Jeremiás sir 2
1 Jaj; de sűrű felhőt borított haragjában az Úr Sionnak leányára! az égből a földre veté Izráel ékességét, és nem emlékezett meg lábainak zsámolyáról az ő haragja napján.
Naunsa man nga ang Ginoo nagtabon sa anak nga babaye sa Sion uban sa usa ka panganod sa iyang kasuko! Ug gihulog niya gikan sa langit ngadto sa yuta ang katahum sa Israel, Ug wala mahanundum sa iyang tumbanan sa tiil sa adlaw sa iyang kasuko.
2 Elnyelte az Úr, nem kimélte Jákóbnak minden hajlékát, letörte haragjában Júda leányának erősségeit, a földre terítette; megfertőzteté az országot és fejedelmeit.
Gilamoy sa Ginoo ang tanang mga puloy-anan ni Jacob, ug wala malooy kanila; Iyang gipangguba diha sa iyang kasuko ang mga salipdanan sa anak nga babaye sa Juda; Sila gipanagpukan ngadto sa yuta; gihugawan niya ang gingharian ug ang mga principe niini.
3 Felgerjedt haragjában letördelé Izráelnek minden szarvát; hátravoná jobbkezét az ellenség elől, Jákób ellen pedig mint lángoló tűz emésztett köröskörül.
Iyang giputol tungod sa iyang mabangis nga kasuko ang tibook sungay sa Israel; Iyang gibutad ang iyang kamot nga too gikan sa atubangan sa kaaway: Ug iyang gisunog si Jacob ingon sa usa ka nagadilaab nga kalayo, nga nagalamoy sa paglibut.
4 Feszítette kézívét, mint valami ellenség, kinyújtá jobbkezét, mint támadó, és megölt mindent, a mi a szemnek kivánatos; Sion leányának sátorában, mint a tüzet önté ki búsulását.
Iyang gibusog ang iyang pana ingon sa usa ka kaaway, siya mitindog uban ang too niyang kamot sama sa usa ka kabatok, Ug gipamatay ang tanan nga nahimut-an sa mata: Sulod sa balong-balong sa anak nga babaye sa Sion iyang gibubo ang iyang kaligutgut ingon sa kalayo.
5 Olyan volt az Úr, mint valami ellenség; elnyelte Izráelt, elnyelte minden palotáját, elrontá erősségeit, és megsokasította Júda leányának a búját, baját.
Ang Ginoo nahimong sama sa usa ka kaaway, iyang gilamoy ang Israel; Iyang gilamoy ang tanan nga mga palacio niini, iyang gipanglaglag ang iyang mga salipdanan; Ug iyang gipadaghan ang pagbalata ug pagbakho sa anak nga babaye sa Juda.
6 És eltapodta sátorát, mint valami kertet, lerombolta gyülekezése helyét; elfeledtete az Úr a Sionon ünnepet és szombatot, és megútált haragja hevében királyt és papot.
Ug iyang gikuha sa pagkamabangis ang iyang tabernaculo, nga daw ingon sa usa ka tanaman; iyang gilaglag ang iyang dapit nga tigumanan: Si Jehova naghimo nga hikalimtan didto sa Sion ang balaang pagkatigum ug ang adlaw nga igpapahulay, Ug nagtamay sa hari ug sa sacerdote diha sa iyang kasuko.
7 Megvetette az Úr az ő oltárát, megútálta szent helyét; ellenség kezébe adá palotáinak kőfalait; zajt ütöttek az Úr házában, mint ünnepnapon.
Si Jehova nagsalikway sa iyang halaran, siya nag-ayad sa iyang balaang puloy-anan; Iyang gihatag sa iyang kaaway ang mga kuta sa iyang mga palacio; Sila nanagbanha sulod sa balay ni Jehova, ingon sa adlaw sa maligdong nga pagkatigum.
8 Gondolá az Úr, hogy lerontja Sion leányának kőfalát; kiterjeszté a mérőkötelet, nem vonta vissza kezét a pusztítástól, és siralomra jutott a bástya és a kőfal, együtt búslakodnak!
