Józsué 9
1 Lőn pedig, hogy mikor ezt meghallották mind ama királyok, a kik a Jordánon túl a hegyeken és síkon és a nagy tengernek egész partja-mentén valának a Libánon ellenében: a Khittheus, az Emoreus, a Kananeus, a Perizeus, a Khivveus és a Jebuzeus:
Lorsque tous les rois qui étaient de l'autre côté du Jourdain, dans la montagne et dans la plaine, et sur tout le rivage de la grande mer devant le Liban, le Héthien, l'Amoréen, le Cananéen, le Phérézien, le Hévien et le Jébusien, en eurent connaissance
2 Egybegyülekezének, hogy megvívjanak Józsuéval és Izráellel egy akarattal.
ils se rassemblèrent pour combattre Josué et Israël, d'un commun accord.
3 De meghallák Gibeon lakosai is, a mit Józsué Jérikhóval és Aival cselekedett vala.
Mais lorsque les habitants de Gabaon apprirent ce que Josué avait fait à Jéricho et à Aï,
4 És ők is ravaszul cselekedének. Elmenének ugyanis és követekül adák ki magokat. Szerzének azért szamaraikra ócska zsákokat, és ócska, megrepedezett és összekötözött boros tömlőket;
ils eurent aussi recours à une ruse, ils allèrent se faire passer pour des ambassadeurs, ils prirent de vieux sacs sur leurs ânes, de vieilles peaux de vin déchirées et ficelées,
5 És ócska, megfoltozott sarukat lábaikra, és ócska ruhákat magokra; az útravaló kenyerök is mind száraz és penészes vala.
ils portèrent à leurs pieds de vieilles sandales rapiécées et de vieux vêtements. Tout le pain de leur réserve de nourriture était sec et moisi.
6 Így menének el Józsuéhoz a táborba Gilgálba, és mondának néki, és Izráel férfiainak: Messze földről jöttünk, most azért kössetek frigyet mi velünk.
Ils allèrent trouver Josué au camp de Gilgal et lui dirent, ainsi qu'aux hommes d'Israël: « Nous venons d'un pays lointain. Fais donc maintenant une alliance avec nous. »
7 Izráel férfiai pedig mondának a Khivveusnak: Hátha közöttem lakol te; hogyan kössek azért frigyet te veled?
Les hommes d'Israël dirent aux Hivvites: « Et si vous viviez parmi nous? Comment pourrions-nous faire une alliance avec vous? »
8 Azok pedig mondának Józsuénak: Szolgáid vagyunk mi! És monda nékik Józsué: Kik vagytok, és honnan jöttetek?
Ils dirent à Josué: « Nous sommes tes serviteurs. » Josué leur dit: « Qui êtes-vous? D'où venez-vous? »
9 És mondának néki: Igen messze földről jöttek a te szolgáid, az Úrnak, a te Istenednek nevéért, mert hallottuk az ő hírét és mindazt, a mit Égyiptomban cselekedett;
Ils lui dirent: « Tes serviteurs sont venus d'un pays très lointain à cause du nom de Yahvé ton Dieu, car nous avons entendu parler de sa renommée, de tout ce qu'il a fait en Égypte,
10 Mindazt is, a mit cselekedett az Emoreusok két királyával, a kik valának túl a Jordánon, Szíhonnal, Hesbon királyával és Óggal, Básán királyával, a ki Astarótban vala.
et de tout ce qu'il a fait aux deux rois des Amoréens qui étaient au-delà du Jourdain, à Sihon, roi de Heshbon, et à Og, roi de Basan, qui était à Ashtaroth.
11 Ezért szólának nékünk a mi véneink és földünk lakosai is mind, mondván: szerezzetek magatoknak eledelt az útra, és menjetek eléjök, és mondjátok nékik: Szolgáitok vagyunk mi, most azért kössetek frigyet mi velünk!
Nos anciens et tous les habitants de notre pays nous ont parlé en disant: « Prenez en main des provisions pour le voyage et allez à leur rencontre. Dites-leur: « Nous sommes vos serviteurs. Fais maintenant une alliance avec nous ».
12 Ez a mi kenyerünk meleg volt, a mikor eleségül elhoztuk a mi házainkból elindulván, hogy hozzátok jőjjünk; most ímé, száraz és penészes lett.
Voici notre pain que nous avons pris chaud pour nos provisions dans nos maisons le jour où nous sommes sortis pour aller vers vous; mais maintenant, voici, il est sec et il a moisi.
13 Ezek a boros tömlők is, a melyeket új korukban töltöttünk vala meg, íme, de megszakadoztak; e mi ruháink és saruink pedig megavultak az útnak igen hosszú volta miatt!
Ces outres à vin, que nous avons remplies, étaient neuves; et voici qu'elles sont déchirées. Ces vêtements et nos sandales sont devenus vieux à cause du très long voyage. »
14 És vőnek a férfiak azoknak eledeléből, az Úr tanácsát pedig nem kérték vala.
