< Birák 2 >
1 Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak benneteket erre a földre, a mely felől megesküdtem a ti atyáitoknak, és mondék: Nem bontom fel az én szövetségemet ti veletek soha örökké.
Pea naʻe haʻu ʻae ʻāngelo ʻa Sihova mei Kilikali ki Pokimi, ʻo ne pehē, “Naʻaku ʻo hake ʻakimoutolu mei ʻIsipite, pea kuo u ʻomi ʻakimoutolu ki he fonua ʻaia naʻaku fuakava ai ki hoʻomou ngaahi tamai; pea ne u pehē, ‘ʻE ʻikai ʻaupito te u liʻaki ʻeku fuakava mo kimoutolu.
2 Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosival, rontsátok le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt?
Pea ʻe ʻikai te mou alea ke fakataha mo e kakai ʻoe fonua ni: ka te mou laku hifo honau ngaahi feilaulauʻanga:’ ka naʻe ʻikai te mou fai talangofua ki hoku leʻo: ko e hā kuo mou fai ai ʻae meʻa ni?
3 Annakokáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek néktek mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek ti néktek tőr gyanánt.
Ko ia kuo u lea foki ʻo pehē, ʻE ʻikai te u kapusi ʻakinautolu mei homou ʻao: ka tenau hoko [ko e ngaahi talaʻi ʻakau ]ʻi homou vakavaka, pea ko honau ngaahi ʻotua ko e tauhele kiate kimoutolu.”
4 És lőn, hogy mikor az Úrnak angyala ezeket mondá az Izráel minden fiainak: felemelé a nép az ő szavát és síra.
Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he lea ʻae ʻāngelo ʻa Sihova ʻaki ʻae ngaahi lea ni ki he fānau kotoa pē ʻa ʻIsileli, naʻe hiki hake honau leʻo ʻe he kakai, ʻo tangi.
5 És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak.
Pea naʻa nau ui hono hingoa ʻoe potu ko ia ko Pokimi: pea naʻa nau fai ʻi ai ʻae feilaulau kia Sihova.
6 És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének az Izráel fiai, kiki az ő örökségébe, hogy bírják a földet.
Pea ʻi he tuku ʻe Siosiua ʻae kakai ke ʻalu; naʻe ʻalu ʻae fānau ʻa ʻIsileli ʻae tangata taki taha kotoa pē ki hono tofiʻa ke maʻu ʻae fonua.
7 És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a véneknek minden napjaiban, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, a kik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket cselekedett vala Izráellel.
Pea naʻe tauhi ʻa Sihova ʻe he kakai ʻi he ʻaho kotoa pē ʻo Siosiua, pea mo e ngaahi ʻaho kotoa pē ʻoe kau mātuʻa naʻa nau moʻui fuoloa ange ʻia Siosiua, ʻakinautolu naʻe mamata ki he ngaahi ngāue lahi ʻa Sihova, ʻaia naʻa ne fai maʻa ʻIsileli.
8 És meghalt Józsué, a Nún fia, az Úr szolgája, száztíz esztendős korában.
Pea naʻe pekia ʻa Siosiua ko e foha ʻo Nuni ko e tamaioʻeiki ʻa Sihova, kuo teau taʻu hono motuʻa mo e taʻu ʻe hongofulu.
9 És eltemeték őt örökségének határában, Timnat-Héreszben, az Efraim hegyén, északra a Gaas hegyétől.
Pea naʻa nau fai hono putu ʻi he veʻe fonua ʻo hono tofiʻa ʻi Timinate-Helesi, ʻi he moʻunga ʻo ʻIfalemi, ʻi hono potu tokelau ʻoe moʻunga ko Keasi.
10 És az az egész nemzetség gyűjteték az ő atyáihoz, és támadott más nemzetség ő utánok, a mely nem ismerte sem az Urat, sem az ő cselekedeteit, melyeket cselekedett Izráellel.
Pea naʻe tānaki foki ʻae toʻutangata kotoa pē ko ia ki heʻenau ngaahi tamai; pea naʻe tupu hake ʻae toʻutangata ʻe taha ʻo hoko mo kinautolu, ʻaia naʻe ʻikai tenau ʻilo ʻa Sihova, pe ko e ngaahi ngāue foki naʻe fai ʻe ia maʻa ʻIsileli.
11 És gonoszul cselekedtek az Izráel fiai az Úrnak szemei előtt, mert a Baáloknak szolgáltak.
Pea naʻe fai kovi ʻae fānau ʻa ʻIsileli ʻi he ʻao ʻo Sihova, pea naʻa [nau ]tauhi ʻa Peali:
12 És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, a ki kihozta őket Égyiptom földéből, és más istenek után jártak, a pogány népek istenei közül, a kik körülöttük voltak, és azok előtt hajtották meg magukat, és haragra ingerelték az Urat.
Pea naʻa nau liʻaki ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻenau ngaahi tamai, ʻaia naʻa ne ʻomi ʻakinautolu mei he fonua ko ʻIsipite, ʻonau muimui ki he ngaahi ʻotua kehe, ʻi he ngaahi ʻotua ʻoe kakai naʻe nofo takatakai ʻiate kinautolu, ʻonau punou hifo ʻakinautolu kiate kinautolu, ʻo fakatupu ʻae houhau ʻo Sihova.
13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak.
Pea naʻa nau liʻaki ʻa Sihova, ʻo tauhi ʻa Peali mo ʻAsitelote.
