< Jeremiás sir 3 >
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
ALEPH. Ego vir videns paupertatem meam in virga indignationis eius.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
ALEPH. Me minavit, et adduxit in tenebras, et non in lucem.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
ALEPH. Tantum in me vertit, et convertit manum suam tota die.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
BETH. Vetustam fecit pellem meam, et carnem meam, contrivit ossa mea.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
BETH. Ædificavit in gyro meo, et circumdedit me felle, et labore.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
BETH. In tenebrosis collocavit me, quasi mortuos sempiternos.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
GHIMEL. Circumædificavit adversum me, ut non egrediar: aggravavit compedem meum.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
GHIMEL. Sed et cum clamavero, et rogavero, exclusit orationem meam.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
GHIMEL. Conclusit vias meas lapidibus quadris, semitas meas subvertit.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
DALETH. Ursus insidians factus est mihi: leo in absconditis.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
DALETH. Semitas meas subvertit, et confregit me: posuit me desolatam.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
DALETH. Tetendit arcum suum, et posuit me quasi signum ad sagittam.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
HE. Misit in renibus meis filias pharetræ suæ.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
HE. Factus sum in derisum omni populo meo, canticum eorum tota die.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
HE. Replevit me amaritudinibus, inebriavit me absynthio.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
VAU. Et fregit ad numerum dentes meos, cibavit me cinere.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
VAU. Et repulsa est a pace anima mea, oblitus sum bonorum.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
VAU. Et dixi: Periit finis meus, et spes mea a Domino.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
ZAIN. Recordare paupertatis, et transgressionis meæ, absinthii, et fellis.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
ZAIN. Memoria memor ero, et tabescet in me anima mea.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
ZAIN. Hæc recolens in corde meo, ideo sperabo.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
HETH. Misericordiæ Domini quia non sumus consumpti: quia non defecerunt miserationes eius.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
HETH. Novi diluculo, multa est fides tua.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
HETH. Pars mea Dominus, dixit anima mea: propterea expectabo eum.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
TETH. Bonus est Dominus sperantibus in eum, animæ quærenti illum.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
TETH. Bonum est præstolari cum silentio salutare Dei.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
TETH. Bonum est viro, cum portaverit iugum ab adolescentia sua.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
IOD. Sedebit solitarius, et tacebit: quia levavit super se.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
IOD. Ponet in pulvere os suum, si forte sit spes.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
IOD. Dabit percutienti se maxillam, saturabitur opprobriis.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
CAPH. Quia non repellet in sempiternum Dominus.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
CAPH. Quia si abiecit, et miserebitur secundum multitudinem misericordiarum suarum.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
CAPH. Non enim humiliavit ex corde suo, et abiecit filios hominum,
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
LAMED. Ut conteret sub pedibus suis omnes vinctos terræ,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
LAMED. Ut declinaret iudicium viri in conspectu vultus Altissimi.
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
LAMED. Ut perverteret hominem in iudicio suo, Dominus ignoravit.
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
MEM. Quis est iste, qui dixit ut fieret, Domino non iubente?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
MEM. Ex ore Altissimi non egredientur nec mala nec bona?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
MEM. Quid murmuravit homo vivens, vir pro peccatis suis?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
NUN. Scrutemur vias nostras, et quæramus, et revertamur ad Dominum.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
NUN. Levemus corda nostra cum manibus ad Dominum in cælos.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
NUN. Nos inique egimus, et ad iracundiam provocavimus: idcirco tu inexorabilis es.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
SAMECH. Operuisti in furore, et percussisti nos: occidisti, nec pepercisti.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
SAMECH. Opposuisti nubem tibi, ne transeat oratio.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
SAMECH. Eradicationem, et abiectionem posuisti me in medio populorum.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
PHE. Aperuerunt super nos os suum omnes inimici.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
PHE. Formido, et laqueus facta est nobis vaticinatio, et contritio.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
PHE. Divisiones aquarum deduxit oculus meus, in contritione filiæ populi mei.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
AIN. Oculus meus afflictus est, nec tacuit, eo quod non esset requies,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
AIN. Donec respiceret et videret Dominus de cælis.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
AIN. Oculus meus deprædatus est animam meam in cunctis filiabus urbis meæ.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
SADE. Venatione ceperunt me quasi avem inimici mei gratis.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
SADE. Lapsa est in lacum vita mea, et posuerunt lapidem super me.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
SADE. Inundaverunt aquæ super caput meum: dixi: Perii.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
COPH. Invocavi nomen tuum Domine de lacu novissimo.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
COPH. Vocem meam audisti: ne avertas aurem tuam a singultu meo, et clamoribus.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
COPH. Appropinquasti in die, quando invocavi te: dixisti: Ne timeas.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
RES. Iudicasti Domine causam animæ meæ, Redemptor vitæ meæ.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
RES. Vidisti Domine iniquitatem illorum adversum me: iudica iudicium meum.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
RES. Vidisti omnem furorem, universas cogitationes eorum adversum me.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
SIN. Audisti opprobrium eorum Domine, omnes cogitationes eorum adversum me:
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
SIN. Labia insurgentium mihi; et meditationes eorum adversum me tota die.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
SIN. Sessionem eorum, et resurrectionem eorum vide, ego sum psalmus eorum.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
THAU. Redes eis vicem Domine iuxta opera manuum suarum.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
THAU. Dabis eis scutum cordis laborem tuum.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
THAU. Persequeris in furore, et conteres eos sub cælis Domine.