Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Mene ɔbarima a mahunu amane wɔ nʼabufuo abaa ano.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Wapam me afiri ne ho ama manante sum mu na ɛnyɛ hann mu;
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Ampa ara wama nsa so atia me mpɛn bebree, ɛda mu nyinaa.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Wama me wedeɛ ne me nam anyini Na wabubu me nnompe.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
Waka me ahyɛ mu, ɔde nwononwono ne ahokyere atwa me ho ahyia.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
Wama matena esum mu sɛ wɔn a wɔawuwu dada no.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Wato ɔfasuo atwa me ho ahyia enti mentumi nnwane; wagu me nkɔnsɔnkɔnsɔn ama matɔ baha.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Mpo sɛ mefrɛ anaasɛ mebɔ mpaeɛ srɛ mmoa a ɔsi me mpaeɛbɔ ano.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Ɔde abotan asi me ɛkwan; wama mʼakwan ayɛ kɔntɔnkye.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Te sɛ sisi a ɔda hɔ retwɛn, te sɛ gyata a watɛ,
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
ɔtwee me firi ɛkwan no mu dwerɛɛ me na ɔgyaa me a menni mmoa biara.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
Ɔkuntunuu ne tadua mu na ɔde ne bɛmma kyerɛɛ me so.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
Ɔde bɛmma a ɛfiri ne kotokuo mu hwiree mʼakoma mu.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Meyɛɛ asredeɛ maa me nkurɔfoɔ nyinaa; wɔto akutia nnwom de di me ho fɛ ɛda mu nyinaa.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Ɔde nhahan nwononwono ahyɛ me ma. Wama me bɔnwoma anom.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
Ɔde aboseaa abubu me se; na watiatia me so wɔ mfuturo mu.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Wɔama asomdwoeɛ abɔ me; na mewerɛ afiri yiedie.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Enti mese, “Mʼanimuonyam asa, deɛ mede mʼani too so Awurade mu no nyinaa.”
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Mekae mʼamanehunu wɔ mʼakyinkyini mu, nwononwono ne bɔnwoma mu.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Mekae yie, na me kra aboto wɔ me mu.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Nanso, mekae yei ne saa enti, mewɔ anidasoɔ.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Awurade dɔ kɛseɛ enti yɛnnsɛeɛ. Nʼayamhyehyeɛ nni hwammɔ.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Ɛyɛ foforɔ anɔpa biara; wo nokorɛdie yɛ kɛseɛ.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Meka kyerɛ me ho sɛ, “Awurade yɛ me kyɛfa, enti mɛtwɛn no.”
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Awurade yɛ ma wɔn a wɔn anidasoɔ wɔ ne mu, onipa a ɔhwehwɛ noɔ no;
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Ɛyɛ sɛ wɔyɛ komm de twɛn Awurade nkwagyeɛ.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Ɛyɛ ma ɔbarima sɛ ɔsoa kɔnnua no wɔ ne mmeranteɛ ɛberɛ mu.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Ma ɔntena ase komm, ɛfiri sɛ Awurade de ato no so.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Ma ɔmfa nʼanim nsie wɔ mfuturo mu, ebia anidasoɔ wɔ hɔ.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Ma ɔmfa nʼafono mma deɛ ɔpɛɛ sɛ ɔbɔ no na ɔnhyɛ no aniwuo.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Na Awurade nto nnipa ntwene koraa.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Ɛwom, ɔde awerɛhoɔ ba deɛ, nanso ɔbɛnya ayamhyehyeɛ. Ne dɔ kɛseɛ no to rentwa da.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Ɔfiri amemenemfe mu de amanehunu anaa awerɛhoɔ brɛ nnipa mma.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Sɛ wɔde wɔn nan dwerɛ nneduafoɔ a wɔwɔ asase no so a,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
sɛ wɔtiatia obi ahofadie so wɔ Ɔsorosoroni no anim a,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
anaa sɛ wɔbu obi ntɛnkyea a, Awurade nhunu saa nneɛma yi anaa?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Hwan na ɔbɛtumi aka na wama aba mu wɔ ɛberɛ a ɛnyɛ Awurade na ɔhyɛeɛ?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Ɛnyɛ Ɔsorosoroni no anom na musuo ne nnepa firi anaa?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Adɛn enti na ɛsɛ sɛ ɔteasefoɔ nwiinwii ɛberɛ a wɔatwe nʼaso wɔ ne bɔne ho?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Momma yɛnhwehwɛ yɛn akwan mu na yɛnsɔ nhwɛ, na yɛnsane nkɔ Awurade nkyɛn.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Momma yɛmma yɛn akoma ne yɛn nsa so, nkyerɛ Onyankopɔn wɔ ɔsoro, na yɛnka sɛ:
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
“Yɛayɛ bɔne, na yɛate atua na woamfa ankyɛ.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
“Wode abufuo akata wo ho ataa yɛn; na wakunkum a woannya ahummɔborɔ.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Wode wo ho asie omununkum mu enti mpaeɛbɔ biara nnuru wo nkyɛn.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Woayɛ yɛn atantanneɛ ne wira wɔ amanaman no mu.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
“Yɛn atamfoɔ nyinaa abae wɔn anom tɛtrɛɛ de tia yɛn.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Yɛabrɛ ne ahunahuna ne akukuruhweaseɛ, mmubuiɛ ne ɔsɛeɛ.”
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Me nisuo sene sɛ asutene ɛfiri sɛ wɔasɛe me nkurɔfoɔ.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Me nisuo bɛsene ara, na ɛrennyae,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
kɔsi sɛ Awurade bɛhwɛ afiri ɔsoro, na wahu.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Deɛ mehunu no ma me kra werɛ ho me kuropɔn no mu mmaa nyinaa enti.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Mʼatamfoɔ a menyɛɛ wɔn hwee pampam me sɛ anomaa.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Wɔpɛɛ sɛ wɔtwa me nkwa so na wɔsi me aboɔ wɔ amena mu;
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
nsuo bu faa me tiri so, na ɛyɛɛ me sɛdeɛ wɔrewie me.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
Mebɔɔ wo din, Ao Awurade firi amena no ase tɔnn.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Wotee me sufrɛ: “Nsi wʼaso wɔ me gyeɛ sufrɛ ho.”
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Wotwe bɛnee me ɛberɛ a mefrɛɛ woɔ no, na wokaa sɛ, “Nsuro.”
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Ao Awurade, wodii mʼasɛm maa me; na wogyee me nkwa.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Woahunu bɔne a wɔayɛ me, Ao Awurade. Di mʼasɛm ma me!
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Woahunu wɔn aweretɔ no mu den, wɔn pɔ a wɔbɔ tia me no nyinaa.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Ao Awurade, woate wɔn sopa, wɔn pɔ a wɔbɔ tia me no nyinaa,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
deɛ mʼatamfoɔ ka no sɛ asomusɛm na wɔka no brɛoo de tia me da mu nyinaa.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Hwɛ wɔn! Sɛ wɔgyinagyina hɔ anaa sɛ wɔtete hɔ, wɔto akutia nnwom de di me ho fɛw.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Fa deɛ ɛfata tua wɔn so ka, Ao Awurade, deɛ wɔn nsa ayɛ enti.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Pirim wɔn akoma, na ma wo nnome mmra wɔn so.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Fa abufuo taa wɔn, na sɛe wɔn firi Awurade sorosoro ase.
