Birák 5
1 Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, mondván:
Xu küni Dǝboraⱨ wǝ Abinoamning oƣli Baraⱪ mundaⱪ nǝzmǝ oⱪudi: —
2 Hogy a vezérek vezettek Izráelben, Hogy a nép önként kele föl: áldjátok az Urat!
Israilda yetǝkqilǝr yol baxliƣini üqün, Hǝlⱪ ihtiyarǝn ɵzlirini pida ⱪilƣini üqün, Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-mǝdⱨiyǝ oⱪunglar!
3 Halljátok meg királyok, figyeljetek fejedelmek! Én, én az Úrnak éneket mondok, Dícséretet zengek az Úrnak, az Izráel Istenének.
Əy padixaⱨlar, anglanglar, Əy ǝmirlǝr, ⱪulaⱪ selinglar! Mǝn, mǝn Pǝrwǝrdigarƣa atap nǝzmǝ oⱪuymǝn, Mǝn Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigarƣa küy eytimǝn.
4 Uram, mikor Szeirből kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejéről: Megrendült a föld, csepegett az ég, A föllegek is víztől áradának.
I Pǝrwǝrdigar, sǝn Seirdin qiⱪⱪiningda, Edomning yayliⱪidin qiⱪip yürüx ⱪilƣiningda, Yǝr titrǝp, asmanlardin sular tamqidi, Xundaⱪ, bulutlar yamƣurlirini yaƣdurdi;
5 A hegyek megrendültek az Úrnak orczája előtt, Még ez a Sinai is, az Úrnak, az Izráel Istenének színe előtt.
Taƣlar Pǝrwǝrdigarning aldida tǝwrǝndi, Ənǝ Sinay teƣimu tǝwrinip kǝtti, Israilning Hudasi Pǝrwǝrdigarning aldida.
6 Sámgárnak, az Anath fiának napjaiban, Jáhel idejében pihentek az utak, És az útonjárók tekervényes ösvényekre tértek.
Anatning oƣli Xamgarning künliridǝ, Ⱨǝm Yaǝlning künliridǝ, Qong yollar taxlinip ⱪelip, Yoluqilar ǝgri-toⱪay qiƣir yollar bilǝn mangatti;
7 Megszüntek a kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen, Mígnem én Debora felkelék, Felkelék Izráel anyjaként.
Israilda ǝzimǝtlǝr yoⱪap kǝtti, Taki mǝnki Dǝboraⱨ ⱪozƣilip, Israilda bir ana süpitidǝ pǝyda bolƣinimƣiqǝ.
8 Új isteneket ha választott a nép, Mindjárt kigyúlt a harcz a kapuk előtt; De paizs, és dárda avagy láttatott-é A negyvenezereknél az Izráel között?
[Israillar] yengi ilaⱨlarni tallidi; Urux dǝrwaziliriƣa yetip kǝldi. Ⱪiriⱪ mingqǝ Israilliⱪning arisida, Ya bir ⱪalⱪan ya bir nǝyzǝ tepilisiqu?!
9 Szívem azoké, kik parancsolnak Izráelben, Kik a nép közül önként ajánlkoztak: áldjátok az Urat!
Ⱪǝlbim Israilning ǝmirlirigǝ ⱪayildur, Ular hǝlⱪ arisida ɵzlirini ihtiyarǝn pida ⱪildi; Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-mǝdⱨiyǝ oⱪunglar!
10 Kik ültök fehér szamarakon, Kik ültök a szőnyegeken És a kik gyalog jártok: mind énekeljetek!
I aⱪ exǝklǝrgǝ mingǝnlǝr, I nǝpis zilqilǝrning üstidǝ olturƣanlar, I yolda yürgǝnlǝr, kɵngül bɵlünglar!
11 Az íjászok szavával a vízmerítők között, Ott beszéljék az Úrnak igazságát, Az ő faluihoz való igazságit Izráelben. Akkor újra a kapukhoz vonul az Úr népe!
Su ǝkilidiƣan jaylarda olja bɵlüxüwatⱪanlarning juxⱪun awazilirini anglanglar! Ular xu yǝrlǝrdǝ Pǝrwǝrdigarning ⱨǝⱪⱪaniy ǝmǝllirini mǝdⱨiyilǝp, Uning Israildiki ǝzimǝtlirining ⱨǝⱪⱪaniy ǝmǝllirini tǝriplixidu. Xu waⱪitta Pǝrwǝrdigarning hǝlⱪi qüxüp dǝrwazilarƣa yetip kelip: —
12 Kelj fel, kelj fel Debora! Serkenj fel, serkenj fel, mondj éneket! Kelj fel Bárák és fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia!
