Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Ricordati, Signore, di quanto ci è accaduto, guarda e considera il nostro obbrobrio.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
La nostra eredità è passata a stranieri, le nostre case a estranei.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Orfani siam diventati, senza padre; le nostre madri come vedove.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
L'acqua nostra beviamo per denaro, la nostra legna si acquista a pagamento.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Con un giogo sul collo siamo perseguitati siamo sfiniti, non c'è per noi riposo.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
All'Egitto abbiamo teso la mano, all'Assiria per saziarci di pane.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
I nostri padri peccarono e non sono più, noi portiamo la pena delle loro iniquità.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Schiavi comandano su di noi, non c'è chi ci liberi dalle loro mani.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
A rischio della nostra vita ci procuriamo il pane davanti alla spada nel deserto.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
La nostra pelle si è fatta bruciante come un forno a causa degli ardori della fame.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Han disonorato le donne in Sion, le vergini nelle città di Giuda.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
I capi sono stati impiccati dalle loro mani, i volti degli anziani non sono stati rispettati.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
I giovani han girato la mola; i ragazzi son caduti sotto il peso della legna.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Gli anziani hanno disertato la porta, i giovani i loro strumenti a corda.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
La gioia si è spenta nei nostri cuori, si è mutata in lutto la nostra danza.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
E' caduta la corona dalla nostra testa; guai a noi, perché abbiamo peccato!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Per questo è diventato mesto il nostro cuore, per tali cose si sono annebbiati i nostri occhi:
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
perché il monte di Sion è desolato; le volpi vi scorrazzano.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Ma tu, Signore, rimani per sempre, il tuo trono di generazione in generazione.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Perché ci vuoi dimenticare per sempre? Ci vuoi abbandonare per lunghi giorni?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Facci ritornare a te, Signore, e noi ritorneremo; rinnova i nostri giorni come in antico,
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
poiché non ci hai rigettati per sempre, nè senza limite sei sdegnato contro di noi.
