Lukács 12
1 Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;
Anama nehazage'za mika veamo'za emeritru nehazageno, rama'a tauseni'a vahe'mo'za titipa hu'za zamagiareti orentrako arentrako hu'naze. Pusantera Jisasi'a rukrahe huno, amage' nentaza disaipol naga'a zamavumro ante'ne, Farisi vahe zamuzmakura havige vaheki kva hiho.
2 Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.
Na'ankure mago'zamo'a refiotegahie. Hakare'za oku'a me'nesnia zana, henka'a amate fore hugahie. Hakare zama refitenesnia zamo'a, amate efore hanige'za kegahaze.
3 Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
Inankna kema hanimpima hu'nesana kemo'a, masare eama hanige'za vahe'mo'za antahigahaze. Hagi sumike'ma oku'a hunaraginte'pinkama hu'nesanana, anagamu nomumpare marerino huama hanige'za antahigahaze.
4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
Rone'nimotma, Nagra neramasamue, avufgama ahe frisimofonkura korera osiho. Anama hutesu'za henka'a, mago'enena zamagra anara huoramantegahaze.
5 De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. (Geenna g1067)
Hu'neanagi Nagra kore kea huneramantoe, Tamagri'ma tamahe frino hanave'areti tevefima tamasga hu'tresimofo korora hunteho. Nagra neramasamue, Agri korera hunteho! (Geenna g1067)
6 Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve.
Hagi 5'a kisave nama tare kasage zagore netraze. Ana nehazankino Anumzamo'a ana namazagagura agera nokanie.
7 De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
Hagi tamagerafa nehue, tamasenire'ma me'nea tamazokara maka kohampari'ne. Korera osiho! Tamagara rama'a kisave namazaga agateretma ra'za mani'naze.
8 Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt;
Nagra neramasamue, iza'o Nagri nagi nagenkema vahe'mokizmi zmavurema huama hanimofona, Vahe'mofo Mofavremo'a, Anumzamofo ankeromo'kizimi zamurera agi'a huama hugahie.
9 A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
Hu'neanagi mago'mo'ma Nagriku'ma onke'noe huno vahe zamufi hufrakisi'mofona, Anumzamofo ankeromokizmi zamavurera Nagranena, zamagrira ozamage'noe hu'na hu frakizmantegahue.
10 És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.
Hagi iza'o Vahe'mofo Mofavre mago kema huhaviza huntesimofona, kumi'a eri atrentegahie. Ana hugahianagi iza'o Ruotage Avamumofo huhaviza huntesimofona, kumi'a atreontegahie.
11 Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;
Hu'neanagi, osi mono nonte kva vahete'ene, ruga'a kva vahetema tamavre'za vanageta, nanege hugahune hutma tamagesa ontahiho.
12 Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
Na'ankure Ruotage Avamumo kema huku'ma hanaza kea rempi huramisigetma ana knafina hugahaze.
13 Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget.
Tusi'a veapinti magomo'a amanage huno Jisasinku hu'ne, Rempi hurami nemoke, nenfuna asamigeno nerfama erisanti haregaha'e huno anterante'nea zampintira, refako hunamino.
14 Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá?
Jisasi'a ana kenona huno, Kagri'ene negafu amu'nompina, iza kva mani'nenka kezani'a nentahinka refko huzananto huno hunante'ne?
15 Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
Anante amanage huno zamasmi'ne, Kva hiho! Maka'a ruzahu ruzahu agraguke antahizamofona ha' renenteta, kva huta maniho, vahe'mofo mani'zana fenoma eri'zampina omnene.
16 És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
Nehuno fronka ke zamasmino anage hu'ne, Mago afufenone ne'mofo hozamo'a, so'eza huno hakare'a raga rentene.
17 Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
Ana ne'mo'a anage huno agesa antahi'ne, nezani'a erintesua nona omaneanki nagra nankna hugahue?
18 És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
Nagra ne'zama erinte nona tagna vazina erira huna kitena, anampi maka ne'zane, mago'a zani'a erintegahue huno antahi'ne.
19 És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
Anantera nagrani'agura anage hugahue, nagra rama'a kafufima nazama hania zantamina eritru huankina mani fru hu'nena tine nezane nenena musenkase hugahue hu'ne.