Gitinguha ni Jehova ang paglaglag sa kuta sa anak nga babaye sa Sion; Iyang gikutay ang usa ka pisi, wala niya kuhaa ang iyang kamot gikan sa paglaglag niini: Ug gipabakho niya ang salipdanan ug ang kuta; silang duha nagaanam ug kahuyang.
9 Kapui besülyedtek a földbe, elveszté és összetöré annak zárait; királya és fejedelmei a pogányok közt vannak. Nincsen törvény, sőt prófétái sem nyernek kijelentést az Úrtól.
Ang iyang mga ganghaan nangalusno ngadto sa yuta; iyang gilaglag ug gipamunggo ang iyang mga trangka: Ang iyang hari ug ang iyang mga principe atua sa taliwala sa mga nasud diin wala didto ang Kasugaon; Oo, ang iyang mga manalagna wala na makakita ug panan-awon gikan kang Jehova.
10 A földön ülnek, elnémultak Sion leányának vénei, port szórtak a fejökre; zsákba öltöztek, földre csüggesztették fejöket Jeruzsálemnek szűzei.
Ang mga anciano sa anak nga babaye sa Sion nanagyaka sa yuta, ug sila nanaghilum; Sila nanagsaliyab ug abug sa ilang mga ulo; sila nanagbakus ug sako sa ilang mga kaugalingon; Ang mga ulay sa Jerusalem nanagpaduko sa ilang mga ulo sa yuta.
11 Elsenyvedtek szemeim a könyhullatástól, belső részeim háborognak, májam a földre omlik az én népem leányának romlása miatt, mikor elalélt a kis gyermek és a csecsszopó a város utczáin.
Ang akong mga mata nahalap sa mga luha, ang akong kasingkasing nasamok; Ang akong atay gibubo sa yuta, tungod sa pagkalaglag sa anak nga babaye sa akong katawohan, Tungod kay ang mga bata ug ang mga masuso gipanguyapan diha sa kadalanan sa ciudad.
12 Azt mondták anyjoknak: Hol a kenyér, meg a bor? mikor elaléltak, mint a sebesültek a város utczáin, mikor kilehelték lelköket anyjoknak kebelén.
Sila nagaingon sa ilang mga inahan: Hain man ang trigo ug vino? Sa diha nga gipanguyapan sila ingon sa mga samaran diha sa kadalanan sa ciudad, Sa diha nga gibubo nila ang ilang kalag sa sabakan sa ilang inahan.
13 Mivel bizonyítsak melletted, mihez hasonlítsalak, Jeruzsálem leánya, mivel mérjelek össze téged, hogy megvígasztaljalak, Sionnak szűz leánya?! Bizony nagy a te romlásod, mint a tenger: kicsoda gyógyít meg téged?!
Unsa ba ang akong igasaksi alang kanimo? unsa ba ang akong ipanig-ingon kanimo, Oh anak nga babaye sa Jerusalem? Unsa ba ang akong itanding kanimo, aron ako makalipay kanimo, Oh anak nga ulay sa Sion? Kay ang imong samad daku ingon sa dagat: kinsay makaayo kanimo?
14 A te prófétáid hazugságot és bolondságot hirdettek néked, és nem fedték fel a te álnokságodat, hogy elfordították volna fogságodat; hanem láttak tenéked hazug és megtévelyítő prófétálásokat.
Ang imong mga manalagna nakakita ug mga bakak ug binuang nga panan-awon alang kanimo: Ug sila wala makapakita sa imong kadautan, sa pagpabalik gikan sa imong pagkabinihag, Apan nakakita alang kanimo ug malimbongon nga mga pulong ug mga hinungdan sa pagkahininginlan ngadto sa laing dapit.
15 Összecsapják feletted kezöket minden járó-kelők; süvöltenek és csóválják fejöket Jeruzsálem leánya felett: Ez-é az a város, a melyről azt mondták: tökéletes szépség, az egész földnek öröme?
Ang tanan nga minglabay nagapakpak sa ilang mga kamot kanimo; Sila nanagsitsit uban ang pagbiaybiay ug nagalingo-lingo sa ilang ulo sa anak nga babaye sa Jerusalem, nga nagaingon: Mao ba kini ang ciudad nga gitawag sa mga tawo Ang kahingpitan sa katahum, Ang kalipay sa tibook nga yuta?
