Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
recordare Domine quid acciderit nobis intuere et respice obprobrium nostrum
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
hereditas nostra versa est ad alienos domus nostrae ad extraneos
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
pupilli facti sumus absque patre matres nostrae quasi viduae
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
aquam nostram pecunia bibimus ligna nostra pretio conparavimus
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
cervicibus minabamur lassis non dabatur requies
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Aegypto dedimus manum et Assyriis ut saturaremur pane
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
patres nostri peccaverunt et non sunt et nos iniquitates eorum portavimus
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
servi dominati sunt nostri non fuit qui redimeret de manu eorum
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
in animabus nostris adferebamus panem nobis a facie gladii in deserto
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
pellis nostra quasi clibanus exusta est a facie tempestatum famis
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
mulieres in Sion humiliaverunt virgines in civitatibus Iuda
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
principes manu suspensi sunt facies senum non erubuerunt
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
adulescentibus inpudice abusi sunt et pueri in ligno corruerunt
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
senes de portis defecerunt iuvenes de choro psallentium
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
defecit gaudium cordis nostri versus est in luctu chorus noster
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
cecidit corona capitis nostri vae nobis quia peccavimus
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
propterea maestum factum est cor nostrum ideo contenebrati sunt oculi nostri
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
propter montem Sion quia disperiit vulpes ambulaverunt in eo
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
tu autem Domine in aeternum permanebis solium tuum in generatione et generatione
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
quare in perpetuum oblivisceris nostri derelinques nos in longitudinem dierum
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
converte nos Domine ad te et convertemur innova dies nostros sicut a principio
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
sed proiciens reppulisti nos iratus es contra nos vehementer