Les hommes goûtèrent à leurs provisions, et ne demandèrent pas conseil à la bouche de Yahvé.
15 És békességesen bánt velök Józsué, és frigyet köte velök, hogy életben hagyja őket, a gyülekezet fejedelmei pedig megesküdének nékik.
Josué fit la paix avec eux et conclut une alliance avec eux, pour les laisser vivre. Les princes de l'assemblée leur jurèrent.
16 De harmadnap múlva azután, hogy frigyet kötöttek vala velök, meghallják, hogy közel valók azok hozzájok, sőt közöttök lakoznak azok.
Au bout de trois jours, après qu'ils eurent fait alliance avec eux, ils apprirent qu'ils étaient leurs voisins et qu'ils vivaient parmi eux.
17 Elindulának azért Izráel fiai, és eljutának azoknak városaihoz harmadnapon. Városaik pedig valának: Gibeon, Kefira, Beéróth és Kirjáth-Jeárim.
Les enfants d'Israël partirent et arrivèrent dans leurs villes le troisième jour. Ces villes étaient Gabaon, Chephira, Beeroth et Kiriath Jearim.
18 De nem bánták őket Izráel fiai, mivelhogy megesküdtek vala nékik a gyülekezet főemberei az Úrra, Izráel Istenére, és zúgolódék az egész gyülekezet a főemberek ellen.
Les enfants d'Israël ne les frappèrent pas, car les chefs de l'assemblée le leur avaient juré par l'Éternel, le Dieu d'Israël. Toute l'assemblée murmura contre les princes.
19 Mondának azért mind a főemberek az egész gyülekezetnek: Mi megesküdtünk nékik az Úrra, Izráel Istenére, most hát nem bánthatjuk őket.
Mais tous les chefs dirent à toute l'assemblée: « Nous leur avons juré par l'Éternel, le Dieu d'Israël. Nous ne pouvons donc pas les toucher.
20 Ezt cselekedjük velök, hogy életben hagyjuk őket, és így nem lesz harag ellenünk az esküvésért, a melylyel megesküdtünk nékik.
Nous leur ferons cela, et nous les laisserons vivre, de peur que la colère ne s'abatte sur nous, à cause du serment que nous leur avons fait. »
21 Mondának azért a főemberek nékik: Ám éljenek! És lőnek favágóivá és vízhordozóivá az egész gyülekezetnek, a mint szólottak vala nékik a főemberek.
Les princes leur dirent: « Laissez-les vivre. » Ils devinrent donc des coupeurs de bois et des puiseurs d'eau pour toute l'assemblée, comme les princes le leur avaient dit.
22 Hívatá ugyanis őket Józsué, és szóla nékik, mondván: Miért csaltatok meg minket, ezt mondván: Igen messziről valók vagyunk mi tőletek, holott ti közöttünk laktok?
Josué les fit venir et leur parla ainsi: « Pourquoi nous avez-vous trompés en disant: « Nous sommes très loin de vous », alors que vous habitez au milieu de nous?
23 Most azért átkozottak legyetek, és ne fogyjon ki közületek a szolga, a favágó és vízhordó az én Istenemnek házába.
Maintenant, vous êtes donc maudits, et certains d'entre vous ne manqueront jamais de devenir des esclaves, aussi bien des coupeurs de bois que des puisatiers pour la maison de mon Dieu. »
24 Azok pedig felelének Józsuénak, és mondának: Mivelhogy nyilván tudtokra esett a te szolgáidnak az, a mit az Úr, a ti Istenetek parancsolt vala Mózesnek, az ő szolgájának, hogy néktek adja ezt az egész földet, és hogy kiirtja előletek a földnek minden lakosát: igen féltettük tőletek a mi életünket, ezért cselekedtük ezt a dolgot.
Ils prirent la parole et dirent à Josué: « Parce que tes serviteurs ont certainement appris comment Yahvé ton Dieu a ordonné à Moïse, son serviteur, de te donner tout le pays et de détruire devant toi tous les habitants du pays. C'est pourquoi nous avons eu très peur pour nos vies à cause de vous, et nous avons fait cette chose.
25 És most ímé, a te kezedben vagyunk, a mint cselekedni jónak és igaznak tetszik előtted, úgy cselekedjél mivelünk!
Maintenant, voici, nous sommes entre tes mains. Fais de nous ce qu'il te semblera bon et juste de faire. »
26 És úgy cselekedék velök, és kiszabadítá őket Izráel fiainak kezéből, és nem ölék meg őket.
Il leur fit ainsi et les délivra de la main des enfants d'Israël, afin qu'ils ne les tuent pas.
27 És tevé őket Józsué azon a napon favágókká és vízhordókká a gyülekezethez és az Úr oltárához, mind e napig, azon a helyen, a melyet választánd.
Ce jour-là, Josué les fit couper du bois et tirer de l'eau pour l'assemblée et pour l'autel de Yahvé jusqu'à ce jour, dans le lieu qu'il devait choisir.
