Birák 7
1 Felkele pedig jó reggel Jerubbaál – ez Gedeon – és az egész nép, mely vele volt, és táborba szállának a Haród kútjánál, és a Midián tábora tőle északra volt, a Moré halomtól fogva, a völgyben.
Pea naʻe tuʻu hengihengi hake ʻa Selupeali, ʻaia ko Kitione, mo e kakai kotoa pē naʻe ʻiate ia, ʻonau ʻapitanga fakataha ʻi he veʻe vai ʻo Haloti: pea naʻe ʻi he potu tokelau ʻae tau lahi ʻoe kakai Mitiane, ʻo ofi ki he tafungofunga ʻo Mole, ʻi he teleʻa.
2 És monda az Úr Gedeonnak: Több ez a nép, mely veled van, hogysem kezébe adhatnám Midiánt; Izráel még dicsekednék velem szemben, mondván: Az én kezem szerzett szabadulást nékem!
Pea naʻe pehē ʻe Sihova kia Kitione, “Ko e kakai ʻoku ʻiate koe kuo tokolahi fau, ke tuku ki honau nima ʻae kakai Mitiane, telia naʻa vikiviki ai ʻa ʻIsileli kiate au, ʻo pehē, Ko hoku nima pē ʻoʻoku kuo ne fakamoʻui au.
3 Azért kiálts a népnek füle hallatára, mondván: A ki fél és retteg, térjen vissza, és menjen el a Gileád hegységről. És visszatérének a nép közül huszonkétezeren, és csak tizezeren maradának ott.
Pea ko eni, ke ke ʻalu, pea kalanga ʻi he telinga ʻoe kakai, ʻo pehē, ‘Ko ia fulipē ʻoku vaivai mo manavahē, ke foki ia ʻo ʻalu vave mei he moʻunga ko Kiliati.’” Pea naʻe foki ʻo ʻalu ʻae toko ua mano mo e toko ua afe ʻoe kakai; pea naʻe toe ʻae toko mano.
4 És monda az Úr Gedeonnak: Még ez a nép is sok; vezesd őket le a vízhez, és ott megpróbálom őket néked, és a melyikről azt mondom néked: Ez menjen el veled, az menjen el veled; de bármelyikről azt mondom: Ez ne menjen el veled, az ne is menjen.
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Kitione, “ʻOku kei tokolahi fau ʻae kakai: ke ke ʻomi ʻakinautolu ki he vai, pea te u ʻahiʻahiʻi ʻakinautolu ʻi ai maʻau: pea ʻe pehē, ko ia ʻoku ou pehē ai kiate koe, Ko eni ia ʻe ʻalu mo koe, ko ia ia te mo ō: pea ko ia fulipē ʻoku ou pehē ai kiate koe, Ko eni ia ʻe ʻikai ʻalu mo koe, ko ia ia ʻe ʻikai te mo ō.”
5 És levezette a népet a vízhez, és monda az Úr Gedeonnak: Mindazokat, a kik nyelvökkel nyalnak a vízből, mint a hogyan nyal az eb, állítsd külön, valamint azokat is, a kik térdeikre esnek, hogy igyanak.
Ko ia ne ʻave ʻae kakai ki he vai pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Kitione, “Ko ia fulipē ʻoku ʻemo ʻae vai ʻaki hono ʻelelo, ʻo hangē ko e ʻemo ʻae kulī, te ke tuku kehe ia: pea ʻe pehē mo ia fulipē ʻoku punou ʻo tūʻulutui ki hono tui ke inu.”
6 És lőn azoknak száma, a kik kezökkel szájokhoz véve nyaldosák a vizet, háromszáz férfiú; a nép többi része pedig mind térdre esve ivott.
Pea ko hono lau ʻokinautolu naʻe ʻemo, ʻo ʻai honau nima ki honau ngutu, ko e kau tangata ʻe toko tolungeau: ka ko hono toe ʻoe kakai kotoa pē naʻe punou hifo ki honau tui ke inu ʻae vai.
7 És monda az Úr Gedeonnak: E háromszáz férfiú által szabadítlak meg titeket, a kik nyaldosták vala a vizet, és adom Midiánt kezedbe; a többi nép pedig menjen el, kiki a maga helyére.
Pea naʻe pehē ʻe Sihova kia Kitione, “ʻI he kau tangata ʻe toko tolungeau ʻaia naʻe ʻemo te u fakamoʻui ʻakimoutolu, pea te u tukuange ʻae kakai Mitiane ki ho nima: pea tuku ʻae kakai kehe kotoa pē kenau ʻalu taki taha ki hono potu.”
8 És ők kezökbe vevék a népnek útravalóját és kürtjeit. Az Izráel többi férfiait pedig mind elküldötte, mindeniket a maga hajlékába, és csak a háromszáz férfiút tartotta meg. A Midián tábora pedig alatta feküdt a völgyben.
