Jeremiás sir 5

1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!

Jjukira Ayi Mukama ekitutuuseeko. Tunula olabe ennaku yaffe.

2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.

Omugabo gwaffe guweereddwa bannamawanga, n’amaka gaffe gatwaliddwa abatali ba mu nnyumba.

3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.

Tufuuse bamulekwa abatalina bakitaabwe, ne bannyaffe bafuuse bannamwandu.

4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.

Tusasulira amazzi ge tunywa; n’enku tuteekwa okuzigula.

5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.

Abatucocca batugobaganya; tukooye ate nga tetulina wa kuwummulira.

6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

Twakola endagaano ne Misiri n’Abasuuli okutufuniranga ku mmere.

7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.

Bajjajjaffe baayonoona, ne bafa, naye tubonerezebwa olw’ebikolwa byabwe ebitaali bya butuukirivu.

8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.

Abaddu be batufuga, tewali n’omu ayinza okutulokola mu mukono gwabwe.

9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.

Tuba kumpi n’okuttibwa nga tunoonya emmere, olw’ekitala ekiri mu ddungu.

10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.

Olususu lwaffe luddugadde ng’enziro olw’enjala ennyingi.

11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.

Abakyala ba Sayuuni, n’abawala embeerera ab’omu bibuga bya Yuda bakwatiddwa olw’amaanyi.

12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.

Abalangira bawanikibbwa baleebeetera ku mikono gyabwe n’abakadde tewali abassaamu kitiibwa.

13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.

Abavubuka bawalirizibwa okusa emmere ku jjinja ne ku lubengo, n’abalenzi batagala nga beetisse entuumu z’enku.

14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.

Abakadde tebakyatuula mu wankaaki w’ekibuga, n’abavubuka tebakyayimba.

15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.

Emitima gyaffe tegikyasanyuka, n’okuzina kwaffe kufuuse kukungubaga.

16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!

Engule egudde okuva ku mitwe gyaffe. Zitusanze kubanga twonoonye!

17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;

Emitima gyaffe kyegivudde gizirika, era n’amaaso gaffe kyegavudde gayimbaala.

18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!

Olw’okuba nga olusozi Sayuuni lulekeddwa nga lwereere, ebibe kyebivudde bitambulirako.

19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!

Ggwe, Ayi Mukama obeerera ennaku zonna; entebe yo ey’obwakabaka ya mirembe na mirembe.

20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?

Lwaki otwelabiririra ddala okumala ennaku ezo zonna? Tuddiremu, Ayi Mukama, tudde gy’oli.

21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.

Tukomyewo gy’oli Ayi Mukama, otuzze buggya ng’edda;

22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!

wabula ng’otusuulidde ddala, era ng’otusunguwalidde nnyo nnyini obutayagala na kutuddiramu.