Birák 1
1 És lőn Józsué halála után, hogy megkérdék az Izráel fiai az Urat, mondván: Ki menjen legelőször közülünk a Kananeusra, hogy hadakozzék ő ellene?
And it came to pass after the death of Joshua, that the sons of Israel asked of Jehovah, saying, Who shall go up for us first against the Canaanites, to fight against them?
2 És monda az Úr: Júda menjen! Ímé az ő kezébe adtam azt a földet.
And Jehovah said, Judah shall go up. Behold, I have delivered the land into his hand.
3 Ekkor monda Júda az ő atyjafiának Simeonnak: Jer velem együtt a nékem sors által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a Kananeus ellen, és én is elmegyek veled a néked sors által jutott örökségbe. És Simeon elméne vele.
And Judah said to Simeon his brother, Come up with me into my lot, that we may fight against the Canaanites, and I likewise will go with thee into thy lot. So Simeon went with him.
4 És felméne Júda, és kezökbe adá az Úr a Kananeust és a Perizeust, és levágtak közülök Bézekben tízezer embert.
And Judah went up, and Jehovah delivered the Canaanites and the Perizzites into their hand, and they smote of them in Bezek ten thousand men.
5 És találák Adonibézeket Bézekben, és hadakozának ő ellene, és megverék a Kananeust és a Perizeust.
And they found Adoni-bezek in Bezek, and they fought against him, and they smote the Canaanites and the Perizzites.
6 És megfutamodott Adonibézek, de űzőbe vevék, és elfogván őt, elvágták kezeinek és lábainak hüvelykújjait.
But Adoni-bezek fled, and they pursued after him, and caught him, and cut off his thumbs and his great toes.
7 Ekkor monda Adonibézek: Hetven király szedeget vala asztalom alatt, a kiknek elvágattam kezeik és lábaik hüvelykujjait; a mint én cselekedtem, úgy fizetett nékem az Isten. Azután elvivék őt Jeruzsálembe, és ott meghala.
And Adoni-bezek said, Seventy kings, having their thumbs and their great toes cut off, gathered scraps under my table. As I have done, so God has requited me. And they brought him to Jerusalem, and he died there.
8 Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták fegyvernek élivel, a várost pedig lángba borították.
And the sons of Judah fought against Jerusalem, and took it, and smote it with the edge of the sword, and set the city on fire.
9 Azután pedig alámenének a Júda fiai, hogy harczoljanak a hegységen, a déli tartományban és a lapályon lakó Kananeus ellen.
And afterward the sons of Judah went down to fight against the Canaanites who dwelt in the hill-country, and in the South, and in the lowland.
10 És elment Júda a Hebronban lakó Kananeus ellen, – Hebron neve azelőtt Kirjáth-Arba volt, – és megverték Sésait, Achimánt és Thalmáit.
And Judah went against the Canaanites who dwelt in Hebron (now the name of Hebron was formerly Kiriath-arba), and they smote Sheshai, and Ahiman, and Talmai.
11 Onnan pedig méne Debir lakói ellen. Debir neve pedig azelőtt Kirjáth-Széfer volt.
And from there he went against the inhabitants of Debir. (Now the name of Debir was formerly Kiriath-sepher.)
12 És monda Káleb: A ki Kirjáth-Széfert megveri és elfoglalja, annak feleségül adom az én leányomat, Akszát.
And Caleb said, He who smites Kiriath-sepher, and takes it, I will give to him Achsah my daughter to wife.
13 És elfoglalá azt Othniel, Kénáz fia, Káleb öcscse, és néki adá Akszát, az ő leányát feleségül.
And Othniel the son of Kenaz, Caleb's younger brother, took it, and he gave him Achsah his daughter to wife.
14 És lőn, hogy a mikor eljöve az, biztatá őt, hogy kérjen mezőt az ő atyjától. Leszálla azért a szamárról, Káleb pedig monda néki: Mi bajod van?
And it came to pass, when she came to him, that she moved him to ask of her father a field. And she alighted from off her donkey, and Caleb said to her, What would thou?
15 Ő pedig monda néki: Adj áldást nékem: mert déli vidékre helyheztettél engem, adj most vízforrásokat is. És néki adá Káleb a felső forrást és az alsó forrást.
And she said to him, Give me a blessing, since thou have set me in the land of the South, give me also springs of water. And Caleb gave her the upper springs and the nether springs.
16 És Keneusnak, a Mózes ipának fiai is felmentek a pálmák városából a Júda fiaival a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól, és elmentek és letelepedtek a nép között.
And the sons of the Kenite, Moses' brother-in-law, went up out of the city of palm trees with the sons of Judah into the wilderness of Judah, which is in the south of Arad, and they went and dwelt with the people.
17 És elment Júda az ő atyjafiával, Simeonnal, és megverék a Czéfátban lakó Kananeust, és elpusztították azt, és elnevezték a várost Hormának.
And Judah went with Simeon his brother, and they smote the Canaanites that inhabited Zephath, and utterly destroyed it. And the name of the city was called Hormah.
