< Júdás 1 >

1 Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak pedig atyafia, az elhívottaknak a kik az Atya Istentől megszenteltettek és Jézus Krisztustól megtartattak:
Əysa Mǝsiⱨning ⱪuli, Yaⱪupning inisi mǝnki Yǝⱨudadin qaⱪirilƣanlarƣa, yǝni Huda’Atimiz tǝripidin sɵyülgǝn, Əysa Mǝsiⱨ tǝripidin ⱪoƣdilip kǝlgǝnlǝrgǝ salam.
2 Irgalmasság, békesség és szeretet adassék néktek bőségesen.
Silǝrgǝ rǝⱨimdillik, amanliⱪ-hatirjǝmlik wǝ meⱨir-muⱨǝbbǝt ⱨǝssilǝp ata ⱪilinƣay!
3 Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, hogy írjak néktek a közös üdvösség felől, kénytelen voltam, hogy intőleg írjak néktek, hogy tusakodjatok a hitért, a mely egyszer a szenteknek adatott.
I sɵyümlüklirim, mǝn ǝsli silǝrgǝ ortaⱪ bǝⱨrimǝn boluwatⱪan nijatimiz toƣrisida hǝt yezixⱪa zor ixtiyaⱪim bolsimu, lekin ⱨazir buning orniƣa silǝrni muⱪǝddǝs bǝndilǝrgǝ bir yolila amanǝt ⱪilinƣan etiⱪadni ⱪolunglardin bǝrmǝslikkǝ jiddiy kürǝx ⱪilixⱪa jekilǝp uxbu hǝtni yazmisam bolmidi.
4 Mert belopózkodtak valami emberek, a kik régen előre beírattak ezen ítéletre, istentelenek, kik a mi Istenünknek kegyelmét bujálkodásra fordítják, és az egyedüli Urat, az Istent, és a mi Urunkat, a Jézus Krisztust megtagadják.
Qünki mǝlum kixilǝr — ihlassiz adǝmlǝr, heli burunla munu soraⱪⱪa tartilixⱪa pütülgǝnlǝr aranglarƣa suⱪunup kiriwalƣan. Ular Hudaning meⱨir-xǝpⱪitini buzuⱪluⱪ ⱪilixning baⱨanisiƣa aylanduruwalƣan, birdinbir Igimiz wǝ Rǝbbimiz Əysa Mǝsiⱨdin tanƣan adǝmlǝrdur.
5 Emlékeztetni akarlak továbbá titeket, mint a kik egyszer már tudjátok, hogy az Úr, a mikor a népet Égyiptom földéből kiszabadította, viszontag azokat, a kik nem hittek, elvesztette.
Xuning üqün mǝn silǝrgǝ xuni esinglarƣa ⱪaytidin selixni halaymǝnki (gǝrqǝ silǝr burun ⱨǝmmǝ ixlardin hǝwǝrlǝndürülgǝn bolsanglarmu), burun Rǝb [Ɵzi üqün] bir hǝlⱪni Misirdin ⱪutⱪuzƣan bolsimu, ularning iqidiki [Ɵzigǝ] ixǝnmigǝnlǝrni keyin ⱨalak ⱪildi.
6 És az angyalokat is, a kik nem tartották meg fejedelemségöket, hanem elhagyták az ő lakóhelyöket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta. (aïdios g126)
[Wǝ silǝr xunimu bilisilǝrki], ǝslidiki ornida turmay, ɵz makanini taxlap kǝtkǝn pǝrixtilǝrni Rǝb uluƣ [ⱪiyamǝt] künining soriⱪiƣiqǝ mǝnggü kixǝnlǝp mudⱨix ⱪarangƣuluⱪta solap saⱪlimaⱪta. (aïdios g126)
7 Miképen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, a melyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén. (aiōnios g166)
Sodom wǝ Gomorra wǝ ularning ǝtrapidiki xǝⱨǝrlǝrdikilǝrmu xu ohxax yolda, yǝni xu [pǝrixtilǝrgǝ] ohxax uqiƣa qiⱪⱪan buzuⱪqiliⱪⱪa wǝ ƣǝyriy xǝⱨwǝtlǝrgǝ berilip kǝtkǝn, [keyinki dǝwrlǝr] ularning aⱪiwitidin ibrǝt alsun üqün mǝnggülük ot jazasiƣa ɵrnǝk ⱪilinip kɵydürülgǝn. (aiōnios g166)
8 Hasonlóképen mégis ezek is álomba merülvén, a testet megfertőztetik, a hatalmasságot megvetik, és a méltóságokat káromolják.
