Jeremiás sir 3
1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
Kai loe anih palungphuihaih quiboeng hoiah patang ka khang boeh.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
Anih mah khodai ai, khoving thungah ang hoih.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
Anih mah ang thuitaek; athun qui vaihi hoi vaihi a ban hoiah ang thuitaek.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
Anih mah ka ngan hoi ahin ang hmawnsak; ka huhnawk doeh angkhaehsak.
5 Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
Kai tuk hanah misatuh kaminawk to pakhueng moe, kakhaa hoi karai hmuen hoiah ang takui khoep.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
Canghnii ah kadueh kami baktiah, khoving thungah ang suek.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
Sipae hoi ang takui khoep pongah, ka loih thai ai; kazit sumqui hoiah ang pathlet.
8 Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
Ka hangh moe, lawk ka thuih naah doeh, lawk ka thuihaih to ang pakaa pae ving.
9 Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
Ka caehhaih loklam to thlung hoiah ang pakaa pae khoep moe, kang koih loklam to ang pazuisak.
10 Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
Anih loe kai hanah, moi angang taqom baktih, amtueng ai ahmuen ah kaom kaipui baktiah oh.
11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
Anih mah kai loklam amkhraengsak moe, ang taprawt pet pacoengah, kai hae amrosak.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
Anih mah kalii anueng moe, kai to palaa kahhaih ahmuen ah ang suek.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
Kalii tabu thung ih anih ih palaanawk mah ka kaeng ah cop.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
Kai loe kaimah ih kaminawk mah pahnui thuih han ih ni ka oh sut boeh; ni thokkruek laasak thuih hanah ka oh.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
Anih mah kakhaa tui hoiah ang bawh moe, kakhaa ahmuet hoiah ang paquisak.
16 És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
Anih mah thlung hoiah ka ha angkhaehsak moe, maiphu hoiah ang phumh.
17 És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
Monghaih hoi kangthla ah ka hinghaih pakhra na suek ving boeh pongah, khosak hoihaih to ka pahnet boeh.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
To pongah Angraeng khae ih thacakhaih hoi oephaih to om ai boeh, tiah ka thuih.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
Patangkhanghaih hoi raihaih, kakhaa tui hoi kakhaa ahmuet doeh ka pahnet ai vop.
20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
To baktih hmuennawk to ka hinghaih pakhra mah panoek poe moe, ka thung ah angam sut boeh.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
Palung thungah ka poek poe pongah oephaih ka tawnh.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
Angraeng amlunghaih loe boeng thai ai, anih mah palungnathaih tawn ai nahaeloe, aicae loe amro tih boeh.
23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
Akhawnbang kruek tahmenhaih kangtha a hnuk o; na oep thohhaih loe paroeai len.
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
Angraeng loe kai ih taham ah oh, tiah ka hinghaih pakhra mah thuih pongah, anih to ka zing han.
25 Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
Angraeng hoihhaih loe anih oephaih tawn kami, hinghaih pakhra hoi anih pakrong kaminawk khaeah oh.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Kami loe Angraeng pahlonghaih to oep moe, zing han hoih.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Kami loe thendoeng nathuem ah tok karai sak han hoih.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
Anih nuiah hmuen to amtik boeh pongah, angmabueng anghnut moe, anghngai duem han oh.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
Oephaih om tih hmang tiah poek nahaeloe, a mikhmai to maiphu pongah akuep nasoe.
30 Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
Anih tabaeng kami khaeah tangbaeng patueng pae nasoe loe, ahmin sethaih hoiah koi nasoe.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
Sithaw mah aicae dungzan khoek to vaa mak ai;
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
anih mah palungsethaih phaksak, toe paroeai pop anih palungnathaih hoi amlunghaih to amtuengsak let tih.
