< Lukács 11 >
1 És lőn, mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképen János is tanította az ő tanítványait.
Nabumbi busuba Yesu walikapaila kumusena umo. Mpwalapwisha, umo weshikwiya wakendi wamwambileti, “Mwami, kamutwiyishani kupaila mbuli Yohane ncalaisha beshikwiya bakendi.”
2 Monda pedig nékik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jőjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, miképen a mennyben, azonképen e földön is.
Yesu walabambileti, “Pakupaila kamwambangeti, “Ta, lilemekwe lina lyenu lyaswepa, Bwami bwenu bwise.
3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk naponként.
Mutupenga byakulya bilayandikinga lelo, kayi ne masuba onse.
4 És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok. És ne vígy minket kisértetbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.
Mutulekelele bwipishi bwetu mbuli ncotukute kulekelela bantu beshikutwipishila, Kamutatutwala mumasunko.”
5 És monda nékik: Ki az közületek, a kinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor, és ezt mondja néki: Barátom, adj nékem kölcsön három kenyeret,
Lino walabambileti, Nomba na umbi popele pano uya kung'anda yamunendi pakati pamashiku nekwambeti, Mwana, kombwelekako shinkwa utatu,
6 Mert az én barátom én hozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie;
pakwinga ndapolelwa mwensu uli pabulwendo. Lino ndiya cakumupa kwambeti alye!
7 Az pedig onnét belőlről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts engem: immár az ajtó be van zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban; nem kelhetek fel, és nem adhatok néked?
Lino munobe akumbwila mukati eti, utanshupa! Kucishinga tulacalako kendi kayi ame nebana bakame tulono kendi. Nkandelela kupunduka kwambeti nkupe shinkwa.
8 Mondom néktek, ha azért nem fog is felkelni és adni néki, mert az barátja, de annak tolakodása miatt felkél és ád néki, a mennyi kell.
Ndamwambilingeti, nakapunduke nekumupa, kwakubula kwambeti nimunendi nsombi pakwinga lakakatili kumusenga. Nakamupe byonse mbyabula.
9 Én is mondom néktek: Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Weco ndamwambilinga, kamusengani nimukapewe, kamulangolani nimukacane kayi kamukonkoshani nibakamucalilwe.
10 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
“Pakwinga uyo weshi kusenga ukute kupewa, ne uyo weshi kulangola ukute kucana neye weshi kukonkosha nibakamucalwile.
11 Melyik atya pedig az közületek, a kitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy ha halat, vajjon a hal helyett kígyót ád-é néki?
lino niyani mushali pakati penu, na mwanendi umusenga inswi, sena ngomupa injoka?
12 Avagy ha tojást kér, vajjon skorpiót ád-é néki?
Nambi amusenga liyi, sena ngomupa kapilili?
13 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, a kik tőle kérik.
Nomba amwe, mobantu baipa, mukute kupa bana benu byaina, nomba bata ba kwilu ngabalilweconi kupa Mushimu Uswepa kuli abo balamusengenga?”
14 És ördögöt űz vala ki, mely néma vala. És lőn, mikor kiment az ördög, megszólala a néma; és csodálkozék a sokaság.
Yesu walikafunya mushimu waipa walikukanisha muntuyo kwamba. Mushimu uyo mpowalafumamo, muntuyo walatatika kwamba. Neco bantu bonse balikubapo balakankamana.
15 Némelyek pedig azok közül mondának: A Belzebúb által, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
Nsombi bambi balambeti, “Ukute kufunya mishimu yaipa pakwinga Belezebulu emwami wa mishimu yaipa, eukute kumupa ngofu.”
16 Mások meg, kísértvén őt, mennyei jelt kívánának tőle.
Cindi copeleco bambi balelesha kusunka Yesu eti ababoneshe cikankamanisho ceshi cifuma kwilu.
17 Ő pedig tudván azoknak gondolatát, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik.
Nsombi Yesu walenshiba miyeyo yabo, Lino walabambileti, “Bulelo bonse bwabukilana ne kutatika kulwana, bulelo ubo bukute kumwaika. Na bantu ba mukowa umo babukilana, mukowa uwo ngomwaika.
18 És a Sátán is ha ő magával meghasonlik, mimódon állhat meg az ő országa? mert azt mondjátok, hogy én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket.
Nomba na bwami bwa Satana bubukilana, nomba bwami ubo ngabuyuma econi? Amwe mulambangeti, nkute kupulisha mishimu yaipa ne ngofu sha Belezebulu.