Lekin muxu «qüx kɵrgüqilǝr» xu ohxax yol bilǝn adǝmlǝrning tǝnlirinimu bulƣimaⱪta, ular ⱨoⱪuⱪ igilirigǝ sǝl ⱪariƣuqilardin bolup, [ǝrxtiki] uluƣlarƣimu ⱨaⱪarǝt ⱪilixmaⱪta.
9 Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!
Lekin ⱨǝtta bax pǝrixtǝ Mikailmu Musaning jǝsiti toƣrisida Iblis bilǝn muzakirǝ ⱪilip talax-tartix ⱪilƣanda, uni ⱨaⱪarǝtlik sɵzlǝr bilǝn ǝyiblǝxkǝ petinalmiƣan, pǝⱪǝt «Sanga Pǝrwǝrdigarning Ɵzi tǝnbiⱨ bǝrsun» dǝpla ⱪoyƣan.
10 Ezek pedig azokat káromolják, a miket nem tudnak; a miket pedig természet szerint tudnak, mint az oktalan állatok, azok által megromolnak.
Lekin bu kixilǝr ɵzliri qüxǝnmǝydiƣan ixlar üstidǝ kupurluⱪ ⱪilidu. Biraⱪ ular ⱨǝtta ǝⱪilsiz ⱨaywanlardǝk ɵz tǝbiitining inkasliri boyiqǝ qüxǝnginiqǝ yaxap, xu arⱪiliⱪ ɵzlirini ⱨalak ⱪilidu.
11 Jaj nékik! mert a Kain útján indultak el, és a Bálám tévelygéseivel bérért szakadtak ki, és a Kóré ellenkezésével vesztek el.
Bularning ⱨaliƣa way! Qünki ular Ⱪabilning yoli bilǝn mangdi, mal-mülükni dǝp Balaamning azƣan yoliƣa ɵzini atti wǝ ular Koraⱨning asiyliⱪ ⱪilƣiniƣa [ohxax] ahir ⱨalak bolidu.
12 Ezek szennyfoltok a ti szeretetvendégségeiteken, tartózkodás nélkül veletek lakmároznak, magokat hízlalják; víztelen, szelektől hányt-vetett fellegek; elhervadt, gyümölcstelen, kétszer meghalt és tőből kiszaggatott fák;
Ular meⱨir-muⱨǝbbǝtni tǝbriklǝx ziyapǝtliringlarƣa ⱨeq tartinmay silǝr bilǝn billǝ dahil bolidiƣan, ɵzlirinila baⱪidiƣan hǝtǝrlik hada taxlardur. Ular xamallardin ⱨǝydilip kǝlgǝn yamƣursiz bulut, yiltizidin ⱪomurup taxlanƣan, kǝq küzdiki mewisiz dǝrǝhlǝr, ikki ⱪetim ɵlgǝnlǝr!
13 Tengernek megvadult habjai, a magok rútságát tajtékozók; tévelygő csillagok, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. (aiōn g165)
Ular dengizning dawalƣuwatⱪan, buȥƣunluⱪ dolⱪunliri, ular ɵz xǝrmǝndiqilikini ⱪusmaⱪta; ular ezip kǝtkǝn yultuzlar bolup, ularƣa mǝnggülük ⱪapⱪarangƣuluⱪning zulmiti ⱨazirlap ⱪoyulƣandur. (aiōn g165)
14 Ezekről is prófétált pedig Énok, a ki Ádámtól fogva a hetedik volt, mondván: Ímé eljött az Úr az ő sok ezer szentjével,
Adǝm’atining yǝttinqi ǝwladi bolƣan Ⱨanoh bu kixilǝr toƣrisida mundaⱪ bexarǝt bǝrgǝn: — «Mana, Rǝb tümǝnmingliƣan muⱪǝddǝsliri bilǝn kelidu,
15 Hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, a kik közöttök istentelenek, istentelenségöknek minden cselekedetéért, a melyekkel istentelenkedtek, és minden kemény beszédért, a melyet az istentelen bűnösök szóltak ő ellene.
