< Jeremiás sir 3 >

1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Ich bin der Mann, der Elend sah unter der Rute seines Grimms.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Mich hat er getrieben und geführt in Finsternis und tiefes Dunkel.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Ja, gegen mich kehrt er immer auf neue den ganzen Tag seine Hand.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Aufgerieben hat er mein Fleisch und meine Haut, meine Gebeine zerbrochen,
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
rings um mich aufgebaut Gift und Drangsal,
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
mich in tiefe Finsternis versetzt wie in der Urzeit Verstorbene.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Er hat mich ummauert ohne Ausweg, meine Ketten beschwert;
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
ob ich auch schreie und rufe, er hemmt mein Gebet,
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
vermauerte meine Wege mit Quadern, verstörte meine Pfade.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Ein lauernder Bär war er mir, ein Löwe im Hinterhalt.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Er hat meine Wege in die Irre geführt und mich zerrissen, mich verödet gemacht,
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
hat seinen Bogen gespannt und mich aufgestellt als Ziel für den Pfeil,
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
in meine Nieren gesandt seines Köchers Söhne.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Ich ward zum Gelächter für alle Völker, ihr Spottlied den ganzen Tag.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Er sättigte mich mit Bitternissen, berauschte mich mit Wermut
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
und ließ meine Zähne Kiesel zermalmen, mich in Asche mich wälzen.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Du raubtest meiner Seele den Frieden, ich vergaß des Glücks
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
und sprach: dahin ist meine Lebenskraft, mein Vertrauen auf Jahwe.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Gedenke meines Elends und meiner Irrsal, des Wermuts und des Gifts!
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Es gedenkt, es gedenkt und ist gebeugt in mir meine Seele.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Dies will ich zu Herzen nehmen, darum will ich hoffen:
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Jahwes Gnaden sind ja noch nicht aus, sein Erbarmen ja nicht zu Ende;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
jeden Morgen ist es neu, groß ist deine Treue!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Mein Teil ist Jahwe, spricht meine Seele, darum will ich auf ihn hoffen.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Gütig ist Jahwe gegen die, so auf ihn harren, gegen die Seele, die ihn sucht.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Gut ist's, schweigend zu harren auf die Hilfe Jahwes.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Gut ist's dem Manne, zu tragen das Joch in seiner Jugend.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Er sitze einsam und schweige, weil er's ihm auferlegt.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Er berühre mit seinem Munde den Staub, vielleicht ist noch Hoffnung;
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
biete dem, der ihn schlägt, die Wange, werde mich Schmach gesättigt.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Denn nicht auf ewig verstößt der Herr.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
sondern, wenn er betrübt hat, so erbarmt er sich wieder nach der Fülle seiner Gnade.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Denn er plagt nicht aus Lust und betrübt die Menschenkinder.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Daß man unter die Füße tritt alle Gefangenen des Landes,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
das Recht eines Mannes beugt vor dem Antlitz des Höchsten,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
eines Menschen Streitsache verdreht, - sollte das der Herr nicht sehn?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Wer ist, der da sprach, und es geschah, ohne daß der Herr es geboten?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Geht nicht aus dem Munde des Höchsten hervor das Böse und das Gute?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Was seufzt der Mensch, so lang er lebt? Ein jeder seufze über seine Sünden!
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Laßt uns unsern Wandel prüfen und erforschen und zu Jahwe uns bekehren!
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Laßt uns Herz und Hände erheben zu Gott im Himmel!
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Wir haben gesündigt und sind ungehorsam gewesen, du hast nicht vergeben,
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
hast dich verhüllt in Zorn und uns verfolgt, gemordet ohne Erbarmen,
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
hast dich in Gewölk verhüllt, daß kein Gebet hindurchdrang.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Zu Kehricht und Abscheu machtest du uns inmitten der Völker.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Ihren Mund rissen auf über uns alle unsere Feinde.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Grauen und Grube ward uns zu teil, Verwüstung und Verderben.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Ströme Wassers thränt mein Auge über das Verderben der Tochter meines Volks.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Ruhelos fließt mein Auge ohne Aufhören,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
bis daß herniederschaue und darein sehe Jahwe vom Himmel.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Meine Thräne zehrt an meiner Seele um alle Töchter meiner Stadt.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Mich jagten, jagten wie einen Vogel die, so mir grundlos feind sind,
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
machten in der Grube mein Leben verstummen und warfen Steine auf mich.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Wasser strömte über mein Haupt; ich dachte: ich bin verloren!
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
Ich rief deinen Namen, Jahwe, aus tief unterster Grube.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Du hörtest mein Rufen: “Verschließe dein Ohr nicht; komm mich zu erquicken, mir zu helfen!”
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Du warst nahe, als ich dich rief, sprachst: “Sei getrost!”
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Du führtest, o Herr, meine Sache, erlöstest mein Leben.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Du hast, o Jahwe, meine Unterdrückung gesehn, hilf mir zu meinem Recht!
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Du hast all' ihre Rachgier gesehn, all' ihre Pläne wider mich,
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
hast ihr Schmähen gehört, o Jahwe, all' ihre Pläne wider mich,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
die Reden meiner Widersacher und ihr stetes Trachten wider mich.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Schau, ob sie sitzen oder aufstehen, ich bin ihr Spottlied!
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Du wirst ihnen lohnen, Jahwe, nach ihrer Hände Werk,
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
wirst ihr Herz verstocken - dein Fluch über sie!
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Du wirst sie im Zorn verfolgen und vertilgen unter Jahwes Himmel weg!

< Jeremiás sir 3 >