Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Rangarirai Jehovha, zvakatiwira; tarirai, mugoona kunyadziswa kwedu.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Nhaka yedu yakapiwa kuvatorwa, misha yedu kumabvakure.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Tava nherera, hatina vabereki, vanamai vedu sechirikadzi.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Tinofanira kutenga mvura yatinonwa; huni dzedu dzinongowanikwa chete nomutengo.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Avo vanotidzinganisa vari pedyo pedyo; taneta uye hatina zororo.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Takazviisa pasi peIjipiti neAsiria, kuti tiwane chingwa chakakwana.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Madzibaba edu akatadza uye vakafa, uye tava kurangwa nokuda kwavo.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Varanda vanotitonga, uye hapana angatisunungura kubva pamaoko avo.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Tinowana chingwa chedu nokuisa upenyu hwedu munjodzi, nokuda kwomunondo murenje.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Ganda redu rava kupisa sechoto, nokuda kwokupisa kwenzara.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Vakachinya vakadzi muZioni, mhandara, mumaguta eJudha.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Machinda akasungirirwa namaoko avo; vakuru havakudzwi.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Majaya anoshanda paguyo; vakomana vanotatarika vakatakura mitoro yehuni.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Vakuru vakabva pasuo reguta; majaya akarega kuimba kwavo.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Mufaro mumwoyo medu waguma; kutamba kwedu kwapinduka kukava kuchema.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Korona yawa kubva pamusoro wedu. Tine nhamo isu, nokuti takatadza!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Nokuda kwaizvozvi mwoyo yedu yapera simba, nokuda kwezvinhu izvi meso edu otadza kuona,
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
nokuti Gomo reZioni rava dongo, makava ofambamo.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Imi Jehovha, munotonga nokusingaperi; chigaro chenyu choushe chiripo kuzvizvarwa zvose.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Sei muchigara muchitikanganwa? Sei muchitikanganwa kwenguva yakareba kudai?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Tidzoserei kwamuri, Jehovha, kuti tigodzoka; vandudzai mazuva edu senguva yekare,
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
kana musina kutiramba zvachose kana kutitsamwira zvikuru kwazvo.
