Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
(Alǝf) Mǝn uning ƣǝzǝp tayiⱪini yǝp jǝbir-zulum kɵrgǝn adǝmdurmǝn.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Meni U ⱨǝydiwǝtti, Nurƣa ǝmǝs, bǝlki ⱪarangƣuluⱪⱪa mangdurdi;
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Bǝrⱨǝⱪ, U kün boyi ⱪolini manga ⱪayta-ⱪayta ⱨujum ⱪildurdi;
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
(Bǝt) Ətlirimni wǝ terilirimni ⱪaⱪxal ⱪiliwǝtti, Sɵngǝklirimni sunduruwǝtti.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
U manga muⱨasirǝ ⱪurdi, Ɵt süyi wǝ japa bilǝn meni ⱪapsiwaldi.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
U meni ɵlgili uzun bolƣanlardǝk ⱪapⱪarangƣu jaylarda turuxⱪa mǝjbur ⱪildi.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
(Gimǝl) U meni qiⱪalmaydiƣan ⱪilip qitlap ⱪorxiwaldi; Zǝnjirimni eƣir ⱪildi.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Mǝn warⱪirap nida ⱪilsammu, U duayimni ⱨeq ixtimidi.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
U yollirimni jipsilaxⱪan tax tam bilǝn tosuwaldi, Qiƣir yollirimni ǝgri-toⱪay ⱪiliwǝtti.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
(Dalǝt) U manga paylap yatⱪan eyiⱪtǝk, Pistirmida yatⱪan xirdǝktur.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Meni yollirimdin burap tetma-titma ⱪildi; Meni tügǝxtürdi.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
U oⱪyasini kerip, Meni oⱪining ⱪarisi ⱪildi.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
(He) Oⱪdenidiki oⱪlarni bɵrǝklirimgǝ sanjitⱪuzdi.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Mǝn ɵz hǝlⱪimgǝ rǝswa obyekti, Kün boyi ularning mǝshirǝ nahxisining nixani boldum.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
U manga zǝrdabni toyƣuqǝ yutⱪuzup, Kǝkrǝ süyini toyƣuqǝ iqküzdi.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
(Waw) U qixlirimni xeƣil taxlar bilǝn qeⱪiwǝtti, Meni küllǝrdǝ tügüldürdi;
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Jenim tinq-hatirjǝmliktin yiraⱪlaxturuldi; Arambǝhxning nemǝ ikǝnlikini untup kǝttim.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Mǝn: «Dǝrmanim ⱪalmidi, Pǝrwǝrdigardin ümidim ⱪalmidi» — dedim.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
(Zain) Mening har ⱪilinƣanlirimni, sǝrgǝdan bolƣanlirimni, Əmǝn wǝ ɵt süyini [yǝp-iqkinimni] esinggǝ kǝltürgǝysǝn!
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Jenim bularni ⱨǝrdaim ǝslǝwatidu, Yǝrgǝ kirip kǝtküdǝk bolmaⱪta.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Lekin xuni kɵnglümgǝ kǝltürüp ǝslǝymǝnki, Xuning bilǝn ümid ⱪaytidin yanidu, —
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
(Hǝt) Mana, Pǝrwǝrdigarning ɵzgǝrmǝs meⱨribanliⱪliri! Xunga biz tügǝxmiduⱪ; Qünki Uning rǝⱨimdilliⱪlirining ayiƣi yoⱪtur;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Ular ⱨǝr sǝⱨǝrdǝ yengilinidu; Sening ⱨǝⱪiⱪǝt-sadiⱪliⱪing tolimu moldur!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Ɵz-ɵzümgǝ: «Pǝrwǝrdigar mening nesiwǝmdur; Xunga mǝn Uningƣa ümid baƣlaymǝn» — dǝymǝn.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
(Tǝt) Pǝrwǝrdigar Ɵzini kütkǝnlǝrgǝ, Ɵzini izdigǝn jan igisigǝ meⱨribandur;
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Pǝrwǝrdigarning nijatini kütüx, Uni süküt iqidǝ kütüx yahxidur.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Adǝmning yax waⱪtida boyunturuⱪni kɵtürüxi yahxidur.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
(Yod) U yeganǝ bolup süküt ⱪilip oltursun; Qünki Rǝb buni uningƣa yüklidi.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Yüzini topa-tupraⱪⱪa tǝgküzsun, — Eⱨtimal, ümid bolup ⱪalar?
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Mǝngzini urƣuqiƣa tutup bǝrsun; Til-aⱨanǝtlǝrni toyƣuqǝ ixitsun!
