Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Ko ahau te tangata kua kite i te pouri, he mea na te rakau o tona riri.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
I arahina e ia, i meinga kia haere i te pouri, kahore i te marama.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
He pono kua tahuri mai ia ki ahau, kua anga mai tona ringa ki ahau, a pau noa te ra.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Kua meinga nei e ia oku kikokiko me toku kiri kia rite ki o te koroheke, mangungu kau i a ia oku wheua.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
Kua hanga e ia he patu moku; karapotia ana ahau ki te wai kawa, ki te raruraru.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
Kua meinga ahau e ia kia noho ki nga wahi pouri, kia pera me te hunga kua mate noa ake.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Kua oti ahau te taiepa mai e ia, te puta atu ahau; kua meinga e ia toku mekameka kia taimaha.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Ae ra, i ahau e karanga ana, e hamama ana kia awhinatia, ka araia mai e ia taku inoi.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Kua oti ano oku ara te taiepa mai e ia ki te kohatu tarai, whakakopikopikoa ake e ia oku ara.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Ko tona rite ki ahau kei te pea e whanga ana, kei te raiona i nga wahi ngaro.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Whakangaua ketia ana e ia oku ara, haehaea putia iho ahau; meinga ana ahau e ia kia noho kau noa iho.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
Kua whakapikoa e ia tana kopere, a whakaturia ake ahau e ia hei koperenga pere.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
Kua meinga e ia nga pere o tana papa pere kia ngoto ki oku whatumanawa.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Kua waiho ahau hei katanga ma toku iwi katoa; hei waiata ma ratou a pau noa te ra.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Kua whakakiia ahau e ia ki nga mea kawa, whakainumia rawatia ana ahau e ia ki te taru kawa.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
Kua whatiwhatiia ano hoki e ia oku niho ki te kirikiri, hipokina ana ahau e ia ki te pungarehu.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Kua nekehia atu e koe toku wairua kei tata ki te rangimarie; i wareware ahau ki te pai.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Ki tonu ake ahau, kua pirau toku kaha, kahore he tumanakohanga maku ki a Ihowa.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Mahara ki toku ngakau mamae, ki toku pouri, ki te taru kawa, ki te wai kawa.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Maharahara tonu toku wairua ki a ratou, piko tonu iho i roto i ahau.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
E whakahokia ake ana tenei e ahau ki toku ngakau, koia i tumanako ai ahau.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
He mahi tohu na Ihowa te poto ai tatou, he kore no ana mahi aroha e mutu.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
E hou tonu ana ratou i tenei ata, i tenei ata; he nui tou pono.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Ko Ihowa te wahi moku, e ai ta toku wairua; no reira ka tumanako ahau ki a ia.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
He pai a Ihowa ki te hunga e tumanako ana ki a ia, ki te wairua e rapu ana i a ia.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
He pai ano kia tumanako te tangata, kia tatari marie hoki ki ta Ihowa whakaora.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
He pai ano mo te tangata kia amohia e ia te ioka i tona tamarikitanga.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Me noho ia, tona kotahi, me whakarongo puku hoki, no te mea nana i uta ki a ia.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Me tuku e ia tona mangai ki te puehu; mehemea pea tera he tumanakohanga.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Me hoatu e ia tona paparinga ki te tangata e papaki ana i a ia: kia ki tonu ia i te tawai.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
E kore hoki e mau tonu ta Ihowa panga:
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Ahakoa whakapouri ia, ka aroha ano ia, ka rite ki te nui o tana mahi tohu.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Kahore hoki ona ngakau whiu, whakapouri ranei, i nga tama a te tangata.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Ko te kuru i nga herehere katoa o te whenua ki raro i ona waewae;
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
Ko te whakapeau ke i te tika o te tangata ina whakawakia i te aroaro o te Runga Rawa;
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
Ko te whakariro ke i ta te tangata ina totohe, e kore tena e whakapaingia e te Ariki.
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Ko wai tenei hei ki mai, a ka oti, i te mea kihai i whakahaua e te Ariki?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
He teka ianei e puta mai ana te kino me te pai i roto i te mangai o te Runga Rawa?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
He aha te tangata ora i amuamu ai, te tangata ina whiua mo ona hara?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
E rapu tatou, e kimi i o tatou ara, a ka tahuri ano ki a Ihowa.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Kia ara atu o tatou ngakau me o tatou ringa ki te Atua i te rangi.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
I he matou, i whakakeke; kihai ano koe i muru i to matou he.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Kua hipokina nei e koe ki te riri, tukinotia ana matou e koe: tukitukia ana e koe, kihai ano i tohungia e koe.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Hipokina ana e koe he kapua ki a koe, kei puta atu ta matou inoi.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Kua meinga matou e koe hei paru tahinga, hei mea akiri i waenga i nga iwi.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Kua hamama mai nga mangai o o matou hoariri katoa ki a matou.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Ko te wehi, ko te rua, kua tae mai kei a matou, te whakamoti me te wawahi.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Kei te tarere nei nga awa wai i toku kanohi, mo te wawahanga o te tamahine a toku iwi.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Maturuturu ana te wai i toku kanohi, kahore hoki e mutu, te ai he pariratanga,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Kia titiro mai ra ano a Ihowa, kia kite mai ra ano ia i runga i te rangi.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
E meatia iho ana toku ngakau e toku kanohi, mo nga tamahine katoa o toku pa.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Kua whaia kinotia ahau ano he manu e ratou, e te hunga e hoariri ana ki ahau, kahore he take.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Ngaro iho i a ratou toku ara i roto i te poka, kua maka e ratou he kohatu ki runga ki ahau.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
I rere nga wai i runga i toku mahunga: i mea ahau, kua motuhia ketia ahau.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
I karanga ahau ki tou ingoa, e Ihowa, i roto i te poka i raro rawa.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
I rongo koe ki toku reo; kaua e huna tou taringa ki te tanga o toku manawa, ki taku karanga.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
I whakatata mai koe i te ra i karanga ai ahau ki a koe; i ki mai koe, Kaua e wehi.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Kua tohea e koe, e te Ariki, nga tohe a toku wairua; kua hokona e koe toku ora.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Kua kite koe, e Ihowa, i te he i mahia ki ahau: mau e whakarite taku whakawa.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Kua kite koe i to ratou mauahara katoa, i o ratou whakaaro katoa moku.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Kua rongo koe ki ta ratou tawai, e Ihowa, ki o ratou whakaaro katoa moku;
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Ki nga ngutu o te hunga i whakatika mai ki ahau, ki ta ratou tikanga moku, a pau noa te ra.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Tirohia mai to ratou nohoanga iho, to ratou whakatikanga ake; ko ahau te waiatatia nei e ratou.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Hoatu he utu ki a ratou, e Ihowa, kia rite ki te mahi a o ratou ringa.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Hoatu ki a ratou he ngakau pakeke, tau kanga ki a ratou.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Whaia ratou i runga i te riri, whakangaromia atu ratou i raro i nga rangi o Ihowa.
