Jeremiás sir 5
1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
Aw Angraeng, kaicae nuiah kapha hmuen to poek ah; ka tongh o ih kasae thuihaih hae khen ah loe, poek ah.
2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
Kaicae ih qawk loe minawk ban ah phak boih boeh, kaicae ih imnawk doeh prae kalah kaminawk ban ah phak boih boeh.
3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
Kaicae loe naqah hoi ampa tawn ai kami ah ni ka oh o boeh, kam nonawk doeh lamhmai ah oh o boeh.
4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
Naek hanah tui to ka qan o moe, tik hanah thing to ka qan o boeh.
5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
Kaicae loe anghak ai ah tok ka sak o, hmuen phawh loiah kaicae ih tahnong loe kong thai ai boeh.
6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
Caaknaek khawt buh ka hak o thai hanah, Izip hoi Assyria kaminawk khaeah kang paek o.
7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
Kaicae ampanawk loe zae o moe, om o ai boeh; nihcae zaehaih to ka zok o boeh.
8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
Misongnawk mah kaicae to uk boeh, nihcae ban thung hoi loisak kami to om ai.
9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
Zit kaom praezaek ih sumsen pongah, kaicae loe duekhaih hoi hinghaih salakah takaw to ka pakrong o.
10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
Zok amthlam loiah kaicae ih nganhin doeh omthuh baktiah amnum boeh.
11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
Nihcae mah Zion ih nongpatanawk hoi Judah ih tanglanawk to zae o haih.
12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
Angraengnawk to angmacae ban hoiah bangh o moe, kacoehtanawk to azat thok ah a sak o.
13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
Cang kaeh hanah thendoengnawk to naeh o, nawktanawk to thing aput o sak.
14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
To khongkha thungah kacoehtanawk akun o sak ai, thendoengnawk doeh katoeng kruek o ai boeh.
15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
Palung anghoehaih azaem ving boeh pongah, hnawhaih doeh palungsethaih ah angcoeng lat boeh.
16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
Kaicae lu ih angraeng lumuek loe krak ving boeh; ka zae o boeh pongah khosak ka bing o boeh!
17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
To pongah kaicae ih palungthin loe zai sut boeh; hae hmuennawk pongah kaicae ih mik amtueng ai boeh.
18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
Kami angqai krangah kaom, Zion mae loe tasuinawk mah paqaih o haih boeh.
19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
Aw Angraeng, nang loe dungzan ah na cak poe; na angraeng tangkhang loe adung boih khoek to cak poe.
20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
Tipongah kaicae nang pahnet poe moe, atue kasawk ah nang pahnawt ving loe?
21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
Aw Angraeng, kaicae hae nangmah khaeah amlaemsak ah; to tih nahaeloe kam laem o let tih; kaicae ih atuenawk loe canghnii ih atue baktiah omsak let ah.
22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
Toe kaicae hae nang pahnawt zuep ai moe, palung nang phui thuih hmoek ai nahaeloe, na pathawk let rae ah.
