< Lukács 1 >

1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
N buado Tewofila, bi niba boncianla den moandi ki diani yaala n den tientieni ti siiga ya togida.
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
Bi den diani la ki ŋoadi yaaba n den laa laa bonla leni bi nuni ŋali mi cilima, ki tua o laabaaliŋamo wangikaaba n den togidi ti maama.
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
N den tagidi ki bandi laa bonla kuli boŋanla ki cili ŋali li cilima. Min bandi li kuli yeni, n moko sua ke li ŋani min diani apo ki ŋoaŋoadi li fuuli,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
ki teni ŋan bandi ke ŋan den baa ya bangima tie moamoani cain.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
Elodo n den ka ti gbandi po Jude diema nni, U Tienu kopadicianba siiga yendo den ye ke bi yi o Sakali. O den tie U Tienu kopadicianba caga siiga cagiyenli yua, Abia ya cagili. O pua moko den tie Alono puoliŋuanu ki yi Elisabeta.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
Bani bonba lie yeni kuli den tiegi U Tienu nintuali. Bi den ŋua o Diedo balimaama leni o mabilikaama kuli cain kaa pia tagili.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
Ama baa den pia biga, kelima Elisabeta den tie ŋoaliga. Bani bonba lie kuli den kpeligi.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
Sakali den tuuni o kopadician-tuonli U Tienu nintuali kelima wan den ye ya cagili nni n baa soani ya yogunu pundi.
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
Bi den toani tiatia nani U Tienu kopadicianba n maani ki tiendi maama, ki gandi o ke o baa kua o Diedo dieli nni ki sia a dugibila.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
Ban den juugi a dugibila ya yogunu, U Tienu niba nitaanli kuli den ye niini ki jaandi.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
Lani o Diedo maleki den sedi a dugibila padibinbinli jienu po ki doagidi o yuli Sakali kani.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
Sakali n den laa o, o yama den yagi ke ti jawaandi cuo o.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
Ama maleki den yedi o: “Sakali, ŋan da jie, U Tienu ga a miabu, a pua Elisabeta baa ma apo bonjaga, ŋan yini o Jan.
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
O baa tie apo pamancianli, yaaba n baa mangi bi pala kelima o madi po baa yaba.
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
O baa tie niciamo o Diedo nintuali, o kan ño duven leni ya daama n bia kuli. O baa gbie leni U Tienu Fuoma Yua ŋali ki daa ye o naa tugu nni.
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
O baa gobidi ki guani Isalele buolu yaaba boncianla o Diedo bi Tienu kani.
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
O baa cuoni U Tienu nintuali leni Elia yantiali buolu leni o paalu, ki teni bibaanba n goa ki mangi leni bi bila. Ki teni bi niyiekaaba n goa baa bi niteginkaaba yanfuoma. O baa bogini bi niba bi pala n tuo o Diedo po.”
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
Sakali den yedi maleki: “N baa bandi lede ke lankuli tie moamoani? Kelima n kpeligi n pua mo podi.”
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
Maleki den goa ki yedi o: “Mini Gabiyeli, yua n ye U Tienu kani ki tuuni opo. O soani nni ke min maadi a ki waani a laa laabaaliŋamo.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
Nani ŋan ki dugi n maama po yaama n baa tieni mi yogunu yaa pundi yeni, a baa tua muulo ki kan go fidi ki maadi ŋali laa bonla n baa tieni ya daali.”
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
Bi niba yaaba n den ye niini yeni den ji Sakali ke li paki ba leni wan waagi U Tienu diegu nni maama.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
Wan den ñani, waa fidi ki maadi leni ba. Lane bi den bandi ke o laa li bonlekaala U Tienu diegu nni. O den maadi leni ba leni o nii, ki ji tie muulo.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
Sakali tuonli U Tienu diegu nni dana n den gbeni, o den kuni o denpo.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
Yogunuba n den pendi, o pua Elisabeta den punbi. O den ye deenni yogunu kuli ŋali ŋmaali muu, ki maadi leni o yuli ki tua:
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
“O Diedo tieni npo line wan jagi ke o baa ñani npo i fe ya yogunu bi niba siiga.”
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
Sakali pua tugu ŋmaluobilo nni U Tienu den soani ya maleki n yi Gabiyeli Nasaleti, ya dogu n ye Galile diema nni.
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
O den soani o li powandiali kani. Yua n den tie ya joa n yi Josefi ya toginaa ki tie Dafidi diegu nni yua. Li powandiali yeni den yi Maliyama.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Maleki yeni den cua o kani ki yedi o: “N fuondi a, fini yua n baa li ŋanbili U Tienu kani. O diedo ye leni a.”
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
Maliyama yama den yagi boncianla laa maama po, ke o buali o yuli laa fuondi n bua ki yedi yaala.
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
Maleki den yedi o: “Maliyama, ŋan da jie, kelima a baa li ŋanbili U Tienu kani.
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Diidi, a baa punbi ki maa bonjaga. Han yini o Jesu.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
O baa tie niciamo, bi baa yini o tanpojoma Tienu Bijua. O Diedo U Tienu n baa kaani o o yaaja Dafidi gbandi po,
33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (aiōn g165)
wan ya die Jakobo buolu yaaba ŋali ya yogunu kuli, o diema kan baa juodima ŋali abada.” (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
Maliyama den yedi maleki: “Min kaa bani joa yeni, lani mo baa ga lede ki tieni?”