Ko ia naʻe toʻo ai ʻe he kakai ʻae meʻakai ʻi honau nima, mo ʻenau meʻalea: pea ne fekau hono toe ʻo ʻIsileli ʻae tangata taki taha ki hono fale fehikitaki, kae taʻofi ʻae kau tangata ʻe toko tolungeau ko ia: pea naʻe ʻi lalo ʻiate ia ʻae tau lahi ʻo Mitiane ʻi he teleʻa.
9 És monda néki az Úr azon az éjszakán: Kelj fel, menj alá a táborba, mert kezedbe adtam őket.
Pea naʻe hoko ʻo pehē ʻi he pō ko ia, naʻe folofola ʻa Sihova kiate ia, “Tuʻu hake, pea ke ʻalu hifo ki [honau ]matatau; he kuo u tukuange ia ki ho nima.
10 Ha pedig félsz lemenni, menj le te és Púra, a te szolgád a táborba.
Pea kapau ʻoku ke manavahē ke ʻalu hifo, mo ō mo Fiula ko ho tauhi ki he tau lahi:
11 És hallgasd meg, mit beszélnek, hogy annakutána megerősödjenek a te kezeid, és menj alá a táborba. És lement ő és Púra, az ő szolgája a fegyveresek szélső részéhez, a kik a táborban voltak.
Pea ke fanongo ki he meʻa ʻoku nau lau: pea hili ia ʻe mālohi ho nima ke ke ʻalu hifo ai ki he tau.” Pea naʻe ʻalu hifo ia mo Fiula ko hono tauhi ki he potu ʻituʻa ʻi he kau tangata toʻo mahafutau naʻe ʻi he tau.
12 És a Midiániták és az Amálekiták és a Napkeletiek minden fiai úgy feküdtek a völgyben, mint a sáskák sokasága, és tevéiknek nem volt száma sokaságuk miatt, mint a fövenynek, mely a tenger partján van.
Pea naʻe mafola atu ʻi he teleʻa ʻae kakai Mitiane, mo e kakai ʻAmaleki, mo e fānau kotoa pē ʻoe potu hahake ʻo hangē ko e fanga heʻe hono toko lahi: pea ko ʻenau fanga kāmeli naʻe taʻefaʻalaua, ʻo hangē ko hono lahi ʻoe ʻoneʻone ʻi he matātahi.
13 Mikor pedig Gedeon oda ment, ímé az egyik férfiú épen álmát beszélte el a másiknak, és monda: Ímé álmot álmodtam, hogy egy sült árpakenyér hengergett alá a Midiániták táborára, és mikor a sátorig jutott, megütötte azt, úgy hogy eldőlt, és felfelé fordította azt, és a sátor ledőlt.
Pea ʻi he hoko ki ai ʻa Kitione, vakai, naʻe ʻi ai ʻae tangata naʻe fakahā ʻene misi ki hono tokoua, ʻo ne pehē, “Vakai, ne u misi ʻae misi, pea vakai, naʻe tō mai ha foʻi mā paʻale ki he tau lahi ʻo Mitiane, pea naʻe lave ia ki ha fale fehikitaki, pea holo ai, ʻo fulihi, pea naʻe holo ki lalo ʻae fale.”
14 A másik aztán felele és monda: Nem egyéb ez, mint Gedeonnak, a Joás fiának, az Izráelből való férfiúnak fegyvere, az ő kezébe adta az Isten Midiánt és egész táborát.
Pea naʻe lea hono tokoua, ʻo pehē, “ʻOku ʻikai ha meʻa kehe eni, ka ko e heletā ʻa Kitione ko e foha ʻo Soasi, ko e tangata ʻIsileli: he kuo tuku ki hono nima ʻe he ʻOtua ʻa Mitiane, mo e tau kotoa pē.”
15 És mikor hallotta Gedeon az álomnak elbeszélését és annak magyarázatát, meghajtá magát, és visszatére az Izráel táborába, és monda: Keljetek fel, mert kezetekbe adta az Úr a Midián táborát.
Pea ʻi he fanongo ʻa Kitione ki he fakahā ʻae misi, mo hono ʻuhinga ʻo ia, pea pehē, naʻe hū ia, pea toe liu atu ki he tau ʻa ʻIsileli, ʻo ne pehē, “Tuʻu hake he kuo tuku ʻe Sihova ki homou nima ʻae tau lahi ʻo Mitiane.”
16 És a háromszáz embert három csapatba osztá el, és mindeniknek kezébe egy-egy kürtöt adott, és üres korsókat és fáklyákat e korsókba.
Pea naʻa ne vahe tolu ʻae kau tangata ʻe tolungeau ki he vāhenga kongakau ʻe tolu, ʻo ne ʻai ʻae meʻalea ʻi he nima ʻoe tangata kotoa pē, mo e ngeʻesi ipu, mo e maama ʻi he loto ipu.
17 És monda nékik: Én reám vigyázzatok, és úgy cselekedjetek. És ímé én bemegyek a tábornak szélibe, és akkor, a mint én cselekszem, ti is úgy cselekedjetek.
Pea naʻe pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Sio mai kiate au, pea faʻifaʻitaki mai: pea vakai, ʻo kau ka hoko ki he potu ʻituʻa ʻoe ʻapitanga, pea ʻe pehē, ko ia te u fai ʻeau, ʻe pehē pe hoʻomou fai.