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
(Kaf) Qünki Rǝb ǝbǝdil-ǝbǝd insandin waz kǝqmǝydu;
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Azar bǝrgǝn bolsimu, Ɵzgǝrmǝs meⱨribanliⱪlirining molluⱪi bilǝn iqini aƣritidu;
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Qünki U insan balilirini har ⱪilixni yaki azablaxni haliƣan ǝmǝstur.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
(Lamǝd) Yǝr yüzidiki barliⱪ ǝsirlǝrni ayaƣ astida yanjixⱪa,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
Ⱨǝmmidin Aliy Bolƣuqining aldida adǝmni ɵz ⱨǝⱪⱪidin mǝⱨrum ⱪilixⱪa,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
Insanƣa ɵz dǝwasida uwal ⱪilixⱪa, — Rǝb bularning ⱨǝmmisigǝ guwaⱨqi ǝmǝsmu?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
(Mǝm) Rǝb uni buyrumiƣan bolsa, Kim deginini ǝmǝlgǝ axuralisun?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Külpǝtlǝr bolsun, bǝht-saadǝt bolsun, ⱨǝmmisi Ⱨǝmmidin Aliy Bolƣuqining aƣzidin kǝlgǝn ǝmǝsmu?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Əmdi tirik bir insan nemǝ dǝp aƣrinidu, Adǝm balisi gunaⱨlirining jazasidin nemǝ dǝp waysaydu?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
(Nun) Yollirimizni tǝkxürüp sinap bilǝyli, Pǝrwǝrdigarning yeniƣa yǝnǝ ⱪaytayli;
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Ⱪollirimizni kɵnglimiz bilǝn billǝ ǝrxtiki Tǝngrigǝ kɵtürǝyli!
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Biz itaǝtsizlik ⱪilip sǝndin yüz ɵriduⱪ; Sǝn kǝqürüm ⱪilmiding.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
(Samǝⱪ) Sǝn ɵzüngni ƣǝzǝp bilǝn ⱪaplap, bizni ⱪoƣliding; Sǝn ɵltürdüng, ⱨeq rǝⱨim ⱪilmiding.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Sǝn Ɵzüngni bulut bilǝn ⱪapliƣansǝnki, Dua-tilawǝt uningdin ⱨeq ɵtǝlmǝs.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Sǝn bizni hǝlⱪlǝr arisida daxⱪal wǝ nijasǝt ⱪilding.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
(Pe) Barliⱪ düxmǝnlirimiz bizgǝ ⱪarap aƣzini yoƣan eqip [mazaⱪ ⱪildi];
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Üstimizgǝ qüxti alaⱪzadilik wǝ ora-tuzaⱪ, Wǝyranqiliⱪ ⱨǝm ⱨalakǝt.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Hǝlⱪimning ⱪizi nabut bolƣini üqün, Kɵzümdin yaxlar ɵstǝng bolup aⱪmaⱪta.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
(Ayin) Kɵzüm yaxlarni üzülmǝy tɵküwatidu, Ular ⱨeq tohtiyalmaydu,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Taki Pǝrwǝrdigar asmanlardin tɵwǝngǝ nǝzǝr selip [ⱨalimizƣa] ⱪariƣuqǝ.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Mening kɵzüm Roⱨimƣa azab yǝtküzmǝktǝ, Xǝⱨirimning barliⱪ ⱪizlirining Ⱨali tüpǝylidin.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
(Tsadǝ) Manga sǝwǝbsiz düxmǝn bolƣanlar, Meni ⱪuxtǝk ⱨǝdǝp owlap kǝldi.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Ular orida jenimni üzmǝkqi bolup, Üstümgǝ taxni qɵridi.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Sular beximdin texip aⱪti; Mǝn: «Üzüp taxlandim!» — dedim.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
(Kof) Ⱨangning tüwliridin namingni qaⱪirip nida ⱪildim, i Pǝrwǝrdigar;
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Sǝn awazimni angliding; Ⱪutulduruxⱪa nidayimƣa ⱪuliⱪingni yupuruwalmiƣin!
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Sanga nida ⱪilƣan künidǝ manga yeⱪin kǝlding, «Ⱪorⱪma» — deding.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
(Rǝx) I rǝb, jenimning dǝwasini ɵzüng soriding; Sǝn manga ⱨǝmjǝmǝt bolup ⱨayatimni ⱪutⱪuzdung.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
I Pǝrwǝrdigar, manga bolƣan uwalliⱪni kɵrdüngsǝn; Mǝn üqün ⱨɵküm qiⱪarƣaysǝn;
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Sǝn ularning manga ⱪilƣan barliⱪ ɵqmǝnliklirini, Barliⱪ ⱪǝstlirini kɵrdungsǝn.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
(Xiyn) I Pǝrwǝrdigar, ularning aⱨanǝtlirini, Meni barliⱪ ⱪǝstligǝnlirini anglidingsǝn,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Manga ⱪarxi turƣanlarning xiwirlaxlirini, Ularning kün boyi kǝynimdin kusur-kusur ⱪilixⱪanlirini anglidingsǝn.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Olturƣanlirida, turƣanlirida ularƣa ⱪariƣaysǝn! Mǝn ularning [mǝshirǝ] nahxisi boldum.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
(Taw) Ularning ⱪolliri ⱪilƣanliri boyiqǝ, i Pǝrwǝrdigar, bexiƣa jaza yandurƣaysǝn;
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Ularning kɵngüllirini kaj ⱪilƣaysǝn! Bu sening ularƣa qüxidiƣan lǝniting bolidu!
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Ƣǝzǝp bilǝn ularni ⱪoƣliƣaysǝn, Ularni Pǝrwǝrdigarning asmanliri astidin yoⱪatⱪaysǝn!
