< Jeremiás sir 3 >

1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Nga pa sie su pula tari kalyeiyuk sin God.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
El pwenyu ac sap nga in som nu yen lohsr matoltol.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
El sringilyu na sringilyu ke sringsring na upa.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
El kanteya monuk ac kinet keik oan mangelik, ac el koteya sri keik.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
El kuhlusyuyak ke mwe keok ac fosrnga lulap.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
El patokyula in muta in acn na lohsrlosr ac foulin ma misa oan we.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
El kapriyuwi ke sein; nga sie mwet kapir su wangin finsrak la in kaingla.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Nga wowoyak nu lucng in suk kasru, tusruktu God El tia lungse porongeyu.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Nga tukulkul ke nga fahsr, ac pot eot uh kosreyula yen nukewa nga for nu we.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
El kasrikiyu oana soko bear; el sroma nu fuk oana soko lion.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
El ukweyuyak liki inkanek uh, seseya monuk nu ke ip srisrik, na El som likiyu.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
El amakinya mwe pisr natul ah, ac oru tuh in nga pa El akola in pisrik uh.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
El pusrukma sukan pisr natul, na liksreni tilyang nu in monuk.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Mwet uh isrunyu len nufon se; nga mwe tafunkas nu selos nukewa.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Mwe keok upa mukena pa El ase tuh in mwe mongo nak ac ma nimuk.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
El ilya mutuk infohk uh, ac kotalik wihsik fin eot uh.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Nga tila esam lah mea kalmen misla ku engan uh.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
Tiana loes pacl lula ke moul luk; wanginla finsrak luk in LEUM GOD.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Nunak luk ke waiok luk ac ke wangin acn in muta luk uh, oana sie pwasin na mwen.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Nga tia tui in nunku kac, ac ngunik toasrlana.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Tusruktu finsrak luk sifilpa foloko ke nga esamak ma se inge:
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Lungse kawil ac pakoten lun LEUM GOD uh tiana wanginla;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Aksasuyeyuk ke lotutang nukewa, ac arulana oaru oana takak lun faht uh ke len nukewa.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
LEUM GOD mukena pa oasr yuruk uh; ke ma inge El na pa mwe finsrak luk.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
LEUM GOD El wo nu sin mwet nukewa su lulalfongi in El.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Ke ma inge, wo tuh kut in mongfisrasr in tupan molela lal —
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Oayapa wo kut in akpahye kut in mongfisrasr ke pacl kut fusr uh.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
In pacl kut keok uh, kut enenu in mukena muta misla ac muteng.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Kut enenu in pasrla nwe ten ac eiskutyang nu sel, tuh sahp srakna oasr finsrak.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Finne puopo ac akkolukyeyuk kut, enenu kut in mislana.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Leum El pakoten ac El fah tia siskutlana nwe tok.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
Sahp El ac akasorye kut, tusruktu lungse lal nu sesr pwayena ac ku na.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
El tia insewowo in oru kut in asor ku waiok.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Leum El etu pacl ngunasr akkeokyeyuk in presin uh;
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
El etu ke pacl ma mwet uh tia ase suwohs lasr ma El oakiya nu sesr.
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
Ke pacl ma nununku suwohs uh tia orek, El etu.
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Ma lungse lun Leum mukena pa orek pacl nukewa.
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Ma wo ac ma koluk kewana ac orekla fal nu ke sap lal.
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Efu ku kut in torkaskas ke kalyeiyuk kut ke ma koluk lasr?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Lela kut in tuni ouiyen orekma lasr ac folokla nu yurin LEUM GOD.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Lela kut in ikasla insiasr nu sin God inkusrao, ac pre ac fahk,
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
“Kut orekma koluk ac lain kom, O LEUM GOD, ac kom tiana nunak munas nu sesr.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
“Kom ukwe kut ac unikuti; kasrkusrak lom tuh kosrala pakoten lom,
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Ke sie pukunyeng su arulana matoltol, oru pre lasr tia ku in sasla nu yurum.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Kom orekut oana acn in sisi kutkut lun faclu.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
“Angonyuk kut ac aksruksrukiyuk kut sin mwet lokoalok lasr nukewa.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Ma lasr nukewa kunausyukla ac sikiyukla; kut muta in sensen ac sangeng.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Sroninmutuk soror oana soko infacl ke sripen kunausyukla mwet luk.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
“Sroninmutuk ac fah kahkkakla ac tia tui
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Nwe ke LEUM GOD El ngeti inkusrao me ac liye kut.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Insiuk arulana asor ke nga liye ma sikyak nu sin mutan in siti uh.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
“Srifusryuki nga oana sie won sin mwet lokoalok, su wanginna sripa lalos in srungayu.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Nga moul na ac elos sisyuyang nu in luf se, ac kaliya mutun luf uh ke sie eot lulap.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Kof uh mutawauk in afinyula, ac nga nunku mu misa apkuranme.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
“Nga wowoyak nu sum, O LEUM GOD, liki kapin luf sac me,
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Ac ke nga kwafe sum in lohng tung luk, kom porongeyu.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Kom topukyu ac fahk nu sik nga in tia sangeng.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
“O Leum, kom tuku in loangeyu, ac kom molela moul luk.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Oru nununku lom an in wo nu sik; kom etu ma sufal ma orek lainyu inge.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Kom etu luman srunga lun mwet lokoalok luk nu sik, ac pwapa koluk elos oru in lainyu.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
“Kom lohng ke elos fahk kas in purakak lainyu, O LEUM GOD; kom etu pwapa koluk nukewa lalos.
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Elos kaskas keik ac oru akoo koluk lalos len nufon.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Elos isrunyu ke lotutang lac nwe ke fongeni.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
“O LEUM GOD, kalyaelos ke ma elos oru inge.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Oru sie selnga na upa nu faclos, ac oru nunkalos in arulana fosrngala.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Sokolosyak ac sukelosla liki fin faclu.”

< Jeremiás sir 3 >