Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Béshimizgha chüshkenlerni ésingge keltürgeysen, i Perwerdigar; Qara, bizning reswachiliqta qalghinimizni neziringge alghaysen!
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Mirasimiz yatlargha, Öylirimiz yaqa yurtluqlargha tapshuruldi.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Biz yétim-yésirler, atisizlar bolup qalduq; Anilirimizmu tul qaldi.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Ichidighan suni sétiwélishimiz kérek; Otunni peqet pulgha alghili bolidu.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Bizni qoghlighuchilar tap basturup kéliwatidu; Halsirap, héch aram tapalmaymiz.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Jan saqlighudek bir chishlem nanni dep, Misir hem Asuriyege qol bérip boysun’ghanmiz.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Ata-bowilirimiz gunah sadir qilip dunyadin ketti; Biz bolsaq, ularning qebihlikining jazasini kötürüshke qalduq.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Üstimizdin höküm sürgüchiler qullardur; Bizni ularning qolidin azad qilghuchi yoqtur.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Dalada qilich tüpeylidin, Nénimizni tépishqa jénimizni tewekkul qilmaqtimiz.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Térimiz tonurdek qiziq, Achliq tüpeylidin qizitma bizni basmaqta.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Zionda ayallar, Yehuda sheherliride pak qizlar ayagh asti qilindi.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Emirler qolidin dargha ésip qoyuldi; Aqsaqallarning hörmiti héch qilinmidi.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Yash yigitler yarghunchaqta japa tartmaqta, Oghul balilirimiz otun yüklerni yüdüp deldengship mangmaqta.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Aqsaqallar sheher derwazisida olturmas boldi; Yigitler neghme-nawadin qaldi.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Shad-xuramliq könglimizdin ketti, Ussul oynishimiz matemge aylandi.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Béshimizdin taj yiqildi; Halimizgha way! Chünki biz gunah sadir qilduq!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Buning tüpeylidin yüreklirimiz mujuldi; Bular tüpeylidin közlirimiz qarangghulashti —
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
— Zion téghigha qarap közlirimiz qarangghulashti, Chünki u chölderep ketti, Chilböre uningda paylap yürmekte.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Sen, i Perwerdigar, menggüge höküm sürisen; Texting dewrdin-dewrge dawamlishidu.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Sen némishqa bizni daim untuysen? Némishqa shunche uzun’ghiche bizdin waz kéchisen?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Bizni yéninggha qayturghaysen, i Perwerdigar! Shundaq bolghanda biz qaytalaymiz! Künlirimizni qedimkidek eslige keltürgeysen,
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
— Eger sen bizni mutleq chetke qaqmighan bolsang, Eger bizdin cheksiz ghezeplenmigen bolsang!