U pütkül insanlarni soraⱪ ⱪilip, barliⱪ ihlassizlarning ihlassizlarqǝ yürgüzgǝn barliⱪ ihlassizliⱪliriƣa asasǝn, xundaⱪla ihlassiz gunaⱨkarlarning Ɵzini ⱨaⱪarǝtligǝn barliⱪ ǝsǝbiy sɵzlirigǝ asasǝn ularni ǝyibkǝ buyruydu».
16 Ezek zúgolódók, panaszolkodók, a magok kívánságai szerint járók; szájok kevélységet szól, haszonlesésből személyimádók.
Bu kixilǝr ⱨaman ƣotuldap, aƣrinip yüridu, ɵz ⱨǝwǝslirining kǝynigǝ kiridu; aƣzida yoƣanqiliⱪ ⱪilidu, ɵz mǝnpǝitini kɵzlǝp baxⱪilarƣa huxamǝtqilik ⱪilidu.
17 Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, a melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai mondottak.
Lekin, i sɵyümlüklirim, Rǝbbimiz Əysa Mǝsiⱨning rosullirining aldin eytⱪan sɵzlirini esinglarda tutunglarki,
18 Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, a kik az ő istentelen kívánságai szerint járnak.
ular silǝrgǝ: «Ahir zamanda, ɵzining ihlassiz ⱨǝwǝslirining kǝynigǝ kirip, mazaⱪ ⱪilƣuqilar mǝydanƣa qiⱪidu» degǝnidi.
19 Ezek azok, a kik különszakadnak, érzékiek, kikben nincsen Szent Lélek.
Muxundaⱪ kixilǝr bɵlgünqilik pǝyda ⱪilidiƣan, ɵz tǝbiitigǝ ǝgǝxkǝn, Roⱨⱪa igǝ bolmiƣan adǝmlǝrdur.
20 Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Lélek által,
Lekin silǝr, i sɵyümlüklirim, ǝng muⱪǝddǝs bolƣan etiⱪadinglarni ul ⱪilip, ɵzünglarni ⱪurup qiⱪinglar, Muⱪǝddǝs Roⱨta dua ⱪilip,
21 Tartsátok meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre. (aiōnios g166)
adǝmni mǝnggülük ⱨayatⱪa elip baridiƣan Rǝbbimiz Əysa Mǝsiⱨning rǝⱨimdillikini tǝlmürüp kütüp, ɵzünglarni Hudaning meⱨir-muⱨǝbbiti iqidǝ tutunglar. (aiōnios g166)
22 És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket.
Ikkilinip ⱪalƣanlarƣa rǝⱨim ⱪilinglar;
23 Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből, és útálva még a ruhát is, a melyet a test beszennyezett.
bǝzilǝrni ot iqidin yuluwelip ⱪutulduruwelinglar; bǝzilǝrgǝ ⱨǝtta ǝtliridin nijasǝt qüxüp bulƣanƣan kiyim-keqikigimu nǝprǝtlǝngǝn ⱨalda ⱪorⱪunq iqidǝ rǝⱨim ⱪilinglar.
24 Annak pedig, a ki titeket a bűntől megőrízhet, és az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel,
Əmma silǝrni yolda teyilip ketixtin saⱪlap, eqilip-yeyilip Ɵzining xǝrǝplik ⱨuzurida ǝyibsiz turƣuzuxⱪa Ⱪadir Bolƣuqiƣa, yǝni Ⱪutⱪuzƣuqimiz birdinbir Hudaƣa Rǝbbimiz Əysa Mǝsiⱨ arⱪiliⱪ xan-xǝrǝp,
25 Az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind örökké. Ámen. (aiōn g165)
ⱨǝywǝt-uluƣluⱪ, ⱪudrǝt wǝ ⱨoⱪuⱪ ǝzǝldin burun, ⱨazirmu ta barliⱪ zamanlarƣiqǝ bolƣay! Amin! (aiōn g165)

< Júdás 1 >