«I Dǝboraⱨ, oyƣan, oyƣan! Oyƣan, oyƣan, ƣǝzǝl eytⱪin! Ornungdin tur, i Baraⱪ, Əsirliringni yalap mang, i Abinoamning oƣli!» — deyixidu.
13 Akkor lejött a hősök maradéka; Az Úrnak népe lejött hozzám a hatalmasok ellen.
Mana hǝlⱪning az bir ⱪaldisi aliyjanablarƣa ǝgixix üqün qüxti, Pǝrwǝrdigarning hǝlⱪi yenimƣa palwan kǝbi qüxüp kǝldi.
14 Efraimból, kiknek gyökere Amálekben, Utánad Benjámin, a te néped közé; Mákirból jöttek le vezérek, És Zebulonból, kik a vezéri pálczát tartják.
Mana, Əfraimlardin Amalǝktǝ yiltiz tartip ⱪalƣanlar kǝldi; Mana, Binyaminlarmu ⱪowmliringƣa ⱪoxulup ǝgixip kǝldi; Makirdin ǝmirlǝr qüxüp kǝldi, Zǝbulundin sǝrdarliⱪ ⱨasisini tutⱪanlar yetip kǝldi.
15 És Issakhár fejedelmei Deborával, És mint Issakhár, úgy Bárák A völgybe rohan követőivel. Csak a Rúben patakjainál Vannak nagy elhatározások.
Issakarning ǝmirliri Dǝboraⱨƣa ⱪoxuldi; Baraⱪ nemǝ ⱪilƣan bolsa Issakarmu xundaⱪ ⱪilip, Uning kǝynidin jilƣiƣa tap basturup etilip qüxti! Rubǝnning ailǝ-jǝmǝtliridikilǝrning arisida xunqǝ uluƣ niyǝtlǝr ⱪǝlblirigǝ pükülgǝnidi!
16 Miért maradtál ülve a hodályban? Hogy hallgasd nyájad bégetéseit?! Rúben patakjainál nagyok voltak az elhatározások!
Sǝn nemixⱪa ⱪotanlarning iqidǝ turup, Ⱪoylarƣa qelinƣan nǝyning awazini anglaxni halap ⱪalding? Rubǝnning ailǝ-jǝmǝtliridikilǝrning arisida xunqǝ uluƣ niyǝtlǝr ⱪǝlblirigǝ pükülgǝnidi!
17 Gileád a Jordánon túl pihen. Hát Dán miért időzik hajóinál? Áser a tenger partján ül és nyugszik öbleinél.
Gileadlar bolsa Iordan dǝryasining u tǝripidǝ turup ⱪaldi; Danlarmu nemixⱪa kemilǝrning yenida tohtap ⱪaldi? Axirlar bolsa dengiz boyida [jim] olturuwaldi, Dengiz ⱪoltuⱪlirida turup ⱪaldi.
18 De Zebulon, az halálra elszánt lelkű nép, És Nafthali, a mezőség magaslatain!
Zǝbulunlar janlirini ɵlümgǝ tǝwǝkkül ⱪildi; Naftalilarmu jǝng mǝydanidiki yuⱪiri jaylarda ⱨǝm xundaⱪ ⱪildi!
19 Királyok jöttek, harczoltanak; Akkor harczoltak a Kanaán királyai Taanaknál, Megiddó vizénél; De egy darab ezüstöt sem vettenek.
Padixaⱨlar ⱨǝmmisi kelip, soⱪuxti, Ⱪanaaniylarning padixaⱨlirimu uruxⱪa qiⱪti; Taanaⱪta, Megiddoning su boylirida uruxti. Lekin bir’azmu kümüx olja alalmidi!
20 Az égből harczoltak, A csillagok az ő helyökből vívtak Siserával!
Asmanlarda yultuzlarmu jǝng ⱪildi, Orbitiliridin Siseraƣa ⱪarxi jǝnggǝ atlandi.
21 A Kison patakja seprette el őket; Az ős patak, a Kison patakja! Végy erőt én lelkem!
Kixon dǝryasining eⱪini [düxmǝnni] eⱪitip kǝtti; Xu ⱪǝdimiy dǝrya, u Kixon dǝryasidur! Əy mening jenim, pütün küqüng bilǝn alƣa basⱪin!
22 Akkor csattogtak a lovak körmei A futás miatt, lovagjaik futásai miatt.
Ularning atlirining tuwaⱪliri takirang-takirang ⱪilmaⱪta, Tolparliri qapmaⱪta, qapmaⱪta.
