Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
I am the man that hath seen affliction by the rod of his wrath.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Me hath he led, and brought into darkness, and not into light.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Surely against me hath he turned again and again his hand all the day.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
My flesh and my skin hath he wasted away, he hath broken my bones.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
He hath built against me, and encompassed [me] with gall and toil.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
He hath made me to dwell in dark places as those that have been long dead.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
He hath hedged me about that I cannot get out: he hath made my chain heavy.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Even when I cry and shout, he shutteth out my prayer.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
He hath inclosed my ways with hewn stone, he hath made my paths crooked.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
He is unto me [as] a bear lying in wait, a lion in secret places.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
He hath turned aside my ways, and pulled me in pieces; he hath made me desolate.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
He hath bent his bow, and set me as a mark for the arrow.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
He hath caused the arrows of his quiver to enter into my reins.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
I am become a derision to all my people; their song all the day.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
He hath sated me with bitterness, he hath made me drunk with wormwood.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
He hath also broken my teeth with gravel stones, he hath covered me with ashes.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
And thou hast removed my soul far off from peace: I have forgotten prosperity.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
And I said, My strength is perished, and my hope in Jehovah.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Remember thou mine affliction and my wandering, the wormwood and the gall.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
My soul hath [them] constantly in remembrance, and is humbled in me.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
— This I recall to heart, therefore have I hope.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
It is of Jehovah's loving-kindness we are not consumed, because his compassions fail not;
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
they are new every morning: great is thy faithfulness.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Jehovah is my portion, saith my soul; therefore will I hope in him.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Jehovah is good unto them that wait for him, to the soul [that] seeketh him.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
It is good that one should both wait, and that in silence, for the salvation of Jehovah.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
It is good for a man that he bear the yoke in his youth:
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
He sitteth solitary and keepeth silence, because he hath laid it upon him;
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
he putteth his mouth in the dust, if so be there may be hope;
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
he giveth his cheek to him that smiteth him; he is filled full with reproach.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
For the Lord will not cast off for ever;
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
but if he have caused grief, he will have compassion according to the multitude of his loving-kindnesses:
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
for he doth not willingly afflict or grieve the children of men.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
To crush under foot all the prisoners of the earth,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
to turn aside the right of a man before the face of the Most High,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
to wrong a man in his cause, — will not the Lord see it?
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Who is he that saith, and there cometh to pass, what the Lord hath not commanded?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Out of the mouth of the Most High doth not there proceed evil and good?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Wherefore doth a living man complain, a man for the punishment of his sins?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
Let us search and try our ways, and turn again to Jehovah.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Let us lift up our heart with [our] hands unto God in the heavens.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
We have transgressed and have rebelled: thou hast not pardoned.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Thou hast covered thyself with anger, and pursued us; thou hast slain, thou hast not spared.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Thou hast covered thyself with a cloud, that prayer should not pass through.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Thou hast made us the offscouring and refuse in the midst of the peoples.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
All our enemies have opened their mouth against us.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Fear and the pit are come upon us, devastation and ruin.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Mine eye runneth down with streams of water for the ruin of the daughter of my people.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Mine eye poureth down, and ceaseth not, without any intermission,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
till Jehovah look down and behold from the heavens.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Mine eye affecteth my soul, because of all the daughters of my city.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
They that are mine enemies without cause have chased me sore like a bird.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
They have cut off my life in a pit, and cast a stone upon me.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Waters streamed over my head; I said, I am cut off.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
I called upon thy name, Jehovah, out of the lowest pit.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Thou hast heard my voice: hide not thine ear at my sighing, at my cry.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Thou drewest near in the day that I called upon thee; thou saidst, Fear not.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Lord, thou hast pleaded the cause of my soul, thou hast redeemed my life.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Jehovah, thou hast seen my wrong: judge thou my cause.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Thou hast seen all their vengeance, all their imaginations against me.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Thou hast heard their reproach, O Jehovah, all their imaginations against me;
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
the lips of those that rise up against me and their meditation against me all the day.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Behold thou their sitting down and their rising up: I am their song.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Render unto them a recompence, O Jehovah, according to the work of their hands;
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
give them obduracy of heart, thy curse unto them;
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
pursue them in anger, and destroy them from under the heavens of Jehovah.