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
Anih loe kaminawk nuiah palungsethaih hoi amtanghaih phaksak han koeh ai.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
Long ah thongkrah kaminawk boih khok hoiah cawh moe,
35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
sang koek Sithaw hmaa ah kami mah toenghaih baktiah hnuk han koi hmuen lak pae ving pacoengah,
36 Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
kami mah hnuk han koi hmuen sungsak ving hanah Angraeng mah koeh ai.
37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Angraeng lokpaekhaih om ai ah, mi mah maw a thuih ih lok baktiah angcoengsak thaih?
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
Sang koek Sithaw ih pakha thung hoiah na ai maw kahoih hoi kasae hmuen to angzo hmaek?
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
Kami mah a zaehaih pongah danpaek naah, tipongah kahing kami loe laisaep khing loe?
40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
To tiah oh pongah loe a caeh o haih loklam hae pakrong tanoek si loe, Angraeng khaeah amlaem o let si.
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
Vannawk ranui ah kaom Sithaw khaeah, ban a payangh o moe, lawk a thuih o naah, poekhaih palungthin doeh anih khaeah paek o si.
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
Ka zae o moe, na lok kang aek o moeng boeh; kaicae zaehaih to nang tahmen ai vop.
43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
Palung na phuihaih hoiah nang kraeng khoep moe, nang pacaekthlaek boeh; tahmenhaih tawn ai ah, nang hum boeh.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
Lawk ka thuih o haih nang khaeah phak han ai ah, nangmah hoi nangmah tamai hoi nang yaw khoep boeh.
45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
Kaminawk salakah anghnoeng baktih, panuet thok hmuen baktiah nang ohsak boeh.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
Kaicae ih misa boih mah, pakha ang angh o thuih.
47 Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
Kaicae nui ah zithaih, amtimhaih, amrohaih hoi anghmat angtaahaih to phak boeh.
48 Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
Kai kami ih canunawk amro o boeh pongah, ka mik hoiah vapui tui to long.
49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
Ka mikkhraetui loe kang ai ah long tih, anghak mak ai,
50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
Angraeng mah hnu ai karoek to van hoiah dan tathuk.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
Ka vangpui thung ih canunawk boih pongah, ka mik mah palung ang setsak.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
Takung om ai ah ka misanawk mah tavaa baktiah ang mee o.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
Tangqom thungah ka hinghaih ang boeng o sak moe, ka nuiah thlung ang vah o thuih.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
Tui mah ka lu uem naah, ka duek boeh, tiah ka poek.
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
Aw Angraeng, tangqom thung hoiah na hmin to kang kawk.
56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
Ka lok nang thaih pae; ka hamhaih hoi abomhaih kang hnik naah, na naa tamuep ving hmah.
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
Nang kang kawk naah, kai nang hnai thuih moe, zii hmah, tiah nang naa.
58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
Aw Angraeng, ka hing thai hanah tok na sak moe, ka hinghaih pakhra to nang pahlong boeh.
59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
Aw Angraeng, ka sakpazaehaih na hnuk boeh; toenghaih hoiah kai lok na caek ah.
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
Nihcae mah misa ah ang suekhaih hoi a poek o ih hmuen to na hnuk boih boeh.
61 Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
Aw Angraeng, nihcae kasaethuihaih hoi poekhaihnawk to na thaih boeh.
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
Athun qui kai patoem kaminawk hoi kai misa angthawk thuih kaminawk mah thuih ih lok to na thaih boeh.
63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
Nihcae anghnuthaih hoi angthawkhaih to khenah; kai loe nihcae laasak thuih han ih ni ka oh sut boeh.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
Aw Angraeng, angmacae ban mah sak ih hmuen baktih toengah, nihcae khaeah pathok pae let ah.
65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
Nihcae han qahhaih palungthin to paek ah loe, nihcae to tangoeng thuih ah.
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
Palungphuihaih hoiah nihcae to pacaekthlaek hanah, maeto doeh anghmat ai ah Angraeng ih van tlim ah kaom hmuennawk to amrosak boih ah.