16 Feltátották ellened szájokat minden ellenségeid; süvöltenek és csikorgatják fogukat, mondván: Nyeljük el őt! Bizony ez a nap az, a melyet vártunk; megértük, látjuk!
Ang tanan mong mga kaaway nagbuka pagdaku sa ilang baba batok kanimo: Sila nagasitsit uban ang pagbiaybiay ug nagapakagut sa ilang mga ngipon; sila nagaingon: Gilamoy namo siya; Sa pagkamatuod mao kini ang adlaw nga atong gipangita; ato nang hikaplagan, kini ato nang nakita.
17 Megcselekedte az Úr, a miket gondolt; beváltotta szavát, a melyet szólt eleitől fogva; rombolt és nem kimélt, és megvidámította rajtad az ellenséget, felemelte szarvát a te szorongatóidnak.
Natibawas na ni Jehova ang iyang tuyo; natuman na niya ang pulong nga iyang gisugo sa mga adlaw nga karaan: Iyang gibungkag, ug siya wala malooy: Ug iyang gihimo aron malipay ang imong kaaway batok kanimo; Gipataas niya ang sungay sa imong mga kabatok.
18 Kiáltott az ő szívök az Úrhoz: Oh Sion leányának kőfala! Folyjon alá könnyed mint a patak, éjjel és nappal; ne szakadjon félbe, síró szemed meg se pihenjen.
Ang ilang kasingkasing mitu-aw ngadto sa Ginoo: Oh kuta sa anak nga babaye sa Sion, paagaya ang mga luha ingon sa usa ka suba sa adlaw ug gabii; Ayaw hatagi ug pahulay ang imong kaugalingon; ayaw pahunonga ang kalimutaw sa imong mata.
19 Kelj fel, riadj éjjel, az őrjárások kezdetén; öntsd ki, mint a vizet a te szívedet az Úr szine előtt; emeld fel hozzá kezeidet a te kisdedeidnek életéért, a kik elaléltak az éhség miatt minden utczának szegletén.
Tumindog ka, tiyabaw sa gabii, sa sinugdan sa mga pagtukaw; Ibubo ang imong kasingkasing ingon sa tubig sa atubangan sa nawong sa Ginoo: Bayawa ang imong mga kamot ngadto kaniya alang sa kinabuhi sa imong mga magagmayng kabataan, nga nautas tungod sa kagutom sa ulohan sa tagsatagsa ka dalan.
20 Lásd meg Uram és tekintsd meg, kivel cselekedtél így! Avagy megegyék-é az asszonyok az ő méhöknek gyümölcsét, dédelgetett kisdedeiket; avagy megölettessék-é az Úrnak szent helyén pap és próféta?
Tan-awa, Oh Jehova, ug sud-onga kong kinsay imong gibuhatan sa ingon! Kan-on ba sa mga babaye ang ilang bunga, ang mga bata nga ginayogyog diha sa ilang mga kamot? Patyon ba ang sacerdote ug ang manalagna didto sa balaang puloy-anan sa Ginoo?
21 Az utczákon a földön fekszik gyermek és vén; szűzeim és ifjaim fegyver miatt hullottak el; öldököltél haragod napján, mészároltál, nem kiméltél.
Ang batan-on ug tigulang namuyod sa yuta diha sa kadalanan; Ang akong mga ulay ug ang akong mga batan-ong lalake nangapukan pinaagi sa espada; Gipatay mo sila sa adlaw sa imong kasuko; gipatay mo ug wala ka malooy.
22 Egybehívtad mint valami ünnepnapra az én rettegtetőimet mindenfelől, és nem volt az Úr haragjának napján, a ki elmenekült és megszabadult volna. A kiket dédelgettem és felneveltem, ellenségem emésztette meg őket!
Gitawag mo, ingon sa adlaw sa maligdong nga pagkatigum, ang akong mga kalisang sa tanang dapit; Ug sa adlaw sa kasuko ni Jehova walay bisan kinsa nga nakagawas kun nahibilin: Kadtong akong ginayogyog ug gialimahan maoy gilamoy sa akong kaaway.
