Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
I [am] the man [who] hath seen affliction By the rod of His wrath.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Me He hath led, and causeth to go [in] darkness, and without light.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Surely against me He turneth back, He turneth His hand all the day.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
He hath worn out my flesh and my skin. He hath broken my bones.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
He hath built up against me, And setteth round poverty and weariness.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
In dark places He hath caused me to dwell, As the dead of old.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
He hath hedged me about, and I go not out, He hath made heavy my fetter.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Also when I call and cry out, He hath shut out my prayer.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
He hath hedged my ways with hewn work, My paths He hath made crooked.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
A bear lying in wait He [is] to me, A lion in secret hiding-places.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
My ways He is turning aside, and He pulleth me in pieces, He hath made me a desolation.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
He hath trodden His bow, And setteth me up as a mark for an arrow.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
He hath caused to enter into my reins The sons of His quiver.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
I have been a derision to all my people, Their song all the day.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
He hath filled me with bitter things, He hath filled me [with] wormwood.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
And He breaketh with gravel my teeth, He hath covered me with ashes.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
And Thou castest off from peace my soul, I have forgotten prosperity.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
And I say, Perished hath my strength and my hope from Jehovah.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Remember my affliction and my mourning, Wormwood and gall!
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
Remember well, and bow down doth my soul in me.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
This I turn to my heart — therefore I hope.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
The kindnesses of Jehovah! For we have not been consumed, For not ended have His mercies.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
New every morning, abundant [is] thy faithfulness.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
My portion [is] Jehovah, hath my soul said, Therefore I hope for Him.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Good [is] Jehovah to those waiting for Him, To the soul [that] seeketh Him.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Good! when one doth stay and stand still For the salvation of Jehovah.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Good for a man that he beareth a yoke in his youth.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
He sitteth alone, and is silent, For He hath laid [it] upon him.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
He putteth in the dust his mouth, if so be there is hope.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
He giveth to his smiter the cheek, He is filled with reproach.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
For the Lord doth not cast off to the age.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
For though He afflicted, yet He hath pitied, According to the abundance of His kindness.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
For He hath not afflicted with His heart, Nor doth He grieve the sons of men.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
To bruise under one's feet any bound ones of earth,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
To turn aside the judgment of a man, Over-against the face of the Most High,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
To subvert a man in his cause, the Lord hath not approved.
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Who [is] this — he hath said, and it is, [And] the Lord hath not commanded [it]?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
From the mouth of the Most High Go not forth the evils and the good.
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
What — sigh habitually doth a living man, A man for his sin?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
We search our ways, and investigate, And turn back unto Jehovah.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
We lift up our heart on the hands unto God in the heavens.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
We — we have transgressed and rebelled, Thou — Thou hast not forgiven.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Thou hast covered Thyself with anger, And dost pursue us; Thou hast slain — Thou hast not pitied.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Thou hast covered Thyself with a cloud, So that prayer doth not pass through.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Offscouring and refuse Thou dost make us In the midst of the peoples.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Opened against us their mouth have all our enemies.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Fear and a snare hath been for us, Desolation and destruction.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Rivulets of water go down my eye, For the destruction of the daughter of my people.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Mine eye is poured out, And doth not cease without intermission,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Till Jehovah looketh and seeth from the heavens,
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
My eye affecteth my soul, Because of all the daughters of my city.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Hunted me sore as a bird have my enemies without cause.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
They have cut off in a pit my life, And they cast a stone against me.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Flowed have waters over my head, I have said, I have been cut off.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
I called Thy name, O Jehovah, from the lower pit.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
My voice Thou hast heard, Hide not Thine ear at my breathing — at my cry.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Thou hast drawn near in the day I call Thee, Thou hast said, Fear not.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Thou hast pleaded, O Lord, the pleadings of my soul, Thou hast redeemed my life.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Thou hast seen, O Jehovah, my overthrow, Judge Thou my cause.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Thou hast seen all their vengeance, All their thoughts of me.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Thou hast heard their reproach, O Jehovah, All their thoughts against me,
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
The lips of my withstanders, Even their meditation against me all the day.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Their sitting down, and their rising up, Behold attentively, I [am] their song.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Thou returnest to them the deed, O Jehovah, According to the work of their hands.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Thou givest to them a covered heart, Thy curse to them.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Thou pursuest in anger, and destroyest them, From under the heavens of Jehovah!