18 Azután elfoglalta Júda Gázát és annak határát, Askelont és annak határát, Ekront és annak határát.
Also Judah took Gaza with the border of it, and Ashkelon with the border of it, and Ekron with the border of it.
19 Vala pedig az Úr Júdával, és kiűzé a hegység lakóit; de a völgy lakóit nem lehetett kiűzni, mert vas-szekereik voltak.
And Jehovah was with Judah, and drove out those of the hill-country. But they could not drive out the inhabitants of the valley because they had chariots of iron.
20 És Kálebnek adták Hebront, a mint meghagyta volt Mózes, és kiűzé onnan Anák három fiát.
And they gave Hebron to Caleb, as Moses had spoken, and he drove out the three sons of Anak from there.
21 De a Jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját nem űzték el a Benjámin fiai, és ezért lakik a Jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben még máig is.
And the sons of Benjamin did not drive out the Jebusites who inhabited Jerusalem, but the Jebusites dwell with the sons of Benjamin in Jerusalem to this day.
22 És felméne a József háza is, Béthel ellen, és az Úr volt ő vele.
And the house of Joseph, they also went up against Bethel, and Jehovah was with them.
23 És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz volt.
And the house of Joseph sent to spy out Bethel. (Now the name of the city was formerly Luz.)
24 És látának a kémek egy férfiút, a ki a városból jött vala, és mondának néki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.
And the spies saw a man come forth out of the city, and they said to him, Show us, we pray thee, the entrance into the city, and we will deal kindly with thee.
25 És mikor ez megmutatta nékik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták; de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták.
And he showed them the entrance into the city. And they smote the city with the edge of the sword, but they let the man go and all his family.
26 És elment az a férfiú a Khitteusok földére, és várost épített, és elnevezé azt Lúznak. Ez annak neve mind e mai napig.
And the man went into the land of the Hittites, and built a city, and called the name of it Luz, which is the name of it to this day.
27 És nem űzte el Manassé a lakosokat sem Béthseánból és annak mezővárosaiból, sem Taanakból és mezővárosaiból, sem Dórból és mezővárosaiból, sem a Jibleámnak és mezővárosainak lakosait, sem Megiddónak és mezővárosainak lakosait. És a Kananeusnak tetszett ott lakni azon a földön.
And Manasseh did not drive out those of Beth-shean and its towns, nor of Taanach and its towns, nor the inhabitants of Dor and its towns, nor the inhabitants of Ibleam and its towns, nor the inhabitants of Megiddo and its towns, but the Canaanites would dwell in that land.
28 És mikor Izráel megerősödött, adófizetőjévé tette a Kananeust; de elűzni nem űzte el.
And it came to pass, when Israel grew strong, that they put the Canaanites to task work, and did not utterly drive them out.
29 És Efraim sem űzte ki a Kananeust, a ki Gézerben lakott; hanem a Kananeus ott lakott közöttük Gézerben.
And Ephraim did not drive out the Canaanites who dwelt in Gezer, but the Canaanites dwelt in Gezer among them.
30 Zebulon sem űzte el sem Kitron lakosait, sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük lakozott a Kananeus, és adófizetőikké lettek.
Zebulun did not drive out the inhabitants of Kitron, nor the inhabitants of Nahalol, but the Canaanites dwelt among them, and became subject to task work.
31 Áser sem űzte el sem Akkó, sem Sidon, sem Akhláb, sem Akzib, sem Helba, sem Afik, sem Rehob lakóit.
Asher did not drive out the inhabitants of Acco, nor the inhabitants of Sidon, nor of Ahlab, nor of Achzib, nor of Helbah, nor of Aphik, nor of Rehob,
32 És ott lakott Áser a Kananeusok, a föld lakói között, mert nem űzte el őket.
but the Asherites dwelt among the Canaanites, the inhabitants of the land, for they did not drive them out.
33 Nafthali sem űzte el sem Béth-Semes lakosait, sem Béth-Anath lakóit, hanem ott lakott a Kananeusok, a föld lakói között, és Béth-Semes és Béth-Anath lakói adófizetőikké lettek.
Naphtali did not drive out the inhabitants of Beth-shemesh, nor the inhabitants of Beth-anath, but he dwelt among the Canaanites, the inhabitants of the land. Nevertheless the inhabitants of Beth-shemesh and of Beth-anath became subject to task work.
34 Az Emoreusok pedig felszorították a Dán fiait a hegységbe, mert nem engedték meg, hogy lejőjjenek a völgybe.
And the Amorites forced the sons of Dan into the hill-country, for they would not allow them to come down to the valley,
35 És az Emoreusoknak tetszett ott lakni a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban; de mikor a József házának keze rájok nehezedett, adófizetőkké lettek.
but the Amorites would dwell in mount Heres, in Aijalon, and in Shaalbim. Yet the hand of the house of Joseph prevailed, so that they became subject to task work.
36 Az Emoreusok határa pedig az Akrabbim hágójától és Sélától fölfelé volt.
And the border of the Amorites was from the ascent of Akrabbim, from the rock, and upward.
