< Lukács 11 >

1 És lőn, mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképen János is tanította az ő tanítványait.
Əmdi xundaⱪ boldiki, u bir yǝrdǝ dua ⱪiliwatatti; dua ayaƣlaxⱪanda, muhlisliridin biri uningdin: — I Rǝb, Yǝⱨya ɵz muhlisliriƣa ɵgǝtkinidǝk, sǝnmu bizgǝ dua ⱪilixni ɵgǝtsǝng, — dedi.
2 Monda pedig nékik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jőjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, miképen a mennyben, azonképen e földön is.
U ularƣa mundaⱪ dedi: — Dua ⱪilƣininglarda, mundaⱪ dǝnglar: «I Ata, Sening naming muⱪǝddǝs dǝp uluƣlanƣay. Sening padixaⱨliⱪing kǝlgǝy.
3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk naponként.
Ⱨǝr künlük nenimizni bizgǝ ⱨǝrküni bǝrgǝysǝn.
4 És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.
Bizgǝ ⱪǝrzdar bolƣan ⱨǝrkimni kǝqürginimizdǝk, Sǝnmu gunaⱨlirimizni kǝqürgǝysǝn. Bizni azduruluxlarƣa uqratⱪuzmiƣaysǝn».
5 És monda nékik: Ki az közületek, a kinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor, és ezt mondja néki: Barátom, adj nékem kölcsön három kenyeret,
U sɵzini [dawam ⱪilip] ularƣa mundaⱪ dedi: — Silǝrning iqinglardin biringlarning bir dosti bolup, yerim keqidǝ uning ⱪexiƣa berip: Əy dostum, manga üq nan ɵtnǝ bǝrgin;
6 Mert az én barátom én hozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie;
qünki manga sǝpǝrdin bir dostum kǝldi wǝ uning aldiƣa ⱪoyƣudǝk bir nǝrsǝm ⱪalmaptu, desǝ,
7 Az pedig onnét belőlről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts engem: immár az ajtó be van zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban; nem kelhetek fel, és nem adhatok néked?
u ɵyining iqidǝ turup: «Meni awarǝ ⱪilmiƣin, ixik taⱪaⱪliⱪ, balilar orunda yenimda yatidu. Sanga elip berixkǝ ⱪopalmaymǝn», deyixi mumkin.
8 Mondom néktek, ha azért nem fog is felkelni és adni néki, mert az barátja, de annak tolakodása miatt felkél és ád néki, a mennyi kell.
Silǝrgǝ xuni eytimǝnki, gǝrqǝ u uning dosti bolux süpiti bilǝn berixkǝ ornidin turmisimu, uning hijil bolmay ⱪayta-ⱪayta yalwuruxi bilǝn u qoⱪum ornidin turup, ⱪanqǝ lazim bolsa uningƣa beridu.
9 Én is mondom néktek: Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Xuning üqün mǝn silǝrgǝ eytayki, tilǝnglar, silǝrgǝ ata ⱪilinidu; izdǝnglar, tapisilǝr. Ixikni qekinglar, eqilidu.
10 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Qünki ⱨǝrbir tiligüqi tiliginigǝ erixidu; izdigüqi izdiginini tapidu; ixikni qǝkküqilǝrgǝ ixik eqilidu.
11 Melyik atya pedig az közületek, a kitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy ha halat, vajjon a hal helyett kígyót ád-é néki?
Aranglarda ata bolƣuqilar ɵz oƣli nan tǝlǝp ⱪilsa, uningƣa tax beridiƣanlar barmu?! Yaki beliⱪ tǝlǝp ⱪilsa, yilan beridiƣanlar barmu?
12 Avagy ha tojást kér, vajjon skorpiót ád-é néki?
Tuhum tǝlǝp ⱪilsa, qayan beridiƣanlar barmu?
13 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, a kik tőle kérik.
