Birák 2
1 Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak benneteket erre a földre, a mely felől megesküdtem a ti atyáitoknak, és mondék: Nem bontom fel az én szövetségemet ti veletek soha örökké.
The angel of Yahweh went up from Gilgal to Bokim, and said, “I brought you up from Egypt, and have brought you to the land I swore to give to your fathers. I said, 'I will never break my covenant with you.
2 Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosival, rontsátok le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt?
You must make no covenant with those who live in this land. You must tear down their altars.' But you have not listened to my voice. What is this that you have done?
3 Annakokáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek néktek mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek ti néktek tőr gyanánt.
So now I say, 'I will not drive the Canaanites out before you, but they will become thorns in your sides, and their gods will become a trap for you.'”
4 És lőn, hogy mikor az Úrnak angyala ezeket mondá az Izráel minden fiainak: felemelé a nép az ő szavát és síra.
When the angel of Yahweh spoke these words to all the people of Israel, the people shouted and wept.
5 És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak.
They called that place Bokim. There they offered sacrifices to Yahweh.
6 És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének az Izráel fiai, kiki az ő örökségébe, hogy bírják a földet.
Now when Joshua had sent the people on their way, the people of Israel each went to the place assigned, to take ownership of their land.
7 És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a véneknek minden napjaiban, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, a kik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket cselekedett vala Izráellel.
The people served Yahweh during the lifetime of Joshua and of the elders who outlived him, those who had seen all of Yahweh's great deeds he had done for Israel.
8 És meghalt Józsué, a Nún fia, az Úr szolgája, száztíz esztendős korában.
Joshua son of Nun the servant of Yahweh, died at the age of 110 years old.
9 És eltemeték őt örökségének határában, Timnat-Héreszben, az Efraim hegyén, északra a Gaas hegyétől.
They buried him within the border of the land he was assigned in Timnath Heres, in the hill country of Ephraim, north of Mount Gaash.
10 És az az egész nemzetség gyűjteték az ő atyáihoz, és támadott más nemzetség ő utánok, a mely nem ismerte sem az Urat, sem az ő cselekedeteit, melyeket cselekedett Izráellel.
All that generation was also gathered to their fathers. Another generation grew up after them who did not know Yahweh or what he had done for Israel.
11 És gonoszul cselekedtek az Izráel fiai az Úrnak szemei előtt, mert a Baáloknak szolgáltak.
The people of Israel did what was evil in the sight of Yahweh and they served the Baals.
12 És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, a ki kihozta őket Égyiptom földéből, és más istenek után jártak, a pogány népek istenei közül, a kik körülöttük voltak, és azok előtt hajtották meg magukat, és haragra ingerelték az Urat.
They broke away from Yahweh, the God of their fathers, who had brought them out of the land of Egypt. They went after other gods, the very gods of the peoples who were around them, and they bowed down to them. They provoked Yahweh to anger because
13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak.
they broke away from Yahweh and worshiped Baal and the Ashtoreths.
14 És felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá őket a ragadozók kezébe, és elragadozák őket, és adá őket a körülöttük való ellenségeik kezébe, és még csak megállani sem bírtak ellenségeik előtt.
The anger of Yahweh burned against Israel, and he gave them to the raiders who stole their possessions from them. He sold them as slaves who were held by the strength of their enemies around them, so they could no longer defend themselves against their enemies.
15 A hova csak kivonultak, mindenütt ellenök volt az Úr keze rontásukra, a mint megmondotta volt az Úr, és a mint megesküdt volt az Úr nékik. És igen megnyomorodának.
Wherever Israel went out to fight, Yahweh's hand was against them to defeat them, just as he had sworn to them and they were in terrible distress.
16 És támasztott az Úr bírákat, a kik megszabadíták őket szorongatóiknak kezéből.
Then Yahweh raised up judges, who saved them out of the hand of those who were stealing their possessions.
17 De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azoknak hajtották meg magukat, és hamar letértek az útról, a melyen atyáik jártak, kik az Úrnak parancsára hallgattak; ők nem cselekedtek így.
Yet they would not listen to their judges. They were unfaithful to Yahweh and gave themselves like prostitutes to other gods and worshiped them. They soon turned aside from the way their fathers had lived—those who had obeyed the commandments of Yahweh—but they themselves did not do so.
18 Mert mikor bírákat támasztott az Úr nékik, az Úr maga volt a bíróval, és megszabadította őket ellenségeik kezéből a biró egész idejére, mert megindult az Úr panaszaikon, melyeket emeltek elnyomóik és szorongatóik miatt.
When Yahweh raised up judges for them, Yahweh helped the judges and rescued them from the hand of their enemies all the days the judge lived. Yahweh had pity on them as they groaned because of those who oppressed them and afflicted them.
19 De mihelyt a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megromlottak, mint atyáik; más istenek után jártak, azoknak szolgáltak, és azok előtt hajtották meg magukat, föl nem hagytak cselekedeteikkel és nyakas magaviseletökkel.
But when the judge died, they would turn away and do things that were even more corrupt than their fathers had done. They would go after other gods to serve them and worship them. They refused to give up any of their evil practices or their stubborn ways.
20 Ezért felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és monda: Mivelhogy általhágta ez a nemzetség az én szövetségemet, melyet atyáiknak parancsoltam, és nem hallgatott az én szavamra:
The anger of Yahweh burned against Israel; he said, “Because this nation has broken the terms of my covenant that I had set in place for their fathers—because they have not listened to my voice—
21 Én sem űzök ki többé senkit sem előlük azon pogányok közül, a kiket meghagyott Józsué, a mikor meghalt;
I will not, from now on, drive out from before them any of the nations that Joshua left when he died.
22 Hanem azok által kísértem Izráelt, ha vajjon megtartják-é az Úrnak útát, járván azon, a miképen megtartották az ő atyáik, avagy nem?
I will do this so that I may test Israel, whether or not they will keep the way of Yahweh and walk in it, as their fathers kept it.”
23 Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem is űzte ki hamar, és nem adta őket Józsué kezébe.
That is why Yahweh left those nations and did not drive them out quickly and give them into the hand of Joshua.