18 Ha én a kürtbe fúvok és mindazok, a kik velem vannak, akkor ti is fújjátok meg a kürtöket az egész tábor körül, és ezt kiáltsátok: az Úrért és Gedeonért!
ʻO kau ka ifi ʻeau ʻae meʻalea, ʻeau mo kinautolu kotoa pē ʻoku ʻiate au, mou ifi meʻalea ʻakimoutolu foki ʻi he potu kotoa pē ʻoe ʻapitanga kotoa pē, ʻo lea pehē, ‘[Ko e heletā ]ʻa Sihova, pea mo Kitione.’”
19 És leméne Gedeon, és az a száz férfiú, a ki vele volt, a tábor széléhez a középső éjjeli őrség kezdetén, a mikor épen az őrség felváltatott, és kürtölének a kürtökkel és összetörék a korsókat, a melyek kezökben valának.
Ko ia naʻe hoko ʻa Kitione mo e kau tangata ʻe toko teau naʻe ʻiate ia, ki he tuʻa ʻapitanga ʻi he kamataʻanga ʻoe lakanga leʻo tuʻuapō: pea kuo nau toki fakanofo ʻae kau leʻo pea naʻa nau ifi ʻae ngaahi meʻalea, pea maumau ʻae ngaahi ipu naʻe ʻi honau nima.
20 És kürtölt mind a három csapat a kürtökkel, és összetörték a korsókat, és balkezükben tartották a fáklyákat, jobb kezükben pedig a kürtöket, hogy kürtöljenek, és kiáltának: Fegyverre! Az Úrért és Gedeonért!
Pea naʻe ifi meʻalea ʻe he kongakau ʻe tolu, pea maumau ʻenau ngaahi ipu, kae puke ʻae ngaahi maama ʻi honau nima, mo e meʻalea honau nima toʻomataʻu ke ifi ʻaki: pea naʻa nau kalanga, “Ko e heletā ʻa Sihova, pea mo Kitione.”
21 És mindenik ott állott a maga helyén a tábor körül. Erre az egész tábor futásnak eredt, és kiáltozott, és menekült.
Pea naʻa nau tuʻu ʻae tangata taki taha ʻi hono potu ʻo takatakai ʻi he ʻapitanga: pea naʻe feleleʻi ʻae tau kotoa pē, pea tangi, mo hola.
22 És mikor a háromszáz ember belefújt kürtjébe, fordítá az Úr kinek-kinek fegyverét az ő felebarátja ellen az egész táborban, és egész Béth-Sittáig futott a tábor, Czererah felé, Abelmehola határáig, Tabbathon túl.
Pea naʻe ifi ʻaki ʻae meʻalea ʻe he toko tolungeau, pea naʻe fai ʻe Sihova ke ʻai ʻe he tangata kotoa pē ʻene heletā ki hono tokoua ʻi he tau kotoa pē: pea naʻe hola ʻae tau ki Pete-Sita ʻi Selelati, pea ki he potu ʻo ʻEpeli-Mihola, ʻo aʻu ki Tapati.
23 És egybegyűjtettek az Izráel férfiai Nafthaliból, Áserből és az egész Manasséből, és úgy űzék a Midiánitákat.
Pea naʻe fakataha ʻae kau tangata ʻo ʻIsileli mei Nafitali, pea mei ʻAseli, pea mei Manase kotoa pē, ʻonau tuli ki he kakai Mitiane.
24 És követeket külde Gedeon az egész Efraim hegységbe, ezt izenvén: Jőjjetek alá a Midiániták ellen és foglaljátok el előttök a vizeket Béthbaráig, és a Jordánt. És egybegyűle Efraimnak minden férfia, és elzárák a vizeket Béthbaráig, és a Jordánt is.
Pea naʻe fekau ʻe Kitione ʻae kau talafekau ki he ngaahi potu kotoa pē ʻoe moʻunga ko ʻIfalemi, ʻo pehē, “Mou ʻalu hifo ʻo tauʻi ʻae kakai Mitiane pea muʻomuʻa atu ke maʻu ʻiate kinautolu ʻae ngaahi vai ʻo aʻu ki Petepala mo Sioatani.”
25 És elfogák Midiánnak két fejedelmét, Orebet és Zéebet, és megölék Orebet az Oreb kőszikláján, és Zéebet megölék a Zéeb pajtájában, és űzték a Midiánitákat. Orebnek és Zéebnek fejét pedig elvivék Gedeonnak a Jordánon túl.
Pea naʻa nau fakapōpula ʻae houʻeiki ʻe toko ua ʻoe kakai Mitiane, ko Olepi mo Siipi; pea nau tāmateʻi ʻa Olepi ʻi he fungamaka ko Olepi, pea nau tāmateʻi ʻa Siipi ʻi he tataʻoʻanga uaine ʻo Siipi, ʻonau tuli ʻa Mitiane, pea naʻa nau ʻomi ʻae ʻulu ʻo Olepi mo Siipi kia Kitione, ʻi he kauvai ʻe taha ʻo Sioatani.
