3 Mózes 17
1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
2 Szólj Áronnak és az ő fiainak és Izráel minden fiának, és mondd nékik: Ez az a dolog, a mit megparancsolt az Úr, mondván:
Lea kia ʻElone, pea ki hono ngaahi foha, pea ki he fānau kotoa pē ʻa ʻIsileli ʻo pehē kiate kinautolu, Ko eni ʻae meʻa ʻaia kuo fekau ʻe Sihova, ʻo pehē,
3 Ha valaki Izráel házából ökröt, vagy bárányt, vagy kecskét öl le a táborban, vagy a ki öl a táboron kivül,
Ko e tangata kotoa pē ʻiate kimoutolu ʻi he fānau ʻa ʻIsileli ʻoku ne tāmateʻi ʻae pulu pē ko e lami, pe ko e kosi, ʻi he ʻapitanga, pe tāmateʻi ia ʻituʻa he ʻapitanga,
4 És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka előtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott, töröltessék ki azért az ilyen ember az ő népe közűl:
Pea ʻikai ʻomi ia ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe fakataha, ke ʻatu ha feilaulau kia Sihova ʻi he ʻao ʻoe fale fehikitaki ʻo Sihova; ʻe tuku ʻae toto ki he tangata ko ia: kuo lingi ʻe ia ʻae toto; pea ʻe motuhi ʻae tangata ko ia mei hono kakai:
5 Azért hogy vigyék el Izráel fiai az ő véres áldozataikat, a melyeket áldoznak vala a mezőn, vigyék el azokat az Úrnak, a gyülekezet sátorának nyílásához, a paphoz, és áldozzák meg azokat hálaáldozatul az Úrnak.
Koeʻuhi ke ʻomi ʻe he fānau ʻa ʻIsileli ʻenau ngaahi feilaulau, ʻaia ʻoku nau ʻatu ʻi he ngoue ʻataʻatā, ʻio, kenau ʻomi ia kia Sihova, ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe fakataha, ki he taulaʻeiki, pea ke ʻatu ia ko e ngaahi feilaulau fakalelei kia Sihova.
6 És hintse a pap a vért az Úr oltárára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van, a kövérjét pedig füstölögtesse el kedves illatul az Úrnak.
Pea ʻe luluku ʻe he taulaʻeiki ʻae toto ki he feilaulauʻanga ʻo Sihova ʻi he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe fakataha, pea tutu ʻae ngako ko e meʻa namu kakala kia Sihova.
7 És ne áldozzák többé véres áldozataikat az ördögöknek, a kikkel ők paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségről nemzetségre.
Pea ʻe ʻikai tenau toe ʻatu ʻenau ngaahi feilaulau ki he ngaahi faʻahikehe, ʻaia naʻa nau holi kovi ki ai. Ko e fekau fai maʻu eni kiate kinautolu ʻo taʻengata ʻi honau ngaahi toʻutangata kotoa pē.
8 Mondjad nékik ezt is: Valaki az Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül, egészen égőáldozatot áldoz vagy véres áldozatot,
Pea te ke pehē kiate kinautolu, Ko e tangata ko ia ʻiate kimoutolu ʻi he fale ʻo ʻIsileli, pe ʻi he muli ʻoku nofo ʻāunofo ʻiate kimoutolu, ʻoku ne ʻatu ha feilaulau tutu pe ha feilaulau,
9 És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy elkészítse azt az Úrnak: irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül.
Pea ʻoku ʻikai ʻomi ia ki he matapā ʻoe fale fehikitaki ʻoe fakataha, ke ʻatu ia kia Sihova; ko e tangata ko ia ʻe motuhi mei hono kakai.
10 És ha valaki Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, a ki a vért megette, és kiirtom azt az ő népei közül.
Pea ko e tangata kotoa pē ko ia ʻiate kimoutolu ʻi he fale ʻo ʻIsileli, pe ʻi he muli ʻoku ʻāunofo ʻiate kimoutolu, ʻoku kai ʻe ia ha toto: teu sio fakafulofula ki he tangata ko ia ʻoku kai toto, pea motuhi ia mei hono kakai.
11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
He ko e moʻui ʻae kakano ko e toto pea kuo u tuku ia kiate kimoutolu ki homou feilaulauʻanga ke fai ʻae fakalelei maʻa homou laumālie; he ko e toto ʻoku ne fai ʻae fakalelei maʻae laumālie.
12 Azért mondtam Izráel fiainak: Egy lélek se egyék vért közületek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért.
Ko ia naʻaku pehē ai ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻoua naʻa kai toto ʻe ha tokotaha ʻiate kimoutolu, pea ʻoua naʻa kai toto ʻe ha muli ʻe tokotaha ʻoku ʻāunofo ʻiate kimoutolu.
13 És ha valaki Izráel fiai közül, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül vadászásban vadat vagy madarat fog, a mely megehető: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel.
Pea ʻilonga ʻae tangata kotoa pē ʻi he fānau ʻa ʻIsileli, pe ʻi he muli ʻoku ʻāunofo ʻiate kimoutolu, ʻaia ʻoku tuli pe maʻu ha manu ha manu kapakau ʻoku ngofua ke kai: ko e moʻoni ʻe lingi ʻe ia hono toto, ʻo ʻufiʻufi ʻaki ia ʻae efu.
14 Mert minden testnek élete az ő vére a benne levő élettel. Azért mondom Izráel fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az ő vére; valaki megeszi azt, irtassék ki.
He ko e moʻui ia ʻae kakano kotoa pē; ko hono toto ko ʻene moʻui ia; ko ia ne u pehē ai ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻoua naʻa mou kai ʻae toto ʻo ha meʻa moʻui ʻe taha: he ko e toto ko e moʻui ia ʻae kakano kotoa pē; ko ia ʻoku ne kai ia ʻe motuhi ia.
15 Ha pedig valaki elhullott, vagy vadtól megszaggatott állatot eszik, akár benszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta.
Pea ko ia ʻoku ne kai ʻaia naʻe mate mahaki, pē ko ia kuo haehae ʻe he manu, pe ko ha tokotaha ia ʻo homou fonua pe ko ha muli, ʻe fō ʻe ia hono kofu mo kaukau ia ʻi he vai, pea ʻe taʻemaʻa ia ʻo aʻu ki he efiafi: pea ʻe toki maʻa ia.
16 Hogyha meg nem mossa ruháit, sem a testét le nem mossa: viselje az ő vétségének terhét.
Pea kapau ʻoku ʻikai fō ia, pe kaukau hono sino; pea ʻe ʻiate ia pe ʻene hia.
