Józsué 22
1 Akkor hivatá Józsué a Rúbenitákat, a Gáditákat és a Manassé fél nemzetségét,
Então Josué chamou os rubenitas, os gaditas e a meia tribo de Manassés,
2 És monda nékik: Ti megtartottátok mindazt, a mit Mózes, az Úrnak szolgája parancsolt néktek, és hallgattatok az én szómra mindenben, a mit parancsoltam néktek;
e disse-lhes: “Vocês guardaram tudo o que Moisés, servo de Javé, lhes ordenou, e escutaram minha voz em tudo o que eu lhes ordenei.
3 Nem hagytátok el a ti atyátokfiait immár sok nap óta mind e mai napig, és megtartottátok a megtartandókat, az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatját.
Vocês não deixaram seus irmãos até hoje, mas cumpriram o dever do mandamento de Javé, vosso Deus.
4 Most pedig nyugodalmat adott az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiainak, a mint megmondta vala nékik; most azért térjetek vissza, és menjetek a ti sátraitokba, a ti örökségteknek földére, a melyet Mózes, az Úrnak szolgája adott vala néktek túl a Jordánon.
Agora Yahweh seu Deus deu descanso a seus irmãos, enquanto falava com eles. Agora, pois, voltai e ide para vossas tendas, para a terra de vossa posse, que Moisés, servo de Javé, vos deu além do Jordão.
5 Csak igen vigyázzatok, hogy teljesítsétek a parancsolatot és a törvényt, a melyet parancsolt néktek Mózes, az Úrnak szolgája, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, és járjatok minden ő útján, és tartsátok meg az ő parancsolatait, és ragaszkodjatok hozzá, és szolgáljatok néki teljes szívetekből és teljes lelketekből.
Somente tome cuidado para cumprir o mandamento e a lei que Moisés, servo de Javé, lhe ordenou, para amar a Javé seu Deus, para andar em todos os seus caminhos, para guardar seus mandamentos, para se apegar a ele e para servi-lo com todo o seu coração e com toda a sua alma”.
6 És megáldá őket Józsué, azután elbocsátá őket, és elmenének az ő sátraikba.
Então Josué os abençoou e os mandou embora; e eles foram para suas tendas.
7 Mert a Manassé nemzetsége felének Mózes adott vala örökséget Básánban; a másik felének pedig Józsué adott az ő atyjafiaival a Jordánon innen napnyugot felől. És a mikor elbocsátá is őket Józsué az ő sátraikba, akkor is megáldá őket,
Agora para a meia tribo de Manassés Moisés havia dado herança em Basã; mas Josué deu à outra metade entre seus irmãos além do Jordão para o oeste. Além disso, quando Josué os enviou para suas tendas, ele os abençoou,
8 És szóla nékik, mondván: Nagy gazdagsággal térjetek vissza sátraitokba, és igen sok barommal, ezüsttel, arannyal, rézzel, vassal és igen sok ruhával. Az ellenségeitektől vett zsákmányt oszszátok meg a ti atyátokfiaival.
e falou com eles, dizendo: “Voltem com muita riqueza para suas tendas, com muito gado, com muita prata, com ouro, com bronze, com ferro, e com muita roupa. Dividam o saque de seus inimigos com seus irmãos”.
9 Visszatérének azért, és elmenének a Rúben fiai, a Gád fiai és a Manassé fél nemzetsége Izráel fiaitól, Silóból, a mely Kanaán földén van, hogy menjenek Gileád földére, az ő örökségüknek földébe, a melyben örökséget vőnek az Úr rendelése szerint Mózes által.
Os filhos de Rubem e os filhos de Gad e a meia tribo de Manassés voltaram, e partiram dos filhos de Israel para fora de Shiloh, que está na terra de Canaã, para irem para a terra de Gilead, para a terra de sua posse, que eles possuíam, de acordo com o mandamento de Yahweh por Moisés.
