Józsué 11

1 Mikor pedig meghallotta ezt Jábin, Hásornak királya, külde Jobábhoz, Mádonnak királyához, és Simronnak királyához, és Aksáfnak királyához,

Jabin, roi d’Asor, ayant appris ces choses, envoya un message à Jobab, roi de Madon, au roi de Séméron, au roi d’Achsaph,

2 És azokhoz a királyokhoz, a kik laknak vala észak felé a hegységben, és a pusztában Kinneróttól délre, és a síkságon, és Dór magaslatain a tenger felé;

aux rois qui étaient au nord dans la montagne et dans l’Arabah, au sud du Cénéreth, dans le bas pays et sur les hauteurs de Dor à l’occident,

3 A Kananeushoz napkelet és napnyugat felé, és az Emoreushoz, a Khittheushoz, a Perizeushoz, a Jebuzeushoz a hegyek közé, és a Khivveushoz a Hermon alá, Mispának földére.

aux Chananéens de l’orient et de l’occident, aux Amorrhéens, aux Hittites, aux Phérézéens, aux Jébuséens dans la montagne, et aux Hévéens du pied de l’Hermon dans le pays de Maspha.

4 És kijövének ők és velök az ő egész táboruk, sok nép, olyan sok, mint a fövény, a mely a tenger partján van, és igen sok ló és szekér.

Ils sortirent, eux et toutes leurs armées avec eux, peuple innombrable comme le sable qui est sur le bord de la mer, avec une grande multitude de chevaux et de chars.

5 És összegyülének mindezek a királyok, és megindulának, és táborba szállának együttesen Méromnak vizeinél, hogy hadakozzanak Izráel ellen.

Tous ces rois se rassemblèrent et vinrent camper ensemble près des eaux de Mérom, pour combattre Israël.

6 Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlök, mert holnap ilyenkorra mindnyájokat átdöfötten vetem az Izráel elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel.

Yahweh dit à Josué: « Ne les crains point, car demain, à cette heure-ci, je les livrerai tous transpercés devant Israël. Tu couperas les jarrets à leurs chevaux et tu livreras au feu leurs chars. »

7 Elméne azért Józsué és vele az egész hadakozó nép azok ellen a Mérom vizeihez nagy hirtelen, és reájok rohanának.

Josué, et tous les hommes de guerre avec lui, arrivèrent à eux à l’improviste, près des eaux de Mérom, et ils se précipitèrent sur eux.

8 És adá őket az Úr Izráelnek kezébe, és verék őket és űzék őket egészen a nagy Sidonig és Miszrefót-Majimig, és Mispának völgyéig napkelet felé, és leverék őket annyira, hogy senki sem maradt közülök életben.

Yahweh les livra entre les mains d’Israël, qui les battit et les poursuivit jusqu’à Sidon la grande, jusqu’aux eaux de Maséréphoth et jusqu’à la vallée de Maspha vers l’orient; il les battit, sans en laisser échapper un seul.

9 És úgy cselekedék velök Józsué, a mint megmondotta vala néki az Úr: az ő lovaikat megbénítá, szekereiket pedig tűzzel égeté el.

Josué les traita comme Yahweh le lui avait dit: il coupa les jarrets à leurs chevaux et il livra au feu leurs chars.

10 Majd visszafordula Józsué ugyanazon időben és bevevé Hásort, királyát pedig fegyverrel megölé (Hásor ugyanis mindezeknek az országoknak feje volt az előtt);

En ce même temps, Josué revint et prit Asor, et il frappa son roi de l’épée; car Asor était autrefois la capitale de tous ces royaumes.

11 És levágának minden lelket, a mely benne vala, megölvén őket fegyver élével; nem maradt meg egy élő sem; Hásort pedig tűzzel égeté meg.

Les enfants d’Israël frappèrent du tranchant de l’épée tous les êtres vivants qui s’y trouvaient, en les dévouant par anathème; il ne resta rien de ce qui avait vie, et l’on brûla Asor.

12 És e királyoknak minden városát és minden királyukat is meghódoltatá Józsué, és megölé őket fegyver élével, kipusztítván őket, a mint megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája.

Josué prit toutes les villes de ces rois et tous leurs rois, et il les frappa du tranchant de l’épée, les dévouant par anathème, comme l’avait ordonné Moïse, serviteur de Yahweh.

13 Csak épen azokat a városokat nem égeté meg Izráel, a melyek halmokon állottak vala, kivéve Hásort, egyedül ezt égeté meg Józsué.

Mais Israël ne brûla aucune des villes situées sur les collines, à l’exception seulement d’Asor, que brûla Josué.

14 És e városoknak minden zsákmányolni valóját, és a barmokat is magoknak zsákmányolák el Izráel fiai; csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem.

Et tout le butin de ces villes, et leur bétail, les enfants d’Israël le pillèrent pour eux; mais ils frappèrent tous les hommes du tranchant de l’épée, jusqu’à ce qu’ils les eussent détruits, sans rien laisser de ce qui avait vie.

15 A mint parancsolt az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolt Mózes Józsuénak, és úgy cselekedék Józsué, semmit el nem hagyott mindabból, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek.

Ce que Yahweh avait ordonné à Moïse, son serviteur, Moïse l’avait ordonné à Josué, et Josué l’exécuta; il ne négligea rien de ce que Yahweh avait ordonné à Moïse.

16 És elfoglalá Józsué mindazt a földet, a hegységet, az egész déli vidéket, az egész Gósen földét, úgy a síkságot, mint a pusztát, és Izráel hegyét és annak síkságát.

C’est ainsi que Josué s’empara de tout ce pays, de la Montagne, de tout le Négéb, de tout le district de Gosen, du bas pays, de l’Arabah, de la montagne d’Israël et de ses plaines