20 Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
Hianagi ana ne'ku Anumzamo'a anage hu'ne, kagra neginagi vahe maninane! Meni kenageke frigahananki, maka'za eri atru hu'nanazana iza erigahie hu'ne?
21 Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
E'inahu'za zamagra'aguke nentahiza mopafi fenozmima eritru hanaza vahe'mokizmia fore huzamigahie. Hianagi Anumzamofontera e'inahu vahe'mokizmia fenozazmi omnene vahe mani'naze.
22 Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
E'i ana agafare Jisasi'a amanage huno amage'ma nentaza disaipol nagara zamasmi'ne. Tamagra tamavufagura antahintahi hakare osiho. Nane'za neneta manigahune, nankukena antanita tavufa refitegahune huta osiho.
23 Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
Na'ankure tasimuma erita manizamo'a ne'zana ageteregeno, tavufamo'a kukenama hu'zana agaterene.
24 Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
Namamofo keho, zamagra hoza kriza ne'zana nogafize. Nezama erinte'za nesaza nona omne'neanagi, Anumzamo ne'zana nezamie. Tamagra namamofona agatereta raza vahera mani'naze.
25 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
Mago'mo tamagripintira antahintahi hakarema haniazamo'a, asimu'a osi'a erizaza hugahio?
26 Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
Tamagrama ama osizama osanutma, na'a higeta mago'a zankura antahintahi hakare nehaze?
27 Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
Inozamo'ma hageno amosrema neheaza keho. Zamagra mragu'za atiza kukena hatiza nontanize. Hianagi Nagra neramasamue, kini ne' Solomoni'ma avasese'ane kukena hu'neanagi, ama flauamofo amosaremo agetereno knarezantfa hu'ne.
28 Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
Hianagi Anumzamo'a meni mesigeno okima eriza tevefima kresnaza inozana e'inahukna huno kukena hunezmanteanki, Osi tamentintine vahera! Anumzamo'a agetereno vahe'mota kukena huormantegosio?
29 Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
Naneza neneta, nanti negahune huta antahintahi hakarea osiho.
30 Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
Na'ankure zamentinti osu vahe'mo'za anazankura tusi'za hu'za nehakaze. Hianagi tamagri, Neramafa'a atupama hanaza'zana ko antahino keno hu'ne.
31 Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.
Hu'neanagi kotazana, Anumzamofo kumaku haketenkeno, ana miko atupama hanaza zana tamigahie.
32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
Onensa sipisipi afu kevumota korora osiho. Na'ankure tamagri Nafatmimo'a, mona kuma'a muse huno tamiku hu'ne.
33 Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.
Afufenontamia zagore atretma, zago erita amunte omane vahe nezminkeno monafi fenozantamimo'a meno, anazamo'a monafina havizana nosanageno, kumzafa nosesageno, havi kafamo'za eri havizana osu kumapi antegahaze.
34 Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
Na'ankure feno zanka'ama me'nenirega, anantegage kagu'a antegahane.
35 Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;
Hagi Kukena tamia huta, tro huta mani'neta, tavi tamia rekru hutma maniho.
36 Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki.
Kva'zmimo arave hu nezantegati esigu kva hu'za manine'za, kafante eme vagre vagre nehige'za, ame hu'za anagi nentazankna huta kva huta maniho.
37 Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik.
Hagi kazokzo eriza vahe'mo'za, kva zmimoma esigu kva hu'za mani'nesaza vahe'mo'za muse hugahaze. Tamage hu'na neramasamue, Agra'a ana kva nemo amu'nofi nehuno, kukena'a eri atupa huteno, eri'za vahe'a hanige'za zamaza tununte mani kaginesageno, kavera agra eme zamigahie.
38 És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
Kenege esio, kotu avame esio, zamunte'za kva hu'za maninesageno, eme zamagesia kazokzo eri'za vahe'mo'za, muse hugahaze.
39 Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.
Hu'neanagi ama'nankea antahiho, mago nomofo nefama e'i knazupa kumzafa vahe'mo'za noni'a tagna vazigahaze huno antahinesuno'a, kvagrino mani'neno zamatresige'za noma'a tagna vaziza uofregahaze.
40 Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.