10 Mikor a Jordán mellékére értek, a mely még Kanaán földén van, építének a Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél nemzetsége ott a Jordán mellett oltárt, nagy, láttatós oltárt.
Quando chegaram à região próxima ao Jordão, que está na terra de Canaã, os filhos de Rúben e os filhos de Gad e a meia tribo de Manassés construíram ali um altar junto ao Jordão, um grande altar para se olhar.
11 Meghallák pedig Izráel fiai, hogy ezt mondják vala: Ímé a Rúben fiai, Gád fiai és Manassé fél nemzetsége oltárt építettek átellenben a Kanaán földével, a Jordán mellékén, Izráel fiainak oldala felől.
Os filhos de Israel ouviram isto: “Eis que os filhos de Rúben e os filhos de Gad e a meia tribo de Manassés construíram um altar ao longo da fronteira da terra de Canaã, na região ao redor do Jordão, no lado que pertence aos filhos de Israel”.
12 A mint meghallák Izráel fiai, egybegyűle Izráel fiainak egész gyülekezete Silóban, hogy hadakozni induljanak fel ellenök.
Quando os filhos de Israel ouviram falar disso, toda a congregação dos filhos de Israel se reuniu em Shiloh, para ir contra eles para a guerra.
13 Küldék pedig Izráel fiai a Rúben fiaihoz, Gád fiaihoz és a Manassé fél nemzetségéhez Gileád földére Fineást, Eleázárnak, a papnak fiát;
Os filhos de Israel enviaram aos filhos de Rúben, e aos filhos de Gad, e à meia tribo de Manassés, para a terra de Gileade, Finéias, filho de Eleazar, o sacerdote.
14 Tíz fejedelmet is vele, egy-egy fejedelmet az ősök háza szerint Izráelnek minden nemzetségéből. Ezek mind fejedelmei valának az ő őseik házának, Izráelnek ezerei között.
Com ele estavam dez príncipes, um príncipe da casa de seus pais para cada uma das tribos de Israel; e cada um deles era chefe da casa de seus pais entre os milhares de Israel.
15 És eljutának a Rúben fiaihoz, a Gád fiaihoz és a Manassé fél nemzetségéhez a Gileád földére, és szólának ő velök, mondván:
Eles vieram aos filhos de Rúben, e aos filhos de Gad, e à meia tribo de Manassés, à terra de Gileade, e falaram com eles, dizendo:
16 Így szól az Úrnak egész gyülekezete: Micsoda vétek ez, a melylyel vétkeztetek Izráelnek Istene ellen, hogy immár elfordultatok az Úrtól, építvén magatoknak oltárt, hogy pártot üssetek immár az Úr ellen?!
“Toda a congregação de Javé diz: 'Que transgressão é essa que vocês cometeram contra o Deus de Israel, para se afastarem hoje de seguir a Javé, na medida em que vocês mesmos construíram um altar, para se rebelarem hoje contra Javé?
17 Avagy kevés-é nékünk a Peór miatt való hamisságunk, a miből ki sem tisztultunk még mind e napig, és a miért csapás lőn az Úrnak gyülekezetén?
A iniquidade de Peor é muito pouca para nós, da qual não nos limpamos até hoje, embora tenha vindo uma praga sobre a congregação de Iavé,
18 És ti elfordultatok immár az Úrtól; pedig ha ti pártot üttök ma az Úr ellen: holnap majd Izráelnek egész gyülekezetére haragszik meg.
que hoje vocês devem se afastar de seguir Iavé? Será, já que hoje vocês se rebelam contra Iavé, que amanhã ele estará zangado com toda a congregação de Israel.
19 Ha pedig tisztátalannak tetszik előttetek a ti örökségeteknek földje: úgy jőjjetek át az Úr örökségének földjére, a hol ott áll az Úrnak sátora, és legyetek örökösökké mi közöttünk; de az Úr ellen ne üssetek pártot, és ellenünk se üssetek pártot, építvén magatoknak oltárt, az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán kivül.
