Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Je suis l’homme qui ai vu l’affliction par la verge de sa fureur.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Il m’a conduit et amené dans les ténèbres, et non dans la lumière.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Certes c’est contre moi qu’il a tout le jour tourné et retourné sa main.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Il a fait vieillir ma chair et ma peau; il a brisé mes os.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
Il a bâti contre moi, et m’a environné de fiel et de peine.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
Il m’a fait habiter dans des lieux ténébreux, comme ceux qui sont morts depuis longtemps.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Il a fait une clôture autour de moi, afin que je ne sorte point; il a appesanti mes chaînes.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Même quand je crie et que j’élève ma voix, il ferme l’accès à ma prière.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Il a barré mes chemins avec des pierres de taille; il a bouleversé mes sentiers.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Il a été pour moi un ours aux embûches, un lion dans les lieux cachés.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Il a fait dévier mes chemins et m’a déchiré; il m’a rendu désolé.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
Il a bandé son arc, et m’a placé comme un but pour la flèche.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
Il a fait entrer dans mes reins les flèches de son carquois.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Je suis la risée de tout mon peuple, leur chanson tout le jour.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Il m’a rassasié d’amertumes, il m’a abreuvé d’absinthe.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
Il m’a brisé les dents avec du gravier; il m’a couvert de cendre.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Et tu as rejeté mon âme loin de la paix, j’ai oublié le bonheur;
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
et j’ai dit: Ma confiance est périe, et mon espérance en l’Éternel.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Souviens-toi de mon affliction, et de mon bannissement, de l’absinthe et du fiel.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Mon âme s’en souvient sans cesse, et elle est abattue au-dedans de moi. –
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Je rappelle ceci à mon cœur, c’est pourquoi j’ai espérance:
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Ce sont les bontés de l’Éternel que nous ne sommes pas consumés, car ses compassions ne cessent pas;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
elles sont nouvelles chaque matin; grande est ta fidélité!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
L’Éternel est ma portion, dit mon âme; c’est pourquoi j’espérerai en lui.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
L’Éternel est bon pour ceux qui s’attendent à lui, pour l’âme qui le cherche.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
C’est une chose bonne qu’on attende, et dans le silence, le salut de l’Éternel.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Il est bon à l’homme de porter le joug dans sa jeunesse:
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Il est assis solitaire, et se tait, parce qu’il l’a pris sur lui;
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
il met sa bouche dans la poussière: peut-être y aura-t-il quelque espoir.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Il présente la joue à celui qui le frappe, il est rassasié d’opprobres.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Car le Seigneur ne rejette pas pour toujours;
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
mais, s’il afflige, il a aussi compassion, selon la grandeur de ses bontés;
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
car ce n’est pas volontiers qu’il afflige et contriste les fils des hommes.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Qu’on écrase sous les pieds tous les prisonniers de la terre,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
qu’on fasse fléchir le droit d’un homme devant la face du Très-haut,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
qu’on fasse tort à un homme dans sa cause, le Seigneur ne le voit-il point?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Qui est-ce qui dit une chose, et elle arrive, quand le Seigneur ne l’a point commandée?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
N’est-ce pas de la bouche du Très-haut que viennent les maux et les biens?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Pourquoi un homme vivant se plaindrait-il, un homme, à cause de la peine de ses péchés?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Recherchons nos voies, et scrutons-les, et retournons jusqu’à l’Éternel.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Élevons nos cœurs avec nos mains vers Dieu dans les cieux.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Nous avons désobéi et nous avons été rebelles; tu n’as pas pardonné.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Tu t’es enveloppé de colère et tu nous as poursuivis; tu as tué, tu n’as point épargné.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Tu t’es enveloppé d’un nuage, de manière à ce que la prière ne passe point.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Tu nous as faits la balayure et le rebut au milieu des peuples.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Tous nos ennemis ont ouvert la bouche sur nous.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
La frayeur et la fosse sont venues sur nous, la destruction et la ruine.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Des ruisseaux d’eaux coulent de mes yeux à cause de la ruine de la fille de mon peuple.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Mon œil se fond en eau, il ne cesse pas et n’a point de relâche,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
jusqu’à ce que l’Éternel regarde et voie des cieux.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Mon œil afflige mon âme à cause de toutes les filles de ma ville.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Ceux qui sont mes ennemis sans cause m’ont donné la chasse comme à l’oiseau.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Ils m’ont ôté la vie dans une fosse, et ont jeté des pierres sur moi.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Les eaux ont coulé par-dessus ma tête; j’ai dit: Je suis retranché!
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
J’ai invoqué ton nom, ô Éternel! de la fosse des abîmes.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Tu as entendu ma voix; ne cache point ton oreille à mon soupir, à mon cri.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Tu t’es approché au jour où je t’ai invoqué; tu as dit: Ne crains pas.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Seigneur, tu as pris en main la cause de mon âme, tu as racheté ma vie.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Tu as vu, Éternel, le tort qu’on me fait; juge ma cause.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Tu as vu toute leur vengeance, toutes leurs machinations contre moi.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Tu as entendu leurs outrages, ô Éternel! toutes leurs machinations contre moi,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
les lèvres de ceux qui s’élèvent contre moi, et ce qu’ils se proposent contre moi tout le jour.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Regarde quand ils s’asseyent et quand ils se lèvent: je suis leur chanson.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Rends-leur une récompense, ô Éternel! selon l’ouvrage de leurs mains.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Donne-leur un cœur cuirassé; ta malédiction soit sur eux!
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Poursuis-les dans ta colère et détruis-les de dessous les cieux de l’Éternel.