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
Maleki den goa yedi o: “U Tienu fuoma yua baa cua a kani, tanpojoma Tienu paalu baa yini apo. Lanyaapo bi baa yini ŋan baa maa ya bigagidikaaga yeni U Tienu Bijua.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
Diidi, a kpiilo Elisabeta, o moko punbi bonjaga o pociandi nni. Ban den tua yua ke o tie ŋoaliga o ji ye o ŋmaluobilo nni.
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
Kelima U Tienu ki pia wan kan fidi yaala.”
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
Maliyama den yedi: “N tie o Diedo yonbo, lan tua npo nani ŋan yedi maama.” Maleki den ñani o kani.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
Laa yogunu Maliyama den fii ki jaligi ki gedi ya dogu n ye a juana po, Jude diema nni.
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
O den kua Sakali deni ki fuondi Elisabeta.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
Elisabeta n den gbadi Maliyama fuondi ya yogunu, o biga den jeli o tugu nni, U Tienu Fuoma Yua den gbieni Elisabeta
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
ke kpaani: “A baa li seli ki cie bi puoba kuli a tugu nni biga mo baa li seli.
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
Be n teni ke n baa ke fini n Diedo naa cua n kani?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
Diidi, min gbadi a fuondi ya yogunu liga, ki biga ban jeli n tugu nni leni li pamancianli.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
Li pamanli ye leni a fini yua n daani ke wani o diedo n soani ke bi yedi a ya bonla baa tieni.”
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
Maliyama den yedi: “N kpiagi o Diedo,
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
n pali mani ŋali boncianla kelima wani U Tienu n candaano po,
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Kelima o laa npo, mini o yonbo yua n tie taliga. Dinla liiga nifiima n tu nifiima kuli baa yedi li pamanli ye leni nni,
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
Kelima wani U paaciamu kuli daano tieni npo ya bonla n pia pakili o yeli gagidi ki ŋani.
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
O baa gba mi niŋima yaaba n fangi o nifiima n tu nifiima kuli po.
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
O doagidi o nu paalu, ki yadi ti yantia-japaadi danba.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
O jiini i paaciami danba bi balikalikaani po ki fiini taliginba.
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
O guoni a konkonba li bonŋanla, ki cabi a piada u nukuomu.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
O todi o naacenba Isalele yaaba. Waa sundi ki doagidi o niŋigbadima,
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
nani wan den yedi ti yaajanba maama, Abalaŋama leni o puoliŋuani po ya yogunu kuli. (aiōn g165)
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
Maliyama den kali Elisabeta kani ke li bua ki pundi ŋmaalita, ki goa ki kuni o denpo.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
Elisabeta mayogunu den pundi ke o mali bonjaga.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
O yegininlieba leni o kpiiba den gbadi ke o diedo gbadi opo mi niŋicianma, ki taani ki mangi bi pala leni o.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
Li daniili daali bi den cua ki baa kuani ki canpandiga ku koanciagu. Bi den bua ki yini o o baa yeli Sakali.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
Ama o naa den yedi: “Yeni ka, o baa yi Jan.”
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
Bi den yedi o: “A kpiiba siiga ki pia yua n yi laa yeli.”
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
Bi den maadi o baa mi muulima, ki bua ki bandi wan bua ki biga n ya yi maama.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
Sakali den mia wan baa diani naani, ki diani lipo: “o yeli yi jan.” Li den paki bikuli.
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
Lanyogunu lanyogunu Sakali lanbu den tabidi, ke o fidi ki yaadi ki pagi U Tienu.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
Ti jawaandi den cuo bi yieninlieba kuli. Yaaba n den ye Jude diema nni kuli den maadi laa bonla kuli bi siiga.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
Yaaba n den gbadi likuli den kubi la bi pala ki tua: “Ki naa biga baa tua be.” Moamoani, o Diedo nu den kubi o.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
Ki baa Sakali den gbie leni U Tienu Fuoma Yua ki pua sawali ki yedi:
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
“O Diedo Isalele Tienu n baa ti pagidi, kelima o laa o niba po ki da ki faabi ba.
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
Ki fiini tipo o naacemo Dafidi diegu nni ya candaano n pa.
70 A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (aiōn g165)
O tieni wan den teni ke o sawalipua-gagidikaaba maadi yaala ŋali yogu. (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
O den niani ke o baa ga ti ti yibalinba nuu nni.
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
Yeni o gbadi ti yaajanba po mi niŋima, ki tiadi o ŋantaado yua n gagidi ki ŋani po,
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
Wan den poli ki kuani yua leni ti yaaja Abalaŋama,
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
Ke o baa ga ti ti yibalinba nuu nni ki teni tin ya jaandi o kaa jie,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
Ki ya cuoni o nintuali leni mi gagidiŋanma leni mi teginma ŋali ti miali dana kuli.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
Fini ki canpandiga bi baa yi ŋa Tienu yua n ye ŋali tanpolijoma ya sawalipualo Kelimaa baa ga o Diedo liiga, ki ya ŋanbidi o sani,
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
Ki teni o niba n la o tindima, Kelima o tieni bi po sugili bi tuonbiadi po,
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
Kelima ti Tienu ya niŋigbadima yaapo o teni ke o yenma ñani tanpoli Ki yendi tipo nani u yienu n pudi maama yeni,
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
Ki baa yendi yaaba n ye li biigili nni Leni mi kuuma nni jinjingu nni po, Ki gobidi ti ke tin kua ki ya cuoni Mi yanduama sanu nni.”
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
Ki biga yeni den kpedi ki fandi bonŋanla, ki ye li fuali nni ŋali ya daali ke o den ti doagidi o yuli Isalele yaaba po.

< Lukács 1 >