Birák 15
1 Lőn pedig néhány nap múlva, a búzaaratásnak idejében, meglátogatta Sámson az ő feleségét, egy kecskegödölyét vivén néki, és monda: Bemegyek az én feleségemhez a hálóházba. De nem hagyá őt bemenni az ő atyja.
Pea fuoloa siʻi ange naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he ngaahi ʻaho ʻoe ututaʻu ʻoe uite, naʻe ʻaʻahi ʻe Samisoni ki hono uaifi ʻaki ʻae ʻuhikiʻi kosi: pea naʻe pehē ʻe ia, “Ke u ʻalu atu ki loto fale ki hoku uaifi.” Ka naʻe taʻofi ia ʻe he tamai ʻoe fefine ʻo ʻikai tuku ke ʻalu kiate ia.
2 És monda annak atyja: Azt gondoltam, hogy gyűlölve gyűlölöd őt, azért odaadtam őt a te társadnak; de hát vajjon húga nem szebb-é nálánál? Legyen ő helyette most az a tied.
Pea pehē ʻe heʻene tamai, “Naʻaku pehē moʻoni ʻeau kuo ke fehiʻa ʻaupito kiate ia ko ia naʻaku foaki ai ia ki ho kaumeʻa: ʻikai ʻoku hoihoifua hono tehina ʻiate ia?” ʻOku ou kole kiate koe, ke ke maʻu ia, ko hono fetongi.
3 És monda néki Sámson: Teljesen igazam lesz most a Filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nékik.
Pea pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Ko eni, te u taʻehalaia ʻi he kakai Filisitia, ka te u fai ʻae meʻa fakamamahi kiate kinautolu.”
4 És elment Sámson, és összefogdosott háromszáz rókát, és csóvákat vévén, a rókák farkait egymáshoz kötözé, és egy-egy csóvát tett minden két rókának farka közé.
Pea naʻe ʻalu ʻa Samisoni ʻo ne tauheleʻi ʻae fanga fokisi ʻe tolungeau, pea toʻo ʻe ia ʻae ngaahi tūhulu, ʻo ne noʻotaki ʻae iku ki he iku, pea ne ʻai ʻae tūhulu ʻi loto ʻi he ongo iku.
5 És meggyújtá tűzzel a csóvákat, és beeresztette azokat a Filiszteusok gabonájába, és felgyújtá a gabonakalangyákat, az álló vetéseket, a szőlőket és az olajfaerdőket.
Pea hili ʻene tutu ʻae tūhulu ʻaki ʻae afi, naʻe tuku ʻe ia ʻae fanga fokisi ke ʻalu ki he uite tuʻu ʻoe kau Filisitia, pea naʻe vela ʻo ʻosi ai ʻae ngaahi ū uite, pea mo e ngaahi uite naʻe tuʻu, mo e ngoue vaine mo e ʻolive.
6 Akkor mondának a Filiszteusok: Ki cselekedte ezt? És mondák: Sámson, Thimneus veje, mert elvette tőle az ő feleségét, és adta azt az ő társának. Felmenének annakokáért a Filiszteusok, és megégeték az asszonyt és annak atyját tűzzel.
Pea pehē ai ʻe he kau Filisitia, “Ko hai ia kuo ne fai ʻae meʻa ni?” Pea naʻa nau pehēange ko Samisoni, ko e foha ʻi he fono ki he tangata Timinate, ko e meʻa ʻi heʻene toʻo hono uaifi, ʻo ne foaki ia ki heʻene kaumeʻa. Pea naʻe ʻalu hake ʻae kau Filisitia, ʻonau tutu ʻae fefine mo ʻene tamai ʻaki ʻae afi.
7 Sámson pedig monda nékik: Bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, míg bosszúmat ki nem töltöm rajtatok.
Pea naʻe pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Kuo mou fai ʻae meʻa ni, ka te u totongi kiate kimoutolu, pea hili ia pea u tuku.”
8 És megverte őket keményen válluktól tomporukig, és lement és lakott Ethamban, a sziklabarlangban.
Pea naʻa ne taaʻi ʻakinautolu ʻi he ʻakahi mo e malamalaki ʻi he tāmateʻi lahi: pea naʻe ʻalu hifo ia ʻo nofo ʻi he tumutumu ʻoe makatuʻu ko ʻEtami.
9 A Filiszteusok pedig felmentek, és megszállották Júdát, és Lehiben telepedtek le.
Pea naʻe toki ʻalu hake ai ʻae kakai Filisitia, ʻo ʻapitanga ʻi Siuta, ʻonau nofo mafola atu ʻi Lī.
10 Akkor mondának a Júda férfiai: Miért jöttetek fel ellenünk? Azok pedig mondának: Sámsont megkötözni jöttünk fel, hogy úgy cselekedjünk vele, mint ő cselekedett mi velünk.
Pea pehē ʻe he kau tangata ʻo Siuta, “Ko e hā kuo mou haʻu pehē ai kiate kimautolu?” Pea naʻa nau talaange, “Kuo mau haʻu ke haʻi ʻa Samisoni, ke fai kiate ia ʻo hangē ko ʻene fai kiate kimautolu.”
