Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Yaye Jehova Nyasaye, parie gima osetimorenwa; rangwa mondo ineye wichkuot ma wan-go.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Girkeni mawa osemi jopinje mamoko, to miechwa to osekaw gi ji ma welo.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Wasedongʼ kiye, to minewa chalo mon ma chwogi otho.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Nyaka wangʼiew pi mawamodho; yiendwa ma wachwako nyaka wachul nengo eka wayudgi.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Jogo malawowa nikodwa machiegni; waol kendo waonge yweyo.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Ne wachiwore ni Misri kod Asuria mondo wayud chiemo moromo.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Kwerewa notimo richo, to koro gionge, to wan ema ikumowa kargi.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Wasumbini ema tinde otelonwa, kendo onge ngʼama resowa e lwetgi.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Wayudo chiembwa e yo matek manyalo hinyo ngimawa nikech lweny manie thim.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Dendwa owre mana ka mach nikech tuo ma kech kelonwa.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Mon osemak githuon e Sayun, to nyiri e miech Juda.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Jodong gwengʼ oselier gi lwetegi e yien, to jomadongo ok osemi luor.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Jomatindo tiyo matek kuonde mag rego, to yawuowi chandore ka gitingʼo yien mapek.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
Jodongo onge e dhoranga dala maduongʼ; kendo jomatindo oseweyo wero wendegi.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Mor oserumo e chunywa; miendwa oselokore ywak.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Osimbo mar duongʼ oselwar oa e wiwa. Yaye, masira omakowa, nikech wasetimo richo.
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
Nikech gik ma osetimorenwagi, chunywa ool kendo wengewa osejony,
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
nimar got Sayun, osejwangʼ modongʼ gunda ma ondiegi ema kwayoe.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Yaye Jehova Nyasaye, lochni osiko manyaka chiengʼ kendo ochwere e tiengʼ ka tiengʼ.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Ere gima omiyo wiyi wil kodwa kinde duto? Ere gima omiyo ijwangʼowa kuom kinde malach kamano?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Yaye Jehova Nyasaye, dwogwa iri; kendo ndalowa obed manyien kaka ne wan chon.
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
Ka ok itimonwa kamano, to nyiso ni isedagiwa kendo in gi mirima kodwa ma ok nyal pim.
