< Jeremiás sir 5 >
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
E HOOMANAO, e Iehova, i ka mea i hiki mai ai maluna o makou; E noonoo, a e nana mai i ko makou hoowahawahaia.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Ua huli ko makou aina hooili i na malihini, O ko makou mau hale hoi i na kanaka e.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
He poe keiki makua ole makou, aohe makuakane, Ua-like ko makou poe makuwahine me na wahine kanemake.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Ua inu makou i ko makou wai no ke kala. Me ke kumukuai i hiki mai ai ko makou wahie.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Ua hoomaauia mai makou ma ko makou mau a-i, Ua hooluhiia makou, aole hoomaha.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Ua haawi makou i ka lima i ko Aigupita, a me ko Asuria, I mea e hoomaonaia mai ai i ka berena.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Ua haua hewa ko makou poe makuakane, a ua ole lakou; Ua kaikai makou i ko lakou hewa.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Ua noho alii mai na kauwa maluna o makou; Aohe mea hoopakele, mailoko aku o ko lakou lima.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
O ko makou ola ke kumukuai, i loaa mai ai ko makou berena, No ka maka o ka pahikaua o ka waonahele.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Ua wela ko makou ili me he umu la, Ma ke alo o ka wela o ka wi.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Moe wale lakou i na wahine ma Ziona, I na kaikamahine hoi o na kulanakauhale o ka Iuda.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Ua kaulia na'lii iluna ma na lima; Aole i manaoia na maka o na lunakahiko.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Lawe lakou i na kanaka ui, i poe wili palaoa, Hikaka ae la na kanaka opiopio, malalo iho o ka laau.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Ua pau ka noho aua o na lunakahiko mai ka pukapa, A ua oki no hoi ke mele ana o na kanaka ui.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Ua pau ka olioli ana o ko makou naau, Ua hooliloia ko makou hula i kumakena.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Ua haule ka papale alii o ko makou mau poo; Auwe hoi makou i ka makou hana hewa ana.
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
No keia mea, ua maule ko makou naau; No keia mau mea hoi, ua pouli ko makou mau maka.
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
He mehameha maluna o ka mauna o Ziona, Hele no na alopeke maluna olaila.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Ke noho mau loa nei oe, e Iehova, A o kou nohoalii hoi, mai kela hanauna, a keia hanauna.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
No ke aha la oe e hoopoina mau loa ai ia makou, A haalele ia makou no na la ho nui?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
E hoohuli mai oe ia makou iou la, e Iehova, a e hoohuliia makou, E hana hou i ko makou mau la, e like me ka wa kahiko.
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
No ka mea, e kipaku loa anei oe ia makou! E huhu nui loa mai anei oe ia makou!