14 És felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá őket a ragadozók kezébe, és elragadozák őket, és adá őket a körülöttük való ellenségeik kezébe, és még csak megállani sem bírtak ellenségeik előtt.
Pea naʻe tupu ʻo vela lahi ʻae houhau ʻa Sihova ki ʻIsileli, pea naʻa ne tukuange ʻakinautolu ki he nima ʻoe kau maumau, ʻaia naʻe maumauʻi ʻakinautolu, pea naʻa ne fakatau ʻakinautolu ki he nima ʻo honau ngaahi fili naʻe takatakai ʻakinautolu, ko ia naʻe ʻikai tenau kei faʻa tuʻu ʻi he ʻao ʻo honau ngaahi fili.
15 A hova csak kivonultak, mindenütt ellenök volt az Úr keze rontásukra, a mint megmondotta volt az Úr, és a mint megesküdt volt az Úr nékik. És igen megnyomorodának.
Ko e ngaahi potu kotoa pē naʻa nau ʻalu ki ai, naʻe hiki ai ʻae nima ʻo Sihova kiate kinautolu ki he kovi, ʻo hangē ko e lea ʻa Sihova, pea hangē ko e fuakava ʻa Sihova kiate kinautolu: pea naʻa nau mamahi lahi.
16 És támasztott az Úr bírákat, a kik megszabadíták őket szorongatóiknak kezéből.
Ka neongo ia naʻe fokotuʻu hake ʻe Sihova ʻae kau fakamaau, ʻaia naʻe fakamoʻui ʻakinautolu mei he nima ʻokinautolu naʻe maumauʻi ʻakinautolu.
17 De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azoknak hajtották meg magukat, és hamar letértek az útról, a melyen atyáik jártak, kik az Úrnak parancsára hallgattak; ők nem cselekedtek így.
Ka naʻe ʻikai tenau fie fanongo ki honau kau fakamaau, ka naʻa nau ʻalu holi kovi pe ki he ngaahi ʻotua kehe, ke punou hifo ʻakinautolu ki ai: naʻa nau tafoki vave mei he hala ʻaia naʻe ʻalu ai ʻenau ngaahi tamai, ʻi [heʻenau ]fai talangofua ki he ngaahi fekau ʻa Sihova: he naʻe ʻikai tenau fai pehē.
18 Mert mikor bírákat támasztott az Úr nékik, az Úr maga volt a bíróval, és megszabadította őket ellenségeik kezéből a biró egész idejére, mert megindult az Úr panaszaikon, melyeket emeltek elnyomóik és szorongatóik miatt.
Pea ʻi he fokotuʻu ʻe Sihova ʻae kau fakamaau kiate kinautolu, pea naʻe ʻi he fakamaau ʻa Sihova, ʻo ne fakamoʻui ʻakinautolu mei he nima ʻo honau ngaahi fili ʻi he ngaahi ʻaho kotoa pē ʻoe fakamaau: he naʻe fakatomala ʻa Sihova ko e meʻa ʻi heʻenau ngaahi toʻe koeʻuhi ko kinautolu naʻe fakamamahiʻi ʻakinautolu mo fakafiuʻi ʻakinautolu.
19 De mihelyt a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megromlottak, mint atyáik; más istenek után jártak, azoknak szolgáltak, és azok előtt hajtották meg magukat, föl nem hagytak cselekedeteikkel és nyakas magaviseletökkel.
Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he pekia leva ʻae fakamaau, naʻa nau tafoki ʻo fakahalaʻi lahi ʻaupito hake ʻakinautolu ʻi heʻenau ngaahi tamai, ʻi he muimui ʻi he ngaahi ʻotua kehe ke tauhi ʻakinautolu, ʻo punou hifo ki ai; naʻe ʻikai tenau tuku ʻenau fai ki honau faianga, pe mei he anga mālohi ʻanautolu.
20 Ezért felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és monda: Mivelhogy általhágta ez a nemzetség az én szövetségemet, melyet atyáiknak parancsoltam, és nem hallgatott az én szavamra:
Pea naʻe tupu ʻo vela ʻae houhau ʻo Sihova ki ʻIsileli; pea naʻe pehē ʻe ia, “Ko e meʻa ʻi he liʻaki ʻe he kakai ni ʻeku fuakava ʻaia naʻaku fekau ki heʻenau ngaahi tamai, pea ʻoku ʻikai tenau tokanga ki hoku leʻo;
21 Én sem űzök ki többé senkit sem előlük azon pogányok közül, a kiket meghagyott Józsué, a mikor meghalt;
Ngata mei heni, ʻe ʻikai te u kapusi mei honau ʻao ʻae ngaahi puleʻanga naʻe tuku ʻe Siosiua ʻi heʻene pekia;
22 Hanem azok által kísértem Izráelt, ha vajjon megtartják-é az Úrnak útát, járván azon, a miképen megtartották az ő atyáik, avagy nem?
Koeʻuhi ke u ʻahiʻahiʻi ʻa ʻIsileli ʻiate kinautolu, ke ʻilo pe tenau tauhi ʻae hala ʻo Sihova ke ʻalu ʻi ai, ʻo hangē hono tauhi ia ʻe heʻenau ngaahi tamai, pe ʻikai.”
23 Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem is űzte ki hamar, és nem adta őket Józsué kezébe.
Ko ia naʻe tuku pē ʻe Sihova ʻae ngaahi puleʻanga ko ia, ʻo ʻikai kapusi vave ʻakinautolu kituaʻā: pea naʻe ʻikai te ne tukuange ʻakinautolu ki he nima ʻo Siosiua.