Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Eu sou aquele homem que viu a aflição pela vara do seu furor.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
A mim me guiou e levou às trevas e não à luz.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Deveras se tornou contra mim e virou a sua mão todo o dia.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Fez envelhecer a minha carne e a minha pele, quebrantou os meus ossos.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
Edificou contra mim, e me cercou de fel e trabalho.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
Assentou-me em lugares tenebrosos, como os que estavam mortos há muito.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Cercou-me de sebe, e não posso sair: agravou os meus grilhões.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Ainda quando clamo e grito, ele exclui a minha oração.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Cercou de sebe os meus caminhos com pedras lavradas, divertiu as minhas veredas.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Fez-se-me como urso de emboscada, um leão em esconderijos.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Desviou os meus caminhos, e fêz-me em pedaços; deixou-me assolado.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
Armou o seu arco, e me pôs como alvo à flecha.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
Faz entrar nos meus rins as flechas da sua aljava.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Fui feito um objeto de escarneio a todo o meu povo, de canção sua todo o dia.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Fartou-me de amarguras, embriagou-me de absinto.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
Quebrou com pedrinhas de areia os meus dentes; abaixou-me na cinza.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
E afastaste da paz a minha alma; esqueci-me do bem.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Então disse eu: Já pereceu a minha força, como também a minha esperança no Senhor.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Lembra-te da minha aflição e do meu pranto, do absinto e do fel.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Minha alma certamente disto se lembra, e se abate em mim.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Disto me recordarei no meu coração; por isso esperarei.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
As misericórdias do Senhor são a causa de não sermos consumidos; porque as suas misericórdias não tem fim.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Novas são cada manhã; grande é a tua fidelidade.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
A minha porção é o Senhor, diz a minha alma; portanto esperarei nele.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Bom é o Senhor para os que se atêm a ele, para a alma que o busca.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Bom é esperar, e aguardar em silêncio a salvação do Senhor.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Bom é para o homem levar o jugo na sua mocidade.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Assentar-se-á solitário, e ficará em silêncio; porquanto Deus o pôs sobre ele.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Ponha a sua boca no pó, dizendo: Porventura haverá esperança.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Dê a sua face ao que o fere; farte-se de afronta.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Porque o Senhor não rejeitará para sempre.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Antes, se entristeceu a alguém, compadecer-se-á dele, segundo a grandeza das suas misericórdias.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Porque não aflige nem entristece aos filhos dos homens do seu coração.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Para atropelar debaixo dos seus pés a todos os presos da terra.
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
Para perverter o direito do homem perante a face do altíssimo.
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
Para subverter ao homem no seu pleito; porventura não o veria o Senhor?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Quem é aquele que diz, e assim acontece, quando o Senhor o não mande?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Porventura da boca do altíssimo não sai o mal e o bem?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
De que se queixa logo o homem vivente? queixe-se cada um dos seus pecados.
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Esquadrinhemos os nossos caminhos, e investiguemo-los, e voltemos para o Senhor.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Levantemos os nossos corações com as mãos a Deus nos céus, dizendo:
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Nós prevaricamos, e fomos rebeldes; por isso tu não perdoaste.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Cobriste-nos da tua ira, e nos perseguiste; mataste, não perdoaste.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Cobriste-te de nuvens, para que não passe a nossa oração.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Por cisco e rejeitamento nos puseste no meio dos povos.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Todos os nossos inimigos abriram contra nós a sua boca.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Temor e cova vieram sobre nós, assolação e quebrantamento.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Correntes de águas derramou o meu olho pelo quebrantamento da filha do meu povo.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
O meu olho manou, e não cessa, porquanto não há descanço,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Até que atente e veja o Senhor desde os céus.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
O meu olho move a minha alma, por causa de todas as filhas da minha cidade.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Como ave me caçaram os que são meus inimigos sem causa.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Arrancaram a minha vida na masmorra, e lançaram pedras sobre mim.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Derramaram-se as águas sobre a minha cabeça; eu disse: Estou cortado.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
Invoquei o teu nome, Senhor, desde a mais profunda cova.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Ouviste a minha voz; não escondas o teu ouvido ao meu suspiro, ao meu clamor.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Tu te chegaste no dia em que te invoquei; disseste: Não temas.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Pleiteaste, Senhor, os pleitos da minha alma, remiste a minha vida.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Viste, Senhor, a injustiça que me fizeram; julga a minha causa.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Viste toda a sua vingança, todos os seus pensamentos contra mim.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Ouviste o seu opróbrio, Senhor, todos os seus pensamentos contra mim,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Os ditos dos que se levantam contra mim e as suas imaginações contra mim todo o dia.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Observa-os a eles ao assentarem-se e ao levantarem-se; eu sou a sua canção.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Rende-lhes recompensa, Senhor, conforme a obra das suas mãos.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Dá-lhes ancia de coração, maldição tua sobre eles.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Na tua ira persegue-os, e desfa-los de debaixo dos céus do Senhor.