Əmdi silǝr rǝzil turup ɵz pǝrzǝntliringlarƣa yahxi iltipatlarni berixni bilgǝn yǝrdǝ, ǝrxtiki Ata Ɵzidin tiligǝnlǝrgǝ Muⱪǝddǝs Roⱨni tehimu ata ⱪilmasmu?
14 És ördögöt űz vala ki, mely néma vala. És lőn, mikor kiment az ördög, megszólala a néma; és csodálkozék a sokaság.
Əmdi u bir kixidin «adǝmni gaqa ⱪilƣuqi» jinni ⱨǝydiwǝtkǝndǝ, xundaⱪ boldiki, jin uningdin qiⱪⱪanda, gaqa zuwanƣa kǝldi. Halayiⱪ buningƣa intayin ⱨǝyran boluxti.
15 Némelyek pedig azok közül mondának: A Belzebúb által, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
Biraⱪ ulardin bǝziliri: «U jinlarni jinlarning ǝmiri bolƣan Bǝǝlzǝbulƣa tayinip ⱨǝydiwetidu» — dedi.
16 Mások meg, kísértvén őt, mennyei jelt kívánának tőle.
Wǝ baxⱪa bǝzilǝr uni sinax mǝⱪsitidǝ uningdin bizgǝ asmandin bir mɵjizilik alamǝt kɵrsǝtsǝng, dǝp tǝlǝp ⱪilƣili turdi.
17 Ő pedig tudván azoknak gondolatát, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik.
Lekin u ularning nemǝ oylawatⱪanliⱪini bilip ularƣa mundaⱪ dedi: — Ɵz iqidin bɵlünüp ɵzara soⱪuxⱪan ⱨǝrⱪandaⱪ padixaⱨliⱪ wǝyran bolidu; wǝ ⱨǝrⱪandaⱪ ailǝ ɵz iqidin bɵlünüp ɵzara soⱪuxsa zawalliⱪⱪa yüz tutidu.
18 És a Sátán is ha ő magával meghasonlik, mimódon állhat meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket.
Xuningƣa ohxax, ǝgǝr Xǝytan ɵz-ɵzigǝ ⱪarxi qiⱪⱪan bolsa, undaⱪta, uning padixaⱨliⱪi ⱪandaⱪmu put tirǝp turalisun? Qünki silǝr meni, «Jinlarni Bǝǝlzǝbulƣa tayinip ⱨǝydǝydikǝn» dǝysilǝr.
19 És ha én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Annakokáért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
Əgǝr mǝn jinlarni Bǝǝlzibulƣa tayinip ⱪoƣlisam, silǝrning pǝrzǝntliringlar kimgǝ tayinip jinlarni ⱪoƣlaydu?! Xunga ular silǝr toƣruluⱪ ⱨɵküm qiⱪarsun!
20 Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Lekin mǝn Hudaning barmiⱪi bilǝn jinlarni ⱪoƣlisam, undaⱪta Hudaning padixaⱨliⱪi üstünglarƣa qüxüp namayan bolƣan bolidu.
21 Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, a mije van, békességben van;
Toluⱪ ⱪorallanƣan küqtünggür ɵz ɵyini ⱪoƣdap turƣanda, uning mal-mülki aman ⱪalidu;
22 De mikor a nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és a mit tőle zsákmányol, elosztja.
lekin uningdin küqtünggür biri uning üstigǝ ⱨujum ⱪilip uni yǝngsǝ, uning tayanƣan ⱪorallirini tartiwalidu wǝ mal-mülüklirini olja ⱪilip ɵzidikilǝrgǝ tǝⱪsim ⱪilip beridu.
23 A ki velem nincs, ellenem van; és a ki velem nem takar, tékozol.
Mǝn tǝrǝptǝ turmiƣanlar manga ⱪarxi turƣuqidur. Mǝn tǝrǝpkǝ [adǝmlǝrni] yiƣmiƣuqilar bolsa tozutuwǝtküqidur.