Tamagranena tamavu anteta kva huta maniho. Vahe'mofo Mofavremo'a, omegahie huta hanaza knafi, egahianki kva hutma maniho.
41 Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
Pita'a anage huno antahige'ne, Ramoka ama fronka kea tagrikuke nehampi, maka vaheku'ene nehane?
42 Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
Anante Ramo huno, Knare antahizanteti eri'zama'a erifatgo nehania ne'mofo kva'amo'a, huntenkeno mago'a eri'za vahe'a kva krinezmanteno, nezama nesaza zana kna fatgore refko huzamisia vahera iza'e?
43 Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
Ana kazokzo eriza ne'mo'ma eri'zama enerino mani'nenigeno, kva'amo'ma eme kenimo'a, asomu erigahie.
44 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
Tamage hu'na neramasmue. Ana nera kva'amo'a huhamprintenkeno, maka zama'a kegava hugahie.
45 Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
Hianagi ana kazokzo eri'za ne'mo'a agu'afina huno, kvanimo'a za'za kna maniteno egahie nehuno, agafa huno eri'zama eneriza kazokzo eri'za vene'nene, ananene nezmaheno, ne'zana neneno, aka ti neno neginagi nehuno,
46 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
kva'amo egahie huno antahiominesia knare'ma esuno'a, eme aheno rutaneteno, zamentinti osu vahe'mo'za manisaza kumapi antegahie.
47 És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
Hanki ina kazokzo eriza ne'mo'ma, kva'amofo avesizama keno antahino hu'neno, ana avesimofonte kva osuno, amagema ontesimofona rama'a zampi azeri haviza hugahie.
48 A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
Hianagi iza'o antahino keno osu'neno, knaza erigaza hu'nesimo'a, osia knokeve erigahie. Maka vahe'ma rama'ama zminemofompintira, mago'ane rama'a ante agofetu hu'za amisazegu hugahie. Hagi izano antahimino rama'a ami'nenimofompintira, mago'ane rama'a erinaku agesa antahigahie.
49 Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?
Nagra ama mopa teve taginteku e'noe. Nagri'ma navesiana tevea rukru hanie!
50 De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.
Hianagi tusi'a knazamo navega ante'neankina ti freankna hu'na, ana kanazampina ufretena atiramisugeno, ana knazupa vagaregahie!
51 Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
Tamagrama tamagesama antahi'zana, ama mopafina rimpa fru'za erina enofi? A'o, amu'nontamifina atane'za eri'na e'noe.
52 Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
Meninena mago nompi 5fu'a naga mani'nenamo'za amunozamifina atane'za fore hanigeno, tagufamo'za refko hu'za taremokiznia ha' reznantesageke, taremokea tagufamokizmia ha' rezmantegaha'e.
53 Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.
Famo tremokea refko huke, nefa'a nemofo ha' rentena, nemofo'a nefa ha' rentegahie. Anazanke huno nerera'a refko huno mofa'amofo ha' rente'na, mofa'amo'a nererana ha rentegahie. Mago a'mo'a nenoferona ha' rentesigeno, nenofero'a, vemofo nererana ha' rentegahie.
54 Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.
Hagi Jisasi'a anage huteno, tusi'a veara anage huno zamasami'ne, Kazageno hampomo zage ufretegama reraga higeta, ko arugahie nehazageno, kora nerie.
55 És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.
Hanki mago kaziga asoparegati (sauti) zahoma erigeta, zage ha hugahie nehazageno, ana nehie.
56 Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?
Tamagra tavre vahere! Tamagra mopafine monafinema fore hiazana refko hutma negaze. Hianagi menima ama knafima fore'ma hiazana na'a higetma refko hutma nonkaze?
57 És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
Hagi nahigetma tamagra'a refko hutma fatgoma hu'neazana nonkaze?
58 Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged.
Na'ankure magomo naneke huganteku kavreno kanisol vahete nevanigenka, karankama nevanuta, ko keaga hunka agranena erifatgo huo. Ana'ma osnanana ana ne'mo'a kavreno ke refkohu nete vanigeno, kavreno kina nonte kva nete kantena, kina hugantegahie.
59 Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.
Nagra anage hu'na neramasamue, ana kina nompi mani'neta, zagoma miza segahaze huno hurmantenesiama'a miza sevagareteta atiramigahaze.
