Lukács 1
1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
Будући да многи почеше описивати догађаје који се испунише међу нама,
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
Као што нам предаше који испрва сами видеше и слуге речи бише:
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
Намислих и ја, испитавши све од почетка, по реду писати теби, честити Теофиле,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
Да познаш темељ оних речи којима си се научио.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
У време Ирода цара јудејског беше неки свештеник од реда Авијиног, по имену Зарија, и жена његова од племена Ароновог, по имену Јелисавета.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
А беху обоје праведни пред Богом, и живљаху у свему по заповестима и уредбама Господњим без мане.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
И не имаху деце; јер Јелисавета беше нероткиња, и беху обоје већ стари.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
И догоди се, кад он служаше по свом реду пред Богом,
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
Да по обичају свештенства дође на њега да изиђе у цркву Господњу да кади.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
И све мноштво народа беше напољу и мољаше се Богу у време кађења.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
А њему се показа анђео Господњи који стајаше с десне стране олтара кадионог.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
И кад га виде Зарија уплаши се и страх нападе на њ.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
А анђео рече му: Не бој се, Зарија; јер је услишена твоја молитва: и жена твоја Јелисавета родиће ти сина, и надени му име Јован.
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
И биће теби радост и весеље, и многи ће се обрадовати његовом рођењу.
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
Јер ће бити велики пред Богом, и неће пити вино ни сикер; и напуниће се Духа Светог још у утроби матере своје;
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
И многе ће синове Израиљеве обратити ка Господу Богу њиховом;
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
И он ће напред доћи пред Њим у духу и сили Илијиној да обрати срца отаца к деци и невернике к мудрости праведника, и да приправи Господу народ готов.
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
И рече Зарија анђелу: По чему ћу ја то познати? Јер сам стар и жена је моја временита.
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
И одговарајући анђео рече му: Ја сам Гаврило што стојим пред Богом, и послан сам да говорим с тобом и да ти јавим ову радост.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
И ево, онемећеш и нећеш моћи говорити до оног дана док се то не збуде; јер ниси веровао мојим речима које ће се збити у своје време.
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
И народ чекаше Зарију, и чуђаху се што се забави у цркви.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
А изишавши не могаше да им говори; и разумеше да му се нешто утворило у цркви; и он намигиваше им; и оста нем.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
И кад се навршише дани његове службе отиде кући својој.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
А после ових дана, затрудне Јелисавета жена његова, и кријаше се пет месеци говорећи:
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
Тако ми учини Господ у дане ове у које погледа на ме да ме избави од укора међу људима.
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
А у шести месец посла Бог анђела Гаврила у град галилејски по имену Назарет
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
К девојци испрошеној за мужа, по имену Јосифа из дома Давидовог; и девојци беше име Марија.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
И ушавши к њој анђео рече: Радуј се, благодатна! Господ је с тобом, благословена си ти међу женама.
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
А она, видевши га, поплаши се од речи његове и помисли: Какав би ово био поздрав?
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
И рече јој анђео: Не бој се, Марија! Јер си нашла милост у Бога.
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
И ево затруднећеш, и родићеш Сина, и надени Му име Исус.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
Он ће бити велики, и назваће се Син Највишега, и даће Му Господ Бог престо Давида оца Његовог;
И цароваће у дому Јаковљевом вавек, и царству Његовом неће бити краја. (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
А Марија рече анђелу: Како ће то бити кад ја не знам за мужа?
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
И одговарајући анђео рече јој: Дух Свети доћи ће на тебе, и сила Највишег осениће те; зато и оно што ће се родити биће свето, и назваће се Син Божји.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
И ево Јелисавета, твоја тетка, и она затрудне сином у старости својој, и ово је шести месец њој, коју зову нероткињом.
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
Јер у Бога све је могуће што каже.
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
А Марија рече: Ево слушкиње Господње; нека ми буде по речи твојој. И анђео отиде од ње.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
А Марија уставши оних дана, отиде брзо у горњу земљу, у град Јудин.
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
И уђе у кућу Заријину, и поздрави се с Јелисаветом.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
И кад Јелисавета чу честитање Маријино, заигра дете у утроби њеној, и Јелисавета се напуни Духа Светог,
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
И повика здраво и рече: Благословена си ти међу женама, и благословен је плод утробе твоје.
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
И откуд мени ово да дође мати Господа мог к мени?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
Јер гле, кад дође глас честитања твог у уши моје, заигра дете радосно у утроби мојој.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
И благо оној која верова, јер ће се извршити шта јој каза Господ.
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
И рече Марија: Велича душа моја Господа;
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
И обрадова се дух мој Богу Спасу мом,
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Што погледа на понижење слушкиње своје; јер гле, одсад ће ме звати блаженом сви нараштаји;
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
Што ми учини величину силни, и свето име Његово;
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
И милост је Његова од кољена на кољено онима који Га се боје.
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
Показа силу руком својом; разасу поносите у мислима срца њихових.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
Збаци силне с престола, и подиже понижене.
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
Гладне напуни блага, и богате отпусти празне.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
Прими Израиља, слугу свог, да се опомене милости.
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
Као што говори оцима нашим, Аврааму и семену његовом довека. (aiōn g165)
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
Марија пак седи с њом око три месеца, и врати се кући својој.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
А Јелисавети дође време да роди, и роди сина.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
И чуше њени суседи и родбина да је Господ показао велику милост своју на њој, и радоваху се с њом.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
И у осми дан дођоше да обрежу дете, и хтеше да му надену име оца његовог, Зарија.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
И одговарајући мати његова рече: Не, него да буде Јован.
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
И рекоше јој: Никога нема у родбини твојој да му је такво име.
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
И намигиваху оцу његовом како би он хтео да му надену име.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
И заискавши дашчицу, написа говорећи: Јован му је име. И зачудише се сви.
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
И одмах му се отворише уста и језик његов и говораше хвалећи Бога.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
И уђе страх у све суседе њихове; и по свој горњој Јудеји разгласи се сав овај догађај.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
И сви који чуше метнуше у срце своје говорећи: Шта ће бити из овог детета? И рука Господња беше са њим.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
И Зарија отац његов напуни се Духа Светог, и пророкова говорећи:
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
Благословен Господ Бог Јаковљев што походи и избави народ свој,
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
И подиже нам рог спасења у дому Давида слуге свог,
Као што говори устима светих пророка својих од века (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
Да ће нас избавити од наших непријатеља и из руку свих који мрзе на нас;
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
Учинити милост оцима нашим, и опоменути се светог завета свог,
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
Клетве којом се клео Аврааму оцу нашем да ће нам дати
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
Да се избавимо из руку непријатеља својих, и да му служимо без страха,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
И у светости и у правди пред Њим док смо год живи.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
И ти, дете, назваћеш се пророк Највишега; јер ћеш ићи напред пред лицем Господњим да Му приправиш пут;
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
Да даш разум спасења народу његовом за опроштење греха њихових,
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
По дубокој милости Бога нашег, по којој нас је походио исток с висине;
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
Да обасјаш оне који седе у тами и у сену смртном; да упутиш ноге наше на пут мира.
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
А дете растијаше и јачаше духом, и беше у пустињи дотле док се не показа Израиљу.