24 Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.
Napak roⱨ birawning tenidin qiⱪiriwetilixi bilǝn, u ⱪurƣaⱪ jaylarni qɵrgilǝp yürüp birǝr aramgaⱨni izdǝydu; biraⱪ tapalmiƣandin keyin, «mǝn qiⱪⱪan makanimƣa ⱪaytay!» dǝydu.
25 És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
Xuning bilǝn ⱪaytip kelip, xu makanining pakiz tazilanƣanliⱪini wǝ rǝtlǝngǝnlikini bayⱪaydu-dǝ,
26 Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.
berip ɵzidinmu bǝttǝr yǝttǝ roⱨni baxlap kelidu; ular kirip billǝ turidu. Buning bilǝn ⱨeliⱪi adǝmning keyinki ⱨali burunⱪidinmu tehimu yaman bolidu.
27 Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál.
Wǝ xundaⱪ boldiki, u bu gǝplǝrni ⱪiliwatⱪanda, kɵpqilik arisida bir ayal awazini kɵtürüp: — Seni kɵtürgǝn ⱪorsaⱪ wǝ emitkǝn ǝmqǝk bǝhtliktur! — dedi.
28 Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.
Biraⱪ u jawabǝn: — Bǝlki Hudaning sɵzini anglap, Uningƣa itaǝt ⱪilidiƣanlar bǝhtliktur! — dedi.
29 Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha Jónás prófétának ama jele;
Xu qaƣda, top-tap adǝmlǝr uning ǝtrapiƣa olaxⱪanda, u mundaⱪ sɵzlǝxkǝ baxlidi: — Bu dǝwr dǝrwǝⱪǝ rǝzil bir dǝwrdur; u mɵjizilik bir alamǝtning kɵristilixni istǝp yüridu. Biraⱪ buningƣa «Yunus pǝyƣǝmbǝrdǝ kɵrülgǝn mɵjizilik alamǝt»tin baxⱪa ⱨeqⱪandaⱪ ikkinqi bir alamǝt kɵrsitilmǝydu.
30 Mert miképen Jónás jelül volt a Ninivebelieknek, azonképen lesz az embernek Fia is e nemzetségnek.
Qünki Yunus pǝyƣǝmbǝrning ɵzi Ninǝwǝ xǝⱨiridikilǝrgǝ alamǝt-karamǝt bolƣiniƣa ohxax, Insan’oƣlimu bu dǝwrgǝ yǝnǝ xundaⱪ bolidu.
31 A Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és kárhoztatja őket: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé nagyobb van itt Salamonnál.
Ⱪiyamǝt küni «Jǝnubtin kǝlgǝn ayal padixaⱨ»mu bu dǝwrdikilǝr bilǝn tǝng tirilip, ularning gunaⱨlirini bekitidu. Qünki u Sulaymanning dana sɵzlirini anglax üqün yǝr yüzining qetidin kǝlgǝn; wǝ mana, Sulaymandinmu uluƣ birsi muxu yǝrdǝ turidu.
32 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
Ⱪiyamǝt küni Ninǝwǝlikilǝr bu dǝwrdikilǝr bilǝn tǝng ⱪopup, bu dǝwrdikilǝrning gunaⱨlirini bekitidu. Qünki Ninǝwǝliklǝr Yunus pǝyƣǝmbǝr jakarliƣan hǝwǝrni anglap towa ⱪilƣan; wǝ mana, Yunus pǝyƣǝmbǝrdinmu uluƣ birsi muxu yǝrdǝ turidu!
33 Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy a kik bemennek, lássák a világosságot.
Ⱨeqkim qiraƣni yeⱪip ⱪoyup, uni yoxurun jayda ⱪoymas, yaki üstigǝ sewǝtni kɵmtürüp ⱪoymas, bǝlki qiraƣdanning üstigǝ ⱪoyidu; buning bilǝn ɵygǝ kirgǝnlǝr yoruⱪluⱪni kɵridu.
