Józsué 8
1 És monda az Úr Józsuénak: Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel és menj fel Aiba, meglásd: kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földét.
Eka Jehova Nyasaye nowachone Joshua niya, “Kik iluor, kendo kik chunyi nyosre. Kaw jolweny duto mondo udhi umonj Ai, nimar asechiwo e lwetu ruodh Ai, joge, dalane maduongʼ kod pinye.
2 Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, a mint cselekedtél Jérikhóval és az ő királyával; de zsákmányolni valóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok! Vess lest a városnak, annak háta megett!
Timneuru Ai kod ruodhe mana kaka ne utimone Jeriko kod ruodhe, to wangʼni oyienu kawo gigo mane giyudo e yor mecho kaachiel gi jamni. Monjuru dala maduongʼno gi yo katoke.”
3 Felkele azért Józsué és az egész fegyverfogható nép, hogy felmenjenek Aiba, és kiválaszta Józsué harminczezer erős férfiút és elküldé őket éjjel.
Omiyo Joshua kod jolweny duto nowuok mondo gimonj Ai. Noyiero joge alufu piero adek molony e lweny mi oorogi oko gotieno komiyogi chik niya,
4 És parancsola nékik, mondván: Vigyázzatok! Ti lest vettek a városnak, a város háta megett; igen messzire ne menjetek a várostól, és mindnyájan készen legyetek!
“Winjuru. Nyaka umonj dala maduongʼno gi yo katoke. Kik udhi mabor ahinya. Un duto nyaka uikru.
5 Én pedig és az egész nép, a mely velem van, megközelítjük a várost. És ha kijönnek ellenünk, mint először, akkor megfutamodunk előttök.
An kod jogo duto man koda, to biro dhi nyime e dala maduongʼ, to ka jogo obiro mondo omonjwa kaka negitimo motelocha, to wabiro ringo waa irgi.
6 És utánunk jönnek, mígnem elszakasztjuk őket a várostól, mert azt fogják mondani: Futnak előlünk, mint először. És a míg futunk előttök,
Gibiro luwo bangʼwa nyaka wawuondgi mi giwuog oko mar dala maduongʼ, mi giniwach e chunygi ni, ‘Ne, giringowa mana kaka ne giringowa motelo.’ Omiyo seche mwaringogino
7 Ti támadjatok elő a leshelyből, és foglaljátok el a várost, mert az Úr, a ti Istenetek adja azt a ti kezetekbe.
nyaka uwuog kuma upondoe kendo ukaw dala maduongʼno. Jehova Nyasaye ma Nyasachu biro ketogi e lwetu.
8 És ha majd beveszitek a várost, gyújtsátok fel a várost tűzzel. Az Úrnak szava szerint cselekedjetek, vigyázzatok, megparancsoltam néktek!
Ka usekawo dala maduongʼno, to uwangʼe gi mach. Timuru gima Jehova Nyasaye osechiko kendo nyaka une ni utimo gik ma achikou.”
9 Elküldé azért őket Józsué, és elmenének a leshelyre, és megszállának Béthel és Ai között, Aitól napnyugat felé; Józsué pedig ez éjszakán a nép között hála.
Eka Joshua noorogi ma gidhi gipondo e kind Bethel gi Ai, ma en yo podho chiengʼ mar Ai, kendo otienono nosiko gi ji kanyo.
10 És felkele Józsué, jó reggel, és megszemlélé a népet, és felméne ő és Izráelnek vénei a nép előtt Aiba.
Kinyne gokinyi mangʼich Joshua nochoko jolweny mage duto ka en kaachiel gi jodong Israel wuotho e nyimgi kadhi Ai.
11 És felméne a fegyverfogható nép is mind, a mely vele vala, és elközelítének és jutának a város elé, és táborba szállának Aitól északra, a völgy pedig köztök és Ai közt vala.
Jolweny duto mane ni kode ne wuotho ka gichomo dala maduongʼ nyaka negichopo machiegni kode. Negigero kambigi yo nyandwat mar Ai, ka holo ni e kindgi kod dala maduongʼ.
12 És vőn mintegy ötezer férfiút, és lesbe állítá őket Béthel és Ai között a városnak nyugati részén.
Joshua nokawo ji madirom alufu abich mooro yo podho chiengʼ mar Ai mondo opond e kind Bethel kod dala maduongʼno.
13 Így állíták fel a népet, az egész tábort, a mely Aitól észak felé, utócsapatja pedig a várostól napnyugot felé vala. Józsué pedig beméne ez éjszakán a völgynek közepébe.