11 Ekkor háromezer ember ment le Júdából Ethamba, a sziklabarlanghoz, és monda Sámsonnak: Nem tudod-é, hogy a Filiszteusok uralkodnak mi rajtunk? Miért cselekedted ezt velünk? Ő pedig monda nékik: A miképen cselekedtek ők velem, én is úgy cselekedtem velök.
Pea naʻe ʻalu ai ʻae kau tangata ʻo Siuta ʻe toko tolu afe ki he tumutumu ʻoe makatuʻu ko ʻEtami, ʻonau pehē kia Samisoni, “ʻOku ʻikai te ke ʻilo ko e kau pule kiate kitautolu ʻae kakai Filisitia? Ko e hā ʻae meʻa ni kuo ke fai kiate kinautolu?” Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Hangē ko ʻenau fai kiate au, kuo pehē pe ʻeku fai ange kiate kinautolu.”
12 És mondának néki: Azért jöttünk le, hogy megkötözzünk, és hogy a Filiszteusok kezébe adjunk téged. Sámson pedig monda nékik: Esküdjetek meg nékem, hogy ti nem rohantok reám.
Pea naʻa nau pehē kiate ia, “Kuo mau haʻu ke haʻi koe, koeʻuhi ke mau ʻatu koe ki he nima ʻoe kakai Filisitia.” Pea pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Fuakava mai kiate au, ʻe ʻikai te mou taaʻi au ʻekimoutolu.”
13 És azok felelének néki, mondván: Nem! csak megkötözvén megkötözünk, és kezökbe adunk; de nem ölünk meg téged. Azután megkötözték őt két új kötéllel, és felvezették őt a kőszikláról.
Pea naʻa nau lea kiate ia, ʻo pehē, “ʻIkai; ka te mau haʻi koe ke maʻu, ʻo ʻatu koe ki honau nima: ka ko e moʻoni ʻe ʻikai te mau tāmateʻi koe.” Pea naʻa nau haʻi ʻa Samisoni ʻaki ʻae maea foʻou ʻe ua ʻonau ʻomi ia ki he funga makatuʻu.
14 És mikor Lehi felé közeledett, és a Filiszteusok már ujjongtak elébe: felindítá őt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a karján levő kötelek, mint a lenszálak, melyeket megperzsel a tűz és lemállottak a kötések kezeiről.
Pea ʻi heʻene hoko ki Lī, naʻe kaila sipi kiate ia ʻae kau Filisitia: pea naʻe hoko mālohi ʻaupito ʻae Laumālie ʻo Sihova kiate ia, pea hoko ʻae maea naʻe ʻi hono nima ʻo hangē ha vavae kuo vela ʻi he afi, pea naʻe homo leva ia mei hono nima.
15 És egy nyers szamárállcsontot talála, és kinyújtván kezét, felvevé azt, és agyonvert vele ezer embert.
Pea naʻa ne maʻu ʻae hui kouʻahe foʻou ʻoe ʻasi, pea ne mafao atu ʻo toʻo ia ʻi hono nima, ʻo ne tāmateʻi ʻaki ia ʻae kau tangata ʻe toko afe.
16 És monda Sámson: Szamár állcsontjával seregeket seregre, Szamár állcsontjával ezer férfit vertem le.
Pea naʻe pehē ʻe Samisoni, “Ko e hui kouʻahe ʻoe ʻasi, ʻio, ko e hui kouʻahe ʻoe ʻasi kuo u tāmateʻi ʻaki ʻae kau tangata ʻe toko afe, pea ʻoku fokotuʻu tuʻunga ʻakinautolu.”
17 És mikor ezt elmondotta, elvetette kezéből az állcsontot, és elnevezé azt a helyet Ramath-Lehinek.
Pea hili ʻene lea, pea pehē, naʻa ne liʻaki ʻae hui kouʻahe mei hono nima, pea ui ʻae potu ko ia ko Lama i Lī.
18 Azután megszomjúhozék felette igen és felkiáltott az Úrhoz, és monda: Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet, és most szomjan kell meghalnom, és a körülmetéletlenek kezébe jutnom.
Pea naʻa ne hoko ʻo fieinua lahi, pea naʻe hū ia kia Sihova, ʻo pehē, “Kuo ke tuku ʻae fakamoʻui lahi ni ki he nima ʻo hoʻo tamaioʻeiki: pea te u mate eni ʻi he fieinu, pea tō ai ki he nima ʻoe kau taʻekamu?”
19 Akkor meghasítá Isten a zápfogat, mely az állcsontban volt, és víz fakadt ki abból. Ő pedig ivott, ereje megtért, és megéledett. Azért neveztetik a „segítségül hívás forrásának” e hely Lehiben mind e mai napig,
Ka naʻe fahiʻi ʻe he ʻOtua ʻae potu luoluo ʻi he kouʻahe, pea naʻe tafe mei ai ʻae vai: pea hili ʻene inu, naʻe toe haʻu hono laumālie, pea fakaakeake ia: Ko ia naʻa ne ui ai hono hingoa ko Eni-Hakoa, ʻaia ʻoku ʻi Lī ʻo aʻu ki he ʻaho ni.
20 És ítélé Sámson Izráelt a Filiszteusok idejében húsz esztendeig.
Pea naʻa ne fakamaauʻi ʻa ʻIsileli ʻi he ngaahi ʻaho ʻoe kau Filisitia ʻi he taʻu ʻe uofulu.