Entretanto, se a terra de sua posse for impura, então passe para a terra da posse de Iavé, na qual habita o tabernáculo de Iavé, e tome posse entre nós; mas não se revolte contra Iavé, nem se revolte contra nós, ao construir um altar que não seja o altar de Iavé nosso Deus.
20 Avagy nem Ákán, a Zéra fia vétkezék-é nagy vétekkel az Istennek szentelt dolog ellen; mégis az Izráelnek egész gyülekezete ellen lőn a harag! És az a férfiú nem egymaga halt meg az ő bűnéért!
Achan, o filho de Zerah, não cometeu uma transgressão na coisa devota, e a ira caiu sobre toda a congregação de Israel? Aquele homem não pereceu sozinho em sua iniqüidade'”.
21 Felelének pedig a Rúben fiai, a Gád fiai és a Manassé fél nemzetsége, és szólának az Izráel ezereinek fejeihez:
Então os filhos de Rubem e os filhos de Gad e a meia tribo de Manassés responderam, e falaram aos chefes dos milhares de Israel,
22 Az Istenek Istene az Úr, az Istenek Istene az Úr: ő tudja, és az Izráel is megtudja. Ha pártütésből és ha az Úr ellen való vétekből van ez: ne tartson meg minket e napon!
“O Poderoso, Deus, Javé, o Poderoso, Deus, Javé, ele sabe; e Israel saberá”: se foi em rebelião, ou se em ofensa a Iavé (não nos salve hoje),
23 Ha azért építettünk magunknak oltárt, hogy elforduljunk az Úrtól, vagy pedig hogy áldozzunk azon egészen égőáldozatot és ételáldozatot; vagy hogy tegyünk arra hálaadásnak áldozatját: – lássa meg ezt ő maga az Úr!
que construímos um altar para nos afastarmos de seguir Iavé; ou se para oferecer holocausto ou oferta de refeição, ou se para oferecer sacrifícios de ofertas de paz, que o próprio Iavé o exija.
24 Hát nem inkább a miatt való féltünkben cselekedtük-é ezt, hogy így gondolkoztunk: Maholnap így szólhatnak a ti fiaitok a mi fiainkhoz, mondván: Mi közötök van néktek az Úrhoz, Izráel Istenéhez?
“Se não tivermos feito isso por preocupação, e por uma razão, dizendo: “A seu tempo seus filhos poderão falar com nossos filhos, dizendo: “O que você tem a ver com Iavé, o Deus de Israel?
25 Hiszen határt vetett az Úr mi közöttünk és ti közöttetek Rúben fiai és Gád fiai – a Jordánt; nincsen néktek részetek az Úrban! És elidegeníthetnék a ti fiaitok a mi fiainkat, hogy ne féljék az Urat!
Pois Javé fez do Jordão uma fronteira entre nós e vocês, filhos de Rúben e filhos de Gad. Vocês não têm parte em Yahweh”. Assim seus filhos podem fazer com que nossos filhos deixem de temer a Iavé”.
26 Mondottuk azért: Nosza fogjunk hozzá, hogy építsünk oltárt, se nem egészen égőáldozatra, se nem véres áldozatra;
“Portanto, dissemos: 'Vamos agora nos preparar para construir um altar, não para holocausto, nem para sacrifício;
27 Hanem hogy bizonyság legyen az mi közöttünk és ti közöttetek, és a mi utánunk való nemzetségeink között, hogy szolgálni akarjuk az Urat ő előtte a mi egészen égőáldozatainkkal, véres áldozatainkkal és hálaáldozatainkkal, és hogy ne mondhassák a ti fiaitok maholnap a mi fiainknak: Nincs néktek részetek az Úrban.
mas será uma testemunha entre nós e você, e entre nossas gerações depois de nós, para que possamos realizar o serviço de Iavé diante dele com nossas ofertas queimadas, com nossos sacrifícios, e com nossas ofertas de paz;' para que seus filhos não digam a nossos filhos no futuro, 'Você não tem parte em Iavé'.
