Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Ingatlah, ya TUHAN, apa yang terjadi atas kami, pandanglah dan lihatlah akan kehinaan kami.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Milik pusaka kami beralih kepada orang lain, rumah-rumah kami kepada orang asing.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Kami menjadi anak yatim, tak punya bapa, dan ibu kami seperti janda.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Air kami kami minum dengan membayar, kami mendapat kayu dengan bayaran.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Kami dikejar dekat-dekat, kami lelah, bagi kami tak ada istirahat.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Kami mengulurkan tangan kepada Mesir, dan kepada Asyur untuk menjadi kenyang dengan roti.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Bapak-bapak kami berbuat dosa, mereka tak ada lagi, dan kami yang menanggung kedurjanaan mereka.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Pelayan-pelayan memerintah atas kami; yang melepaskan kami dari tangan mereka tak ada.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Dengan bahaya maut karena serangan pedang di padang gurun, kami harus mengambil makanan kami.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Kulit kami membara laksana perapian, karena nyerinya kelaparan.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Mereka memperkosa wanita-wanita di Sion dan gadis-gadis di kota-kota Yehuda.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Pemimpin-pemimpin digantung oleh tangan mereka, para tua-tua tidak dihormati.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Pemuda-pemuda harus memikul batu kilangan, anak-anak terjatuh karena beratnya pikulan kayu.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Para tua-tua tidak berkumpul lagi di pintu gerbang, para teruna berhenti main kecapi.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Lenyaplah kegirangan hati kami, tari-tarian kami berubah menjadi perkabungan.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Mahkota telah jatuh dari kepala kami. Wahai kami, karena kami telah berbuat dosa!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Karena inilah hati kami sakit, karena inilah mata kami jadi kabur:
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
karena bukit Sion yang tandus, di mana anjing-anjing hutan berkeliaran.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Engkau, ya TUHAN, bertakhta selama-lamanya, takhta-Mu tetap dari masa ke masa!
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Mengapa Engkau melupakan kami selama-lamanya, meninggalkan kami demikian lama?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Bawalah kami kembali kepada-Mu, ya TUHAN, maka kami akan kembali, baharuilah hari-hari kami seperti dahulu kala!
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
Atau, apa Engkau sudah membuang kami sama sekali? Sangat murkakah Engkau terhadap kami?