23 Átkozzátok Mérozt – mond az Úr követje, – Átkozva-átkozzátok annak lakosait! Mert nem jöttek az Úrnak segítségére, Az Úrnak segélyére vitézei közé.
Mǝrozƣa lǝnǝt oⱪunglar, dǝydu Pǝrwǝrdigarning Pǝrixtisi, U yǝrdǝ olturƣuqilarƣa lǝnǝt oⱪunglar, Ⱪattiⱪ lǝnǝt oⱪunglar; Qunki ular Pǝrwǝrdigarƣa yardǝmgǝ kǝlmidi, Zalimlarƣa ⱪarxi Pǝrwǝrdigarƣa yardǝmgǝ kǝlmidi.
24 De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel, A Keneus Héber felesége, A sátorban lakó nők felett legyen áldott!
Ayallar iqidǝ kǝniylik Ⱨǝbǝrning ayali Yaǝl bǝht-bǝrikǝtlǝnsun, Qedirda turƣan ayallar iqidǝ u bǝht-bǝrikǝt tapsun!
25 Az vizet kért, ő tejet adott, Fejedelmi csészében nyújtott tejszínét.
Sisera su soriwidi, u uningƣa süt bǝrdi, Esilzadilǝrgǝ layiⱪ bir ⱪaqida ⱪaymaⱪ tutti;
26 Balját a szegre, Jobbját pedig a munkások pőrölyére nyújtotta, És ütötte Siserát, szétzúzta fejét, És összetörte, általfúrta halántékát,
U sol ⱪolini qedir ⱪozuⱪiƣa, Ong ⱪolini tɵmürqining bolⱪisiƣa uzatti; Siserani urup, Bax sɵngükini qeⱪip, Qekisidin yanjip ɵtküzüwǝtti.
27 Lábainál leroskadt, elesett, feküdt, Lábai között leroskadt, elesett; A hol leroskadt, ott esett el megsemmisülve.
Sisera uning ikki putining ariliⱪiƣa ⱪiysaydi, U yiⱪildi, u [ɵlüktǝk] yatti, U uning ikki putining ariliⱪiƣa ⱪiysaydi, u yiⱪildi, Ⱪiysayƣan yǝrdǝ u yiⱪilip, jan bǝrdi.
28 Kinézett az ablakon, és jajgatott Siserának anyja a rostélyzat mögül: „Miért késik megjőni szekere? Hol késlekednek kocsijának gördülései?”
Siseraning anisi pǝnjiridin sirtⱪa sǝp saldi, U pǝnjirining rujikidin towlap: — «Uning jǝng ⱨarwisi nemixⱪa xunqǝ uzaⱪⱪiqǝ kǝlmǝydu? Jǝng ⱨarwilirining atlirining tuyaⱪ sadasi nemixⱪa xunqǝ ⱨayal bolidu? — dedi.
29 Fejedelemasszonyinak legokosabbjai válaszolnak néki; Ő egyre csak azok szavait ismételgeti:
Uning dedǝkliri arisida danalar jawab beridu, Xundaⱪla, u dǝrwǝⱪǝ ɵz-ɵzigǝ jawab beridu: —
30 „Vajjon nem zsákmányra találtak-é, s mostan osztozkodnak? Egy-két leányt minden férfiúnak; A festett kelmék zsákmányát Siserának; Tarka szövetek zsákmányát, tarkán hímzett öltözeteket, Egy színes kendőt, két tarka ruhát nyakamra, mint zsákmányt.”
«Ular oljilirini yiƣip bɵlüxüwatⱪan bolmisun yǝnǝ?! Ⱨǝrbir ǝrkǝkkǝ [ayaƣ asti ⱪilixⱪa] bir-ikkidin ⱪiz tǝgkǝndu, Siseraƣa rǝngdar kiyimlǝr, Gül kǝxtilǝngǝn rǝngdar kiyimlǝrdin olja tǝgkǝndu, Bulangqining boyniƣa aldi-kǝyni kǝxtilǝngǝn rǝngdar kiyimlǝr tǝgkǝn bolsa kerǝk!
31 Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram! De a kik téged szeretnek, tündököljenek mint a kelő nap az ő erejében! És megnyugovék a föld negyven esztendeig.
I Pǝrwǝrdigar, Sening barliⱪ düxmǝnliring ǝnǝ xundaⱪ yoⱪutulƣay! Lekin Seni sɵygǝnlǝr ⱪuyaxning ɵrlǝwatⱪandiki ⱪudritidǝk küqlük bolƣay!». Xuning bilǝn zemin ⱪiriⱪ yilƣiqǝ tinq-amanliⱪ tapti.