19 És ha én a Belzebúb által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Annakokáért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
Lino na ame ndapulishinga mishimu yaipa mbuli ncobalenshinga beshikwiya benu, nomba ame ngamung'ambeconi eti ndapulishinga mishimu yaipa ne ngofu sha Belezebulu, nomba beshikwiya benu balapulishinga mishimu yaipa nengofu shabani? Palico beshikwiya benu nibakamulesheti mwalubila.
20 Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Nsombi na ame nkute kupulisha mishimu yaipa mungofu sha Lesa, ekwambeti Bwami bwa Lesa buli pakati penu.”
21 Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, a mije van, békességben van;
Na muntu wangofu kalangilila ng'anda yakendi ne byensho, buboni bwakendi nkabwela kwibwapo.
22 De mikor a nálánál erősebb reá jövén legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, melyhez bízott, és a mit tőle zsákmányol, elosztja.
Nsombi umbi wapitapo ngofu na lesa, nekumukoma, ukute kumanta bibya byakendi byonse mbyacinkilamo ne kuyabanya buboni mbwalebila bantu.
23 A ki velem nincs, ellenem van; és a ki velem nem takar, tékozol.
“Muntu uliyense labulunga kwikatishana nenjame nimulwani wakame, uyo labulunga kunyamfwa kubunganisha mbelele, nendi niweshi kupalanganya.”
24 Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.
“Na mushimu waipa ulafumu mumuntu, ukute kuya mumalundu a kuyandaula kwakupumwinina. Nakulabulu kucanika, ukute kwambeti, nimbwelele mung'anda yakame mondalafuma.
25 És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.
Lino na ulabwelele ukute kucana ng'anda iyo yaswepa cena.
26 Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.
Lino ukute kuletelapo imbi isanu ne ibili yapitapo pali nayo, kwambeti bengile nekwikala mumuntu uyo. Neco bwikalo bwamuntu uyo bukute kwipa kupita bwakutanguna.”
27 Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál.
Yesu mpwalapwisha kwambeco mutukashi umbi mulikoto walolobesheti, walelekwa mutukashi walakusema nekukuyamwisha.
28 Ő pedig monda: Sőt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.
Lino Yesu walakumbuleti, “bakute colwe abo balanyumfunga Maswi a Lesa ne kwinsa ncalambanga!”
29 Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha Jónás prófétának ama jele;
Bantu mpobalikuya kufula, Yesu walatatika kwambeti, “Bantu bacino cindi baipa, bakute kuyanda kubona cingashilo cishikufuma kwilu, lino nteshibakacibonepo cingashilo ico, nsombi ca mushinshimi Yona.
30 Mert miképen Jónás jelül volt a Ninivebelieknek, azonképen lesz az embernek Fia is e nemzetségnek.
Mbuli Yona ncalikuba cingashilo ku Ninive, neye Mwana Muntu nakabe cingashilo capewa kubantu ba cino cindi.
31 A Délnek királynéasszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetség férfiaival, és kárhoztatja őket: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé nagyobb van itt Salamonnál.
Pabusuba bwakubeteka mwami mutukashi wa kumbonshi kwa cishi ca Sheba nakamutoteke pakwinga walafuma kwakuma cishi kwisa akunyumfwa mano a Solomoni. Kamubonani pano mpwali wapita Solomoni
32 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel e nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
Pabusuba bwakubetekwa, bantu baku Ninive nibakapunduke pamo ne bantu bamusemano uwu, nibakabatoteke. Pakwinga balo balasanduka kufuma kubwipishi, mpwalabakambaukila Yona. Lino mpwali pano wapita Yona.”
33 Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy a kik bemennek, lássák a világosságot.
“Kuliya muntu wela kumunika lampi ne kwisoleka nambi kwifwekelela ne nongo, nsombi ukute kwibika pelu kwambeti imunikile bonse balengilinga mung'anda.
34 A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.
Menso enu emumuni wa mubili wenu. Na menso enu ali cena. Ne mubili wonse ukute kuba mu mumuni. Nsombi na menso enu abula kuba cena, mubili wonse ukute kuba mumunshinshe.
35 Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen.
Lino kamucenjelani kwambeti mumuni uli muli njamwe utaba mushinshe.
36 Annakokáért ha a te egész tested világos, és semmi részében sincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával.
Neco na mubili wonse kauli mumuni kwakubula mushinshe, mubili wonse ukutekuba mumuni mbuli lampi lilakumunikilinga.”
37 Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leüle enni.
Yesu mpwalapwisha kwamba, Mufalisi walamukuwa eti alye nendiye. Neco Yesu walaya mung'anda nekwikala kwambeti kulya.
38 A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg.
Mufalisi uyo walakankamana mpwalaboneti Yesu latatiki kulya katana asamba kumakasa kwelena ne myambo yabo.
