Lukács 1
1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
SINCE many have attempted to compose a narrative of facts, confirmed to us by the fullest evidence:
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
exactly as they delivered them to us, who were eve witnesses from the first, and ministers of the word;
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
it seemed right to me also, having obtained accurate knowledge of all things from above, to write to thee in regular order, most excellent Theophilus,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
to the intent that thou mayest clearly know the certainty of those matters, concerning which thou hast been instructed.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
There was in the days of Herod, the king of Judea, a certain priest named Zacharias, of the course of Abiah: and his wife of the daughters of Aaron, and her name Elisabeth.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
And they were both righteous before God, walking in all the commandments and ordinances of the Lord blameless.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
And they had no child, because Elizabeth was barren, and both were far advanced in years.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
And it came to pass, as he discharged his priestly office in the order of his periodical ministration before God,
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
according to the custom of the priesthood, it fell to his lot to burn the incense when he went into the temple of the Lord.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
And all the multitude of people was praying without, at the time of the burning the incense.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
And an angel of the Lord appeared to him standing on the right side of the altar of incense.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
And Zacharias was agitated greatly at the sight, and fear fell upon him.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
But the angel said unto him, Fear not, Zacharias: for thy prayer is heard; and thy wife Elisabeth shall bring thee a son, and thou shalt call his name John.
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
And it shall give thee joy and exultation; and many shall rejoice at his birth:
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
for he shall be great in the sight of the Lord; and he shall never drink wine, nor any intoxicating liquor; and he shall be filled with the Holy Ghost, even from his mother’s womb.
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
And many of the children of Israel shall he turn unto the Lord, their God.
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
And he shall go forth before him in the spirit and power of Elias, to convert the hearts of fathers with their children, and the disobedient to the wisdom of the just; to prepare a people ready for the Lord.
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
And Zacharias said to the angel, By what shall I know this? for I am old, and my wife far advanced in her age.
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
And the angel answering said to him, I am Gabriel, that stand in the presence of God; and I have been sent to speak to thee, and to proclaim these glad tidings to thee.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
And behold, thou shalt be dumb, and unable to speak, until that day when these things shall come to pass, because thou hast not believed my words, which shall be fulfilled at their exact time.
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
And the people were waiting for Zacharias, and marvelled that he tarried so long in the temple.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
And when he came out, he could not speak to them: and they perceived that he had seen a vision in the temple: for he himself made signs to them, and continued deaf and dumb.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
And it came to pass, when the days of his ministry were fulfilled, he went to his own house.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
And after those days Elisabeth his wife conceived, and kept herself in retirement five months, saying,
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
Thus hath the Lord dealt with me in the days in which he looked upon me to take away my reproach among men.
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
Now in the sixth month the angel Gabriel was sent from God into a city of Galilee, the name of which was Nazareth,
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
to a virgin of the house of David, betrothed to a man whose name was Joseph; and the virgin’s name was Mary.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
And the angel coming in to her said, All hail! O thou highly favoured one! the Lord is with thee: blessed art thou among women.
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
And when she saw him, she was greatly agitated at his address: and reasoned in herself what kind of salutation this could be.
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
And the angel said unto her, Fear not, Mary, for thou hast found favour with God.
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
And, behold, thou shalt conceive in thy womb, and bring forth a son, and thou shalt call his name JESUS.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
He shall be great, and shall be called the Son of the Highest: and the Lord God will give him the throne of David his father;
and he shall reign over the house of Jacob for ever, and of his kingdom there shall be no end. (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
And Mary said, How shall this be, seeing I know not man?
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
And the angel answering said unto her, The Holy Ghost shall come upon thee, and the power of the Most High shall overshadow thee; wherefore also the Holy One that shall be born of thee, shall be called the Son of God.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
And, behold, Elisabeth thy cousin, she also hath conceived in her old age: and this is the fifth month of pregnancy with her who was called barren.
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
For there is nothing impossible with God.
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
Then said Mary, Behold a servant of the Lord, be it to me according to thy declaration. And the angel departed from her.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
Then Mary arose in those days, and went with haste into the hill country, to a city of Judah,
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
and entered into the house of Zachariah, and saluted Elisabeth.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
And it came to pass, when Elisabeth heard the salutation of Mary, the babe leaped for joy in her womb; and Elisabeth was filled with the Holy Ghost:
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
and she exclaimed with a loud voice, and said, Blessed art thou among women, and blessed is the fruit of thy womb.
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
And whence is this favour shewn me, that the mother of my Lord should come to me?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
For, lo! as the voice of thy salutation reached my ears, the babe leaped for joy in my womb.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
And blessed is she that hath believed; for there shall be a fulfilment of the things told her from the Lord.
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
And Mary said, My soul doth magnify the Lord,
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
and my spirit hath exulted in God my Saviour:
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
for he hath looked upon the lowly state of his maid-servant: for, lo! henceforth shall all generations pronounce me blessed.
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
For the Mighty One hath done great things for me; and holy is his name.
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
And his mercy is upon those who fear him, from generation to generation.
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
He hath displayed strength from his arm; he hath scattered the proud in the imagination of their hearts.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
He hath cast down potentates from the throne, and hath exalted the lowly.
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
He hath filled the hungry with good things; and the rich he hath sent empty away.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
He hath succoured Israel his servant, that he might be mindful of mercy for ever; (aiōn g165)
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
as he had spoken to our fathers, to Abraham, and to his seed.
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
And Mary abode with her about three months, and returned unto her home.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
Now Elisabeth’s time was up that she should be delivered; and she brought a son.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
And her neighbours and her relations heard, that the Lord had magnified his mercy upon her; and they congratulated her.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
And it came to pass, on the eighth day they came to circumcise the child; and they called him after the name of his father, Zacharias.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
And his mother spake and said, No; but he shall be called John.
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
And they said to her, There is not one among thy relations, who is called by this name.
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
And they made signs to his father, what he would have him called.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
And desiring a writing tablet, he wrote, saying, John is his name. And they were all surprised.
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
Instantly then his mouth was opened, and his tongue loosed, and he burst out in praises to God.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
And great awe fell on all those who dwelt around them: and in all the mountainous country of Judea, all these circumstances were the subject of conversation.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
And all who heard them laid them up in their hearts, saying, Well! what a child will this be! And the hand of the Lord was with him.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
And Zacharias his father was filled with the Holy Ghost, and prophesied, saying,
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
Blessed be the Lord the God of Israel; for he hath visited and wrought redemption for his people;
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
and hath raised up a horn of salvation for us in the house of his servant David:
as he spake by the mouth of his holy prophets, which have been from the beginning: (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
even preservation from our enemies, and from the hand of all that hate us;
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
to perform mercy towards our fathers, and to remember his own holy covenant:
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
the oath which he sware to Abraham our father,
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
to give us, that we, secure from fear, rescued from the hands of our enemies, should serve him,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
in righteousness and holiness before him, all the days of our life.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
And thou, child, shalt be called the prophet of the Most High; for thou shalt go before the face of the Lord to prepare his ways;
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
to give the knowledge of salvation to his people, by the remission of their sins,
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
through the bowels of mercy of our God; with which he hath visited us, as the dawn of the morning from on high,
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
to illumine those who sat in darkness, and in the shadow of death, to direct our feet into the way of peace.
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
And the child grew, and became mighty in spirit, and was in the deserts until the days of his public exhibition to Israel.
