Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Souviens-toi, Yahweh, de ce qui nous est arrivé, regarde et vois notre opprobre.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Notre héritage a passé à des étrangers, nos maisons à des inconnus.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Nous sommes orphelins, sans père; nos mères sont comme des veuves.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Nous buvons notre eau à prix d’argent, le bois ne nous vient que pour un salaire.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Nos persécuteurs nous pressent par derrière; nous sommes épuisés; plus de repos pour nous.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Nous tendons la main vers l’Égypte, et vers l’Assyrie, pour nous rassasier de pain.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Nos pères ont péché, ils ne sont plus; et nous, nous portons leurs iniquités!
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Des esclaves dominent sur nous; personne ne nous délivre de leurs mains.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Nous acquérons notre pain au péril de notre vie; devant l’épée du désert.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Notre peau est brûlante comme un four, par suite des ardeurs de la faim.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Ils ont déshonoré les femmes dans Sion, les vierges dans les villes de Juda.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Des chefs ont été pendus par leurs mains; la face des vieillards n’a pas été respectée.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Des adolescents ont porté la meule; des enfants ont chancelé, chargés de bois.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Les vieillards ont cessé d’aller à la porte; les jeunes gens, de jouer de leur lyre.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
La joie de nos cœurs a cessé, nos danses sont changées en deuil.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
La couronne de notre tête est tombée; oui, malheur à nous, car nous avons péché!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Voici pourquoi notre cœur est malade, pourquoi nos yeux sont obscurcis:
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
c’est parce que la montagne de Sion est désolée, et que les chacals s’y promènent.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Toi, Yahweh, tu sièges éternellement; ton trône subsiste d’âge en âge!
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Pourquoi nous oublierais-tu à jamais, nous abandonnerais-tu pour de si longs jours?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Fais-nous revenir à toi, Yahweh, et nous reviendrons; renouvelle nos jours comme autrefois.
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
Car nous aurais-tu entièrement rejetés, serais-tu irrité contre nous sans mesure?