Kuom mano thoth jolweny nobworo yo nyandwat mar dala maduongʼno, to joma nopondo ne ni yo podho chiengʼ. Otienono Joshua to nonindo e holo.
14 És lőn, hogy mikor meglátta vala Ainak királya, sietve felkelének, és kijövének a város férfiai Izráel ellen a harczra; ő és egész népe a megszabott helyre, a síkság elejére, mert nem tudja vala, hogy lest vetének néki a város háta mögött.
Kane ruodh Ai oneno ma, en kod ji duto mar dala maduongʼ nowuok oko mapiyo nono gokinyi mangʼich mondo girom kod jo-Israel e lweny kama omanyore gi Araba. To ne ok ongʼeyo ni kar pondo noseketi e ngʼe dala maduongʼno.
15 Józsué pedig és az egész Izráel mintha megverettek volna előttök futnak vala a puszta felé vivő úton.
Joshua kod jo-Israel duto nowuondore ni ologi, mi giringo ka gichiko thim.
16 És felriasztaték az egész nép, a mely a városban vala, hogy üldözze őket. És üldözék Józsuét, és elszakadának a várostól.
Chwo duto ma Ai nowuok mondo olaw Joshua gi joge, to kane gilawogi kamano, to ne gichwalore mabor gi dala maduongʼno.
17 És nem marada ember Aiban, sem Béthelben, a ki nem jött volna Izráel után, és ott hagyák a várost kinyitva, és üldözék Izráelt.
Onge ngʼama nodongʼ Ai kata Bethel mane ok olawo jo-Israel. Ne giweyo dala maduongʼ nono ka gilawo jo-Israel.
18 Az Úr pedig monda Józsuénak: Emeld fel a kopját, a mely kezedben van, Ai felé, mert kezedbe adom azt. És felemelé Józsué a kopját, a mely kezében vala, a város felé.
Eka Jehova Nyasaye nowachone Joshua niya, “Siem yo Ai gi tongʼ mitingʼo e lwetino, nikech e lweti abiro chiwoe dala maduongʼno.” Omiyo Joshua nosiemo tongʼe kochiko Ai.
19 A lesben levők pedig nagy hamarsággal felkelének helyökről, és a mint felemelte vala kezét, futásnak eredének, és bemenének a városba, és bevevék azt, és nagy hamarsággal tűzbe boríták a várost.
E seche mane otimo ma, jogo mane opondo noa malo piyo ka giringo gidonjo e dala maduongʼ. Bangʼ kane gisekawe, ne giwangʼe mana gisano.
20 Ai férfiai pedig hátratekintének, és láták, hogy ímé a városnak füstje felszáll vala az ég felé, és hogy nincsen módjukban imide vagy amoda elfutni, mert a nép, a mely fut vala a pusztának, visszafordul vala az üldöző felé.
Jo-Ai nongʼiyo chien ma gineno ka iro dhwolore e dala maduongʼ kochiko polo, makmana ne gionge gi thuolo mar pondo e yo moro amora nikech jo-Israel mane osebedo kawuondore ni ringo kochiko thim nolokore kod jogo mane lawogi.
21 Józsué ugyanis és az egész Izráel látták vala, hogy a lesben levők bevették a várost, és hogy a városnak füstje felszállott vala: visszafordulának azért és vágák Ainak férfiait.
Kane Joshua kod jo-Israel noneno ka joma nopondo osekawo dala maduongʼ kendo iro bende ne dhwolore kanyo, negilokore mi gimonjo jo-Ai.
22 Amazok pedig a városból jövének ki ellenök, és így közben valának Izráelnek: ezek innen, amazok meg amonnan, és vágák őket mindaddig, a míg egy sem marada közülök élve, vagy a ki elszaladt volna.
Jogo mane opondo bende nowuok oko mar dala maduongʼ moromo kodgi kendo omonjogi, omiyo nogengʼnegi e diere ka jo-Israel ni koni gi koni. Jo-Israel notiekogi pep maonge ngʼama notony kata achiel.
23 Ainak királyát is elfogák élve, és elvivék őt Józsué elé.
Ruodh Ai kende ema negimako kangima kendo negitere ir Joshua.
24 Mikor pedig leöldösé Izráel Ainak minden lakosát a mezőn, a pusztában, a hol üldözték vala őket, és mikor mindnyájan elhullottak vala az utolsóig fegyver éle alatt: visszafordula az egész Izráel Ai ellen, és vágá azt fegyver élével.
Kane jo-Israel ne osetieko nego jo-Ai duto mane ni e pap kod mane ni e thim kama ne giselawogie, kendo kane gisenegogi duto gi ligangla, jo-Israel nodok Ai mi ginego jogo mane odongʼ kuno.
25 Mindazok pedig, a kik e napon elhullottak, férfiak és asszonyok együtt, tizenkét ezeren valának; Ainak minden embere.
Jo-Ai duto machwo kod mamon alufu apar gariyo notho chiengʼno.
26 Józsué ugyanis nem voná vissza a kezét, a melyet a kopjával együtt felemelt vala, míglen megölék Ainak minden lakosát.
Joshua ne ok owe siemo Ai gi tongʼ mane otingʼo e lwete nyaka Israel notieko ji duto mane odak Ai.
27 A barmot azonban és a mi zsákmányolni valója volt ennek a városnak, magának zsákmányolá el Izráel az Úr rendelete szerint. A mint utasította vala Józsuét.
Jo-Israel to nokawo jamni gi mwandu mane giyako mar dala maduongʼno mana kaka Jehova Nyasaye nosechiko Joshua.
28 Ait pedig felgyujtatá Józsué és tevé örökkévaló kőhalommá, pusztassággá mind e napig.
Omiyo Joshua nowangʼo Ai mi okete obedo pith mongingore mar kethruok kendo pod en kamano nyaka chil kawuono.
29 Ainak királyát pedig felakasztá fára és ott vala estvéig; de naplementekor parancsolt Józsué, és levevék annak holttestét a fáról, és veték a város kapujának bejáratához, és nagy rakás követ hordának fölébe, mind e napig.
Ne onego ruodh Ai mi oliere gi tol e yath kama noriyoe nyaka odhiambo. Kane ochopo odhiambo, Joshua nogolo chik mondo ogol ringre oko e yath kendo lware piny e dhoranga dala maduongʼ. Nodhur kuome kite mangʼeny ma pod ni kanyo nyaka chil kawuono.
30 Majd oltárt építe Józsué az Úrnak, Izráel Istenének Ebál hegyén,
Eka Joshua nogero kendo mar misango e got Ebal ni Jehova Nyasaye ma Nyasach Israel,
31 Miképen megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája Izráel fiainak, a mint meg van írva Mózes törvényének könyvében; oltárt ép kövekből, melyeket vas nem érintett és vivének arra egészen égőáldozatot az Úrnak, és áldozának hálaáldozatokat.
mana kaka Musa jatich Jehova Nyasaye nosechiko jo-Israel. Nogere kaluwore gi gima nondiki e kitap Chik mar Musa niya, Kendo mar misango moger gi kite ma ok opa, gi gir nyinyo. Ewi kendono ema negichiwone Jehova Nyasaye misango miwangʼo pep kod misango mar lalruok.
32 És felírá ott kövekre a Mózes törvényének mását, a melyet az írt vala Izráel fiai elé.
Joshua nondiko chik Musa e kitego e nyim jo-Israel.
33 Az egész Izráel pedig és az ő vénei, vezérei és bírái ott álltak vala kétfelől a láda mellett, a Lévita-papok előtt, a kik az Úrnak frigyládáját hordozták vala, úgy a jövevény, mint a benszülött, fele a Garizim hegye felé, fele pedig Ebál hegye felé, a mint megparancsolta Mózes az Úr szolgája, hogy megáldaná az Izráel népét először.
Jo-Israel duto, jopinje mamoko kod jopinyno machalre, ka gin gi jodong-gi, gi jotendgi kod jongʼad bura nochungʼ e bath Sandug Muma mar singruok mar Jehova Nyasaye koni gi koni, ka gimanyore gi jo-Lawi ma gin jodolo. Nus mar jo-Israel nochungʼ kochomo got Gerizim, to nus mar jo-Israel mamoko nochungʼ kochomo got Ebal mana kaka Musa ma jatich Jehova Nyasaye nosechiko chon kane ochiwo nonro mar gwedho jo-Israel.
34 Azután pedig felolvasta a törvénynek minden ígéjét, az áldást és az átkot, mind úgy, a mint meg van írva a törvény könyvében.
Bangʼ mano, Joshua nosomo weche mag chik ma gin, gweth gi kwongʼ mana kaka ondikgi e Kitap Chik mar Musa.
35 Nem volt egy íge sem azok közül, a melyeket Mózes parancsolt vala, a melyet fel nem olvasott volna Józsué, az Izráelnek egész gyülekezete előtt, még az asszonyok, gyermekek, jövevények előtt is, a kik járnak vala közöttök.
Onge chik Musa mane Joshua oweyo ma ok osomo ni kanyakla mar Israel duto, kaachiel gi mon, gi nyithindo, kod jopinje mamoko mane odak e diergi.