34 A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.
Tǝnning qiriƣi kɵzdur. Xunga ǝgǝr kɵzüng sap bolsa, pütün wujudung yorutulidu. Lekin ǝgǝr kɵzüng hunük bolsa pütün wujudung ⱪarangƣu bolidu.
35 Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen.
Xuning üqün ⱨezi bolƣinki, wujudungdiki «yoruⱪluⱪ» ⱪarangƣuluⱪ bolmisun!
36 Annakokáért ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával.
Əmdi ǝgǝr barqǝ wujudung yoruⱪ bolsa wǝ uning ⱨeq yeri ⱪarangƣu bolmisa, wujudung huddi qiraƣ parlaⱪ nuri bilǝn seni yorutⱪandǝk tamamǝn ayding bolidu.
37 Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leüle enni.
Əysa sɵz ⱪiliwatⱪanda, bir Pǝrisiy uni ɵyigǝ ƣizaƣa tǝklip ⱪildi. Xuning bilǝn u ɵygǝ kirip, dastihanda olturdi.
38 A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg.
Lekin ⱨeliⱪi Pǝrisiy uning tamaⱪtin ilgiri ⱪol yumiƣinini kɵrüp, intayin ⱨǝyran boldi.
39 Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.
Lekin Rǝb uningƣa: — Əmdi silǝr ǝy Pǝrisiylǝr, qinǝ-ⱪaqilarning texinila yuyup pakizliƣininglar bilǝn iqinglar ⱨǝrtürlük ⱨerislik wǝ rǝzillikkǝ tolƣandur.
40 Bolondok, a ki azt teremtette, a mi kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, a mi belől van?
Əy nadanlar, texini Yaratⱪuqi iqinimu yaratⱪan ǝmǝsmu?!
41 Csak adjátok alamizsnául a mi benne van; és minden tiszta lesz néktek.
Əmdi ɵz iq-iqinglardin hǝyrhaⱨliⱪ ⱪilinglar wǝ mana, ⱨǝmmǝ nǝrsǝ silǝrgǝ pakiz bolidu.
42 De jaj néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
Ⱨalinglarƣa way, ǝy Pǝrisiylǝr! Qünki silǝr ⱨǝtta yalpuz bilǝn suzapning wǝ ⱨǝrhil dora-dǝrmanlarning ondin birini ɵxrǝ ⱪilip Hudaƣa ataysilǝr-yu, biraⱪ adalǝt wǝ Hudaning muⱨǝbbitini ⱨeq etibarƣa almay ketiwerisilǝr. Dǝrwǝⱪǝ, awwal muxu ixlarni orundixinglar kerǝk, andin xu ixlarnimu ada ⱪilmay ⱪoymasliⱪinglar kerǝk.
43 Jaj néktek farizeusok! mert szeretitek az előlülést a gyülekezetekben, és a piaczokon való köszöntéseket.
Ⱨalinglarƣa way, ǝy pǝrisiylǝr! Qünki silǝr sinagoglarda aldinⱪi orunlarda olturuxⱪa, bazarlarda kixilǝrning silǝrgǝ bolƣan [ⱨɵrmǝtlik] salamliriƣa amraⱪsilǝr.
44 Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert olyanok vagytok, mint a sírok, a melyek nem látszanak, és az emberek, a kik azokon járnak, nem tudják.
Silǝrgǝ way! Qünki silǝr huddi kixilǝr ketiwetip, üstigǝ dǝssǝp selipmu sǝzmǝy ɵtüp kǝtkǝn gɵrlǝrgǝ ohxaysilǝr! — dedi.
45 Felelvén pedig egy a törvénytudók közül, monda néki: Mester, mikor ezeket mondod, minket is bántasz.
Tǝwrat ǝⱨliliridin biri uningƣa: — Ustaz, bularni eytⱪining bizgimu ⱨaⱪarǝt boldi! — dedi.
