< Jeremiás sir 3 >

1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
(Alef) Men uning ghezep tayiqini yep jebir-zulum körgen ademdurmen.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Méni U heydiwetti, Nurgha emes, belki qarangghuluqqa mangdurdi;
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Berheq, U kün boyi qolini manga qayta-qayta hujum qildurdi;
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
(Bet) Etlirimni we térilirimni qaqshal qiliwetti, Söngeklirimni sunduruwetti.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
U manga muhasire qurdi, Öt süyi we japa bilen méni qapsiwaldi.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
U méni ölgili uzun bolghanlardek qapqarangghu jaylarda turushqa mejbur qildi.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
(Gimel) U méni chiqalmaydighan qilip chitlap qorshiwaldi; Zenjirimni éghir qildi.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Men warqirap nida qilsammu, U duayimni héch ishtimidi.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
U yollirimni jipsilashqan tash tam bilen tosuwaldi, Chighir yollirimni egri-toqay qiliwetti.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
(Dalet) U manga paylap yatqan éyiqtek, Pistirmida yatqan shirdektur.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Méni yollirimdin burap tétma-titma qildi; Méni tügeshtürdi.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
U oqyasini kérip, Méni oqining qarisi qildi.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
(Xé) Oqdénidiki oqlarni böreklirimge sanjitquzdi.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Men öz xelqimge reswa obyékti, Kün boyi ularning mesxire naxshisining nishani boldum.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
U manga zerdabni toyghuche yutquzup, Kekre süyini toyghuche ichküzdi.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
(Waw) U chishlirimni shéghil tashlar bilen chéqiwetti, Méni küllerde tügüldürdi;
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Jénim tinch-xatirjemliktin yiraqlashturuldi; Arambexshning néme ikenlikini untup kettim.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Men: «Dermanim qalmidi, Perwerdigardin ümidim qalmidi» — dédim.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
(Zain) Méning xar qilin’ghanlirimni, sergedan bolghanlirimni, Emen we öt süyini [yep-ichkinimni] ésingge keltürgeysen!
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Jénim bularni herdaim eslewatidu, Yerge kirip ketküdek bolmaqta.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Lékin shuni könglümge keltürüp esleymenki, Shuning bilen ümid qaytidin yanidu, —
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
(Xet) Mana, Perwerdigarning özgermes méhribanliqliri! Shunga biz tügeshmiduq; Chünki Uning rehimdilliqlirining ayighi yoqtur;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Ular her seherde yéngilinidu; Séning heqiqet-sadiqliqing tolimu moldur!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Öz-özümge: «Perwerdigar méning nésiwemdur; Shunga men Uninggha ümid baghlaymen» — deymen.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
(Tet) Perwerdigar Özini kütkenlerge, Özini izdigen jan igisige méhribandur;
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Perwerdigarning nijatini kütüsh, Uni süküt ichide kütüsh yaxshidur.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Ademning yash waqtida boyunturuqni kötürüshi yaxshidur.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
(Yod) U yégane bolup süküt qilip oltursun; Chünki Reb buni uninggha yüklidi.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Yüzini topa-tupraqqa tegküzsun, — Éhtimal, ümid bolup qalar?
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Mengzini urghuchigha tutup bersun; Til-ahanetlerni toyghuche ishitsun!
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
(Kaf) Chünki Reb ebedil-ebed insandin waz kechmeydu;
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Azar bergen bolsimu, Özgermes méhribanliqlirining molluqi bilen ichini aghritidu;
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Chünki U insan balilirini xar qilishni yaki azablashni xalighan emestur.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
(Lamed) Yer yüzidiki barliq esirlerni ayagh astida yanjishqa,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
Hemmidin Aliy Bolghuchining aldida ademni öz heqqidin mehrum qilishqa,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
Insan’gha öz dewasida uwal qilishqa, — Reb bularning hemmisige guwahchi emesmu?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
(Mem) Reb uni buyrumighan bolsa, Kim déginini emelge ashuralisun?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Külpetler bolsun, bext-saadet bolsun, hemmisi Hemmidin Aliy Bolghuchining aghzidin kelgen emesmu?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Emdi tirik bir insan néme dep aghrinidu, Adem balisi gunahlirining jazasidin néme dep waysaydu?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
(Nun) Yollirimizni tekshürüp sinap bileyli, Perwerdigarning yénigha yene qaytayli;
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Qollirimizni könglimiz bilen bille ershtiki Tengrige kötüreyli!
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Biz itaetsizlik qilip sendin yüz öriduq; Sen kechürüm qilmiding.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
(Sameq) Sen özüngni ghezep bilen qaplap, bizni qoghliding; Sen öltürdüng, héch rehim qilmiding.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Sen Özüngni bulut bilen qaplighansenki, Dua-tilawet uningdin héch ötelmes.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Sen bizni xelqler arisida dashqal we nijaset qilding.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
(Pé) Barliq düshmenlirimiz bizge qarap aghzini yoghan échip [mazaq qildi];
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Üstimizge chüshti alaqzadilik we ora-tuzaq, Weyranchiliq hem halaket.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Xelqimning qizi nabut bolghini üchün, Közümdin yashlar östeng bolup aqmaqta.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
(Ayin) Közüm yashlarni üzülmey töküwatidu, Ular héch toxtiyalmaydu,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Taki Perwerdigar asmanlardin töwen’ge nezer sélip [halimizgha] qarighuche.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Méning közüm Rohimgha azab yetküzmekte, Shehirimning barliq qizlirining Hali tüpeylidin.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
(Tsade) Manga sewebsiz düshmen bolghanlar, Méni qushtek hedep owlap keldi.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Ular orida jénimni üzmekchi bolup, Üstümge tashni chöridi.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Sular béshimdin téship aqti; Men: «Üzüp tashlandim!» — dédim.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
(Kof) Hangning tüwliridin namingni chaqirip nida qildim, i Perwerdigar;
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Sen awazimni angliding; Qutuldurushqa nidayimgha quliqingni yupuruwalmighin!
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Sanga nida qilghan künide manga yéqin kelding, «Qorqma» — déding.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
(Resh) I reb, jénimning dewasini özüng soriding; Sen manga hemjemet bolup hayatimni qutquzdung.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
I Perwerdigar, manga bolghan uwalliqni kördüngsen; Men üchün höküm chiqarghaysen;
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Sen ularning manga qilghan barliq öchmenliklirini, Barliq qestlirini kördungsen.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
(Shiyn) I Perwerdigar, ularning ahanetlirini, Méni barliq qestligenlirini anglidingsen,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Manga qarshi turghanlarning shiwirlashlirini, Ularning kün boyi keynimdin kusur-kusur qilishqanlirini anglidingsen.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Olturghanlirida, turghanlirida ulargha qarighaysen! Men ularning [mesxire] naxshisi boldum.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
(Taw) Ularning qolliri qilghanliri boyiche, i Perwerdigar, béshigha jaza yandurghaysen;
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Ularning köngüllirini kaj qilghaysen! Bu séning ulargha chüshidighan leniting bolidu!
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Ghezep bilen ularni qoghlighaysen, Ularni Perwerdigarning asmanliri astidin yoqatqaysen!

< Jeremiás sir 3 >