28 Mondottuk azért: Ha így szólanának maholnap nékünk vagy a mi nemzetségeinknek, ezt mondjuk majd: Lássátok az Úr oltárának mássát, a melyet a mi atyáink készítettek, nem egészen égőáldozatra, sem nem véres áldozatra, hanem hogy bizonyság legyen mi közöttünk és ti közöttetek!
“Por isso dissemos: “Será, quando nos disserem a nós ou a nossas gerações no futuro, que diremos: “Eis o modelo do altar de Javé, que nossos pais fizeram, não para holocausto, nem para sacrifício; mas é uma testemunha entre nós e vós”.
29 Távol legyen tőlünk, hogy pártot üssünk az Úr ellen, és elforduljunk immár az Úrtól, építvén oltárt égőáldozatra, ételáldozatra és véres áldozatra az Úrnak, a mi Istenünknek oltárán kivül, a mely az ő sátora előtt van!
“Longe de nós que devemos nos rebelar contra Javé, e hoje nos afastamos de seguir a Javé, para construir um altar para holocausto, para oferta de refeição ou para sacrifício, além do altar de Javé nosso Deus que está diante de seu tabernáculo”!
30 Hallván pedig Fineás, a pap és a gyülekezetnek fejedelmei és Izráel ezereinek fejei, a kik vele valának, a beszédeket, a melyeket szólottak vala a Rúben fiai, a Gád fiai és a Manassé fiai; tetszésre találtak vala előttök.
Quando Phinehas, o sacerdote, e os príncipes da congregação, mesmo os chefes dos milhares de Israel que estavam com ele, ouviram as palavras que os filhos de Rubem e os filhos de Gad e os filhos de Manassés falaram, isso os agradou bem.
31 És monda Fineás, az Eleázár pap fia a Rúben fiainak, Gád fiainak és a Manassé fiainak: Ma tudtuk meg, hogy köztünk van az Úr, mivelhogy nem vétkeztetek e vétekkel az Úr ellen. Most megszabadítottátok Izráel fiait az Úr kezéből.
Phinehas, filho de Eleazar, o sacerdote, disse aos filhos de Rúben, aos filhos de Gad e aos filhos de Manassés: “Hoje sabemos que Javé está entre nós, porque vocês não cometeram esta transgressão contra Javé. Agora vocês livraram os filhos de Israel das mãos de Iavé”.
32 Visszatére azért Fineás, az Eleázár pap fia és a fejedelmek a Rúben fiaitól, a Gád fiaitól a Gileád földéről a Kanaán földére Izráelnek fiaihoz, és megbeszélék nékik e dolgot.
Phinehas, filho de Eleazar, o sacerdote, e os príncipes, voltaram dos filhos de Rúben, e dos filhos de Gad, da terra de Gilead, para a terra de Canaã, para os filhos de Israel, e trouxeram-lhes notícias novamente.
33 És tetszésre talált e dolog Izráel fiai előtt is, és áldák az Istent Izráel fiai, és nem mondák, hogy hadakozni menjenek fel ellenök, hogy elveszessék a földet, a melyben lakoznak a Rúben fiai és a Gád fiai.
Isto agradou aos filhos de Israel; e os filhos de Israel abençoaram a Deus, e não falaram mais em ir contra eles para a guerra, para destruir a terra em que os filhos de Rúben e os filhos de Gad viviam.
34 Az oltárt pedig így nevezék Rúben fiai és a Gád fiai: „Bizonyság ez közöttünk, hogy az Úr az Isten.”
Os filhos de Rúben e os filhos de Gad chamaram o altar de “Uma testemunha entre nós de que Yahweh é Deus”.