39 Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.
Popelapo Mwami Yesu walamwambileti, “Lino amwe Bafalisi mukute kusuka kunsa kwambale nenkomeshi, nsombi mumyoyo yenu mwesula kulisuna ne nebukapondo.
40 Bolondok, a ki azt teremtette, a mi kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, a mi belől van?
Amwe mobantu baluya! Sena Lesa walalenga byakunsa ntendiye walalenga ne byamukati?
41 Csak adjátok alamizsnául a mi benne van; és minden tiszta lesz néktek.
Pakupa bapenga, mubapenga bintu ibyo bili mukati munkomeshi ne mumbale, Lino byonse bintu byenu nibikabe byaswepa.”
42 De jaj néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
“Mapensho, kuli amwe Bafalisi! Pakwinga mulabikilinga mano kwambeti mupe Lesa ca likumi pa tuntu tungana tungangana tweshikulengesha kwambeti buchisa bununkile cena. Nsombi nkamukute kwinshila bantu bintu byalulama nambi kusuna Lesa. Pakwinga bintu ibi mwelela kubinsa, kwakubula kusula nabimbi ibyo.”
43 Jaj néktek farizeusok! mert szeretitek az előlülést a gyülekezetekben, és a piaczokon való köszöntéseket.
“Mapensho nakabe pali njamwe Bafalisi! Pakwinga mukute kusala bipuna byabulemu mumanda akupaililamo, ne kusuna kupewa mitende yabulemu mumisena yakulishilamo.”
44 Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert olyanok vagytok, mint a sírok, a melyek nem látszanak, és az emberek, a kik azokon járnak, nem tudják.
“Mapensho nakabe pali njamwe bafalisi, pakwinga mulyeti manda ataboneke ngobakute kulyatapo cakubula kwinshiba.”
45 Felelvén pedig egy a törvénytudók közül, monda néki: Mester, mikor ezeket mondod, minket is bántasz.
Lino shikwiyisha Milawo umbi walakumbuleti, “Amwe mobeshikwiyisha pakwambeco nenjafwe mulatusampulunga.”
46 Ő pedig monda: Jaj néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket.
Yesu walambeti mapensho kuli abo beshikwiyisha Milawo pakwinga mukute kupa bantu mikuli yalema, nsombi amwe mobene nkamukumyuko nambi pang'ana.
47 Jaj néktek! mert ti építitek a próféták sírjait; a ti atyáitok pedig megölték őket.
Mapensho nakbe pali njamwe, pakwinga mukute kwibaka byumbwe byaina byabashinshimi, kakuli bamashali benu ebalashina bashinshimi.
48 Tehát bizonyságot tesztek és jóvá hagyjátok atyáitok cselekedeteit; mert azok megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat.
Lino ekwambeti ico calensa bamashali benu cilaleshengeti mukute kucisuminisha kwambeti balo balashina bashinshimi amwe mwalebaka byumbwe.
49 Ezért mondta az Isten bölcsesége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek;
Weco Lesa mu mano akendi walambeti, ninkabatume bashinshimi ne batumwa, Lino nabambi pakati pabo nibakabashine kayi nabambi nibakabapenshewe.
50 Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére, mely e világ fundamentomának felvettetésétől fogva kiontatott,
Nomba bantu bacino cindi nibakapewe mulandu wa bashinshimi bonse balashinwa kufuma kumatatikilo a cishi capanshi,
51 Az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett az oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől.
Kutatikila kukushinwa kwa Abelo kushikila kukushinwa kwa Sakaliya, uyo walashinwa pakati pa cipaililo kayi ne Musena Uswepa wa Ng'anda yakendi Lesa. Ndamwambilingeti bantu ba musemano uwu nibakapewe mulandu palibi byonse.
52 Jaj néktek törvénytudók! mert elvettétek a tudománynak kulcsát: ti magatok nem mentetek be, és a kik be akartak menni, azokat meggátoltátok.
“Malele kuli abo beshikwiyisha milawo! Mwalamanta maki akucalwila bantu bamano. Amwe mobene muliya kwingila, mwalakanisha abo balikuyanda kwingila.”
53 Mikor pedig ezeket mondá nékik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene állani és őt sok dolog felől kikérdezgetni,
Yesu mpwalafuma mung'anda umo, beshikwiyisha Milawo kayi ne Bafalisi balatatika kumutongokila ne kumwipusha mipusho ingi yapusana pusana.
54 Ólálkodván ő utána, és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt.
Balikuyanda kumucaninapo mulandu mumyambo yakendi.