Lukács 1
1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
Forasmuch as many have taken in hand to set forth in order a narration of the things that have been accomplished among us;
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
According as they have delivered them unto us, who from the beginning were eyewitnesses and ministers of the word:
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
It seemed good to me also, having diligently attained to all things from the beginning, to write to thee in order, most excellent Theophilus,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
That thou mayest know the verity of those words in which thou hast been instructed.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
There was in the days of Herod, the king of Judea, a certain priest named Zachary, of the course of Abia; and his wife was of the daughters of Aaron, and her name Elizabeth.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
And they were both just before God, walking in all the commandments and justifications of the Lord without blame.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
And they had no son, for that Elizabeth was barren, and they both were well advanced in years.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
And it came to pass, when he executed the priestly function in the order of his course before God,
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
According to the custom of the priestly office, it was his lot to offer incense, going into the temple of the Lord.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
And all the multitude of the people was praying without, at the hour of incense.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
And there appeared to him an angel of the Lord, standing on the right side of the alter of incense.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
And Zachary seeing him, was troubled, and fear fell upon him.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
But the angel said to him: Fear not, Zachary, for thy prayer is heard; and thy wife Elizabeth shall bear thee a son, and thou shalt call his name John:
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
And thou shalt have joy and gladness, and many shall rejoice in his nativity.
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
For he shall be great before the Lord; and shall drink no wine nor strong drink: and he shall be filled with the Holy Ghost, even from his mother’s womb.
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
And he shall convert many of the children of Israel to the Lord their God.
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
And he shall go before him in the spirit and power of Elias; that he may turn the hearts of the fathers unto the children, and the incredulous to the wisdom of the just, to prepare unto the Lord a perfect people.
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
And Zachary said to the angel: Whereby shall I know this? for I am an old man, and my wife is advanced in years.
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
And the angel answering, said to him: I am Gabriel, who stand before God: and am sent to speak to thee, and to bring thee these good tidings.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
And behold, thou shalt be dumb, and shalt not be able to speak until the day wherein these things shall come to pass, because thou hast not believed my words, which shall be fulfilled in their time.
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
And the people were waiting for Zachary; and they wondered that he tarried so long in the temple.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
And when he came out, he could not speak to them: and they understood that he had seen a vision in the temple. And he made signs to them, and remained dumb.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
And it came to pass, after the days of his office were accomplished, he departed to his own house.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
And after those days, Elizabeth his wife conceived, and hid herself five months, saying:
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
Thus hath the Lord dealt with me in the days wherein he hath had regard to take away my reproach among men.
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
And in the sixth month, the angel Gabriel was sent from God into a city of Galilee, called Nazareth,
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
To a virgin espoused to a man whose name was Joseph, of the house of David; and the virgin’s name was Mary.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
And the angel being come in, said unto her: Hail, full of grace, the Lord is with thee: blessed art thou among women.
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
Who having heard, was troubled at his saying, and thought with herself what manner of salutation this should be.
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
And the angel said to her: Fear not, Mary, for thou hast found grace with God.
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Behold thou shalt conceive in thy womb, and shalt bring forth a son; and thou shalt call his name Jesus.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
He shall be great, and shall be called the Son of the most High; and the Lord God shall give unto him the throne of David his father;
and he shall reign in the house of Jacob for ever. And of his kingdom there shall be no end. (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
And Mary said to the angel: How shall this be done, because I know not man?
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
And the angel answering, said to her: The Holy Ghost shall come upon thee, and the power of the most High shall overshadow thee. And therefore also the Holy which shall be born of thee shall be called the Son of God.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
And behold thy cousin Elizabeth, she also hath conceived a son in her old age; and this is the sixth month with her that is called barren:
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
Because no word shall be impossible with God.
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
And Mary said: Behold the handmaid of the Lord; be it done to me according to thy word. And the angel departed from her.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
And Mary rising up in those days, went into the hill country with haste into a city of Juda.
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
And she entered into the house of Zachary, and saluted Elizabeth.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
And it came to pass, that when Elizabeth heard the salutation of Mary, the infant leaped in her womb. And Elizabeth was filled with the Holy Ghost:
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
And she cried out with a loud voice, and said: Blessed art thou among women, and blessed is the fruit of thy womb.
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
And whence is this to me, that the mother of my Lord should come to me?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
For behold as soon as the voice of thy salutation sounded in my ears, the infant in my womb leaped for joy.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
And blessed art thou that hast believed, because those things shall be accomplished that were spoken to thee by the Lord.
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
And Mary said: My soul doth magnify the Lord.
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
And my spirit hath rejoiced in God my Saviour.
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Because he hath regarded the humility of his handmaid; for behold from henceforth all generations shall call me blessed.
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
Because he that is mighty, hath done great things to me; and holy is his name.
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
And his mercy is from generation unto generations, to them that fear him.
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
He hath shewed might in his arm: he hath scattered the proud in the conceit of their heart.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
He hath put down the mighty from their seat, and hath exalted the humble.
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
He hath filled the hungry with good things; and the rich he hath sent empty away.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
He hath received Israel his servant, being mindful of his mercy:
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
As he spoke to our fathers, to Abraham and to his seed for ever. (aiōn g165)
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
And Mary abode with her about three months; and she returned to her own house.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
Now Elizabeth’s full time of being delivered was come, and she brought forth a son.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
And her neighbours and kinsfolks heard that the Lord had shewed his great mercy towards her, and they congratulated with her.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
And it came to pass, that on the eighth day they came to circumcise the child, and they called him by his father’s name Zachary.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
And his mother answering, said: Not so; but he shall be called John.
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
And they said to her: There is none of thy kindred that is called by this name.
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
And they made signs to his father, how he would have him called.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
And demanding a writing table, he wrote, saying: John is his name. And they all wondered.
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
And immediately his mouth was opened, and his tongue loosed, and he spoke, blessing God.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
And fear came upon all their neighbours; and all these things were noised abroad over all the hill country of Judea.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
And all they that had heard them laid them up in their heart, saying: What an one, think ye, shall this child be? For the hand of the Lord was with him.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
And Zachary his father was filled with the Holy Ghost; and he prophesied, saying:
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
Blessed be the Lord God of Israel; because he hath visited and wrought the redemption of his people:
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
And hath raised up an horn of salvation to us, in the house of David his servant:
As he spoke by the mouth of his holy prophets, who are from the beginning: (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
Salvation from our enemies, and from the hand of all that hate us:
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
To perform mercy to our fathers, and to remember his holy testament,
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
The oath, which he swore to Abraham our father, that he would grant to us,
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
That being delivered from the hand of our enemies, we may serve him without fear,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
In holiness and justice before him, all our days.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
And thou, child, shalt be called the prophet of the Highest: for thou shalt go before the face of the Lord to prepare his ways:
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
To give knowledge of salvation to his people, unto the remission of their sins:
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
Through the bowels of the mercy of our God, in which the Orient from on high hath visited us:
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
To enlighten them that sit in darkness, and in the shadow of death: to direct our feet into the way of peace.
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
And the child grew, and was strengthened in spirit; and was in the deserts until the day of his manifestation to Israel.
