3 Mózes 24
1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpákat gyújthassanak.
Fekau ki he fānau ʻa ʻIsileli, koeʻuhi kenau ʻomi kiate koe ʻae lolo ʻolive lelei kuo tuki ki he maama, koeʻuhi ke ulo lelei maʻuaipē ʻae maama.
3 A bizonyság függönyén kivül, a gyülekezet sátorában úgy helyheztesse el azokat Áron, hogy estvétől fogva reggelig az Úr előtt legyenek. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél.
ʻE teuteu ia ʻe ʻElone ʻituʻa ʻi he puipui ʻoe fuakava ʻi he fale fehikitaki ʻoe kakai, mei he efiafi ki he pongipongi ʻe fai maʻuaipē ia ʻi he ʻao ʻo Sihova; ko e fekau fai maʻu pe ia ʻi homou toʻutangata kotoa pē.
4 A tiszta arany gyertyatartóra rakja fel a mécseket; az Úr előtt legyenek szüntelen.
Ke te u maʻuaipē ʻe ia ʻae ngaahi foʻi maama ki he tuʻunga maama tapu ʻi he ʻao ʻo Sihova.
5 És végy lisztlángot, és süss abból tizenkét lepényt; két tized efából legyen egy lepény.
Pea ke toʻo ʻae mahoaʻa lelei, ʻo ngaohi ʻaki ʻae foʻi mā ʻe hongofulu ma ua: ʻe ʻai ʻae oma ʻe ua ʻi he foʻi mā pe taha.
6 És helyheztesd el azokat két rendben; hatot egy rendbe, a tiszta arany asztalra az Úr elé.
Pea te ke fokotuʻu ia ʻi he ʻotu ʻe ua, ke taki ono ʻi he ʻotu pe taha, ki he palepale māʻoniʻoni ʻi he ʻao ʻo Sihova.
7 És tégy mindenik rendhez tiszta tömjént, és legyen emlékeztetőül a kenyér mellett, tűzáldozatul az Úrnak.
Pea te ke ʻai ki he ʻotu fakatouʻosi pe ʻae laipeno moʻonia, koeʻuhi ke ʻi he mā ia ko e meʻa fakamanatu, ʻio, ko e feilaulau kuo ngaohi ʻaki ʻae afi kia Sihova.
8 Szombat napról szombat napra rakja fel azt a pap az Úr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival.
ʻE ʻai ia ʻo teuteu ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻo fai maʻu pe ʻi he Sāpate kotoa pē, kuo toʻo ia mei he fānau ʻa ʻIsileli ʻi he fuakava ʻoku taʻengata.
9 Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint.
Pea ʻe ʻia ʻElone ia mo hono ngaahi foha; pea kenau kai ia ʻi he potu māʻoniʻoni: he ko e meʻa māʻoniʻoni lahi kiate ia ʻi he ngaahi feilaulau kia Sihova kuo ngaohi ʻaki ʻae afi ʻi he fekau tuʻumaʻu.
10 Kiméne pedig egy izráelbeli asszonynak fia, a ki égyiptomi férfiútól való vala, Izráel fiai közé, és versengének a táborban az izráelbeli asszonynak fia és egy izráelbeli férfi.
Pea naʻe ʻalu kituaʻā mo e fānau ʻa ʻIsileli ʻae tama ʻae fefine ʻIsileli, ka ko ʻene tamai ko e tangata ʻIsipite; pea ko e tama ʻae fefine ʻIsileli, mo e tangata ʻIsileli, naʻa na fekuki fakataha ʻi he ʻapitanga:
11 És káromlá az izráelbeli asszony fia az Isten nevét és átkozódék; elvivék azért azt Mózeshez. Az ő anyjának neve pedig Selomith vala, Dibrinek leánya, Dán nemzetségéből.
Pea naʻe kape ʻae tama ʻae fefine ʻIsileli ki he huafa ʻo Sihova ʻo lea kovi. Pea naʻa nau ʻomi ia kia Mōsese, (pea ko e hingoa ʻo ʻene faʻē, ko Selomiti, ko e ʻofefine ʻo Tipili ʻi he faʻahinga ʻo Tani: )
12 És őrizet alá veték azt, míg kijelentést nyernének az Úr akarata felől.
Pea naʻa nau tuku haʻisia ia, ke ʻoua ke nau ʻilo ʻae finangalo ʻo Sihova ki ai.
13 Szóla azért az Úr Mózesnek, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
14 Vidd ki az átkozódót a táboron kivül, és mindazok, a kik hallották, tegyék kezeiket annak fejére és kövezze agyon azt az egész gyülekezet.
“Ko ia kuo kape, ʻomi ia kituaʻā mei he ʻapitanga; pea ko kinautolu kotoa pē naʻe fanongo ki ai ke hilifaki honau nima ki hono ʻulu, pea ke tolongaki ia ʻe he fakataha kotoa pē ʻaki ʻae maka.
15 Izráel fiainak pedig szólj, ezt mondván: Ha valaki az ő Istenét átkozza, viselje az ő bűnének terhét.
Pea ke lea koe ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻo pehē, Ko ia ʻoku kapeʻi hono ʻOtua ʻe fua ʻe ia ʻene angahala.
16 És a ki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon.
Pea ko ia ʻoku ne kapeʻi ʻae huafa ʻo Sihova, ko e moʻoni ʻe tāmateʻi ia, ʻe tolongaki ia ʻaki ʻae maka ʻe he kakai kotoa pē: ko e muli ia pe ko ia kuo tupu ʻi he fonua, ʻoka kapeʻi ʻe ia ʻae huafa ʻo Sihova ʻe tāmateʻi ia.
17 Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon.
“Pea ko ia ʻoku ne tāmateʻi ha tangata ʻe tāmateʻi moʻoni ia.
18 Ha pedig barmot üt agyon valaki, fizesse meg azt: barmot baromért.
Pea ko ia ʻoku ne tāmateʻi ha manu ʻe totongi ke tatau ia; ko e manu ki he manu.
19 És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, a mint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek:
“Pea kapau ʻe fakameleʻi ʻe ha tangata hono kaungāʻapi ʻe fai kiate ia ʻo hangē ko ia kuo ne fai
20 Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; a milyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is.
Ko e lavea ki he lavea, ko e mata ki he mata, ko e nifo ki he nifo: ʻo hangē ko ʻene fakameleʻi ha tangata, ʻe pehē pe hono fai kiate ia.
21 A ki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de a ki embert üt agyon, halállal lakoljon.
Pea ko ia ʻoku ne tāmateʻi ha manu, ʻe ʻatu ke tatau ia: pea ko ia ʻoku ne tāmateʻi ha tangata, ʻe tāmateʻi ia.
22 Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a benszülött, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Ke mou maʻu ʻae fono pe taha, ki he muli, mo ia ʻoku ʻi homou fonua: he ko au ko Sihova ko homou ʻOtua.”
23 Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kivül, és agyonverék azt kővel. És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
Pea naʻe lea ʻa Mōsese ki he fānau ʻa ʻIsileli, koeʻuhi kenau ʻomi ʻaia naʻe kape kituaʻā mei he ʻapitanga, ʻo tolongaki ʻaki ia ʻae maka. Pea naʻe fai ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻo hangē ko e fekau ʻa Sihova kia Mōsese.