46 Ő pedig monda: Jaj néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket.
U uningƣa mundaⱪ jawab bǝrdi: — Silǝrgimu way, ǝy Tǝwrat ǝⱨliliri! Qünki silǝr kɵtürǝlmigüdǝk eƣir yüklǝrni adǝmlǝrning zimmisigǝ artip ⱪoysilǝr-yu, ǝmma ɵzünglar bu yüklǝrni kɵtürüxkǝ birmu barmiⱪinglarni tǝgküzmǝysilǝr!
47 Jaj néktek! mert ti építitek a próféták sírjait; a ti atyáitok pedig megölték őket.
Silǝrgǝ way! Qünki pǝyƣǝmbǝrlǝrning ⱪǝbrilirini yasap keliwatisilǝr, lekin ata-bowiliringlar ularni ɵltürdi.
48 Tehát bizonyságot tesztek és jóvá hagyjátok atyáitok cselekedeteit; mert azok megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat.
Xuning bilǝn silǝr ata-bowiliringlar ⱪilƣanliriƣa razi bolƣanliⱪinglarƣa guwaⱨliⱪ berisilǝr. Qünki ular pǝyƣǝmbǝrlǝrni ɵltürdi wǝ silǝr ularning ⱪǝbrilirini yasaysilǝr.
49 Ezért mondta az Isten bölcsesége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek;
Bu sǝwǝbtinmu Hudaning danaliⱪi dǝyduki: «Mǝn ularƣa pǝyƣǝmbǝrlǝr wǝ rosullarni ǝwǝtimǝn wǝ bulardin bǝzilirini ular ɵltüridu wǝ bǝzilirini ziyankǝxlik bilǝn ⱪoƣliwetidu».
50 Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának felvettetésétől fogva kiontatott,
Xuning bilǝn dunya apiridǝ bolƣandin buyanⱪi barliⱪ pǝyƣǝmbǝrlǝrning tɵkülgǝn ⱪan ⱪǝrzliri, yǝni Ⱨabilning tɵkülgǝn ⱪenidin tartip taki [ibadǝthanidiki] ⱪurbangaⱨ bilǝn muⱪǝddǝs jay ariliⱪida ⱪǝtl ⱪilinƣan [kaⱨin] Zǝkǝriyaning tɵkülgǝn ⱪeniƣiqǝ barliⱪ ⱪan ⱪǝrzlǝr üqün muxu dǝwrdikilǝrdin ⱨesab elinidu. Mǝn silǝrgǝ bǝrⱨǝⱪ xuni eytip ⱪoyayki, bularning ⱨǝmmisi muxu dǝwrdin elinidiƣan bolidu!
51 Az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől.
52 Jaj néktek törvénytudók! mert elvettétek a tudománynak kulcsát: ti magatok nem mentetek be, és a kik be akartak menni, azokat meggátoltátok.
Ⱨalinglarƣa way, ǝy Tǝwrat ǝⱨliliri! Qünki ⱨekmǝt hǝzinisining aqⱪuqini elip turup, ɵzünglar uning iqigǝ kirmidinglar wǝ kirǝy degǝnlǝrnimu kirgüzmidinglar.
53 Mikor pedig ezeket mondá nékik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene állani és őt sok dolog felől kikérdezgetni,
U xu yǝrdin qiⱪⱪandin keyin, Tǝwrat ustazliri bilǝn Pǝrisiylǝr uning bilǝn ⱪattiⱪ ⱪarxilixip, uningƣa kɵp ixlarni muzakirilixixkǝ ⱪistidi
54 Ólálkodván ő utána, és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt.
wǝ uning üstidin xikayǝt ⱪilixⱪa sɵzidin birǝr ǝyib tepiwelixⱪa paylap yürǝtti.

< Lukács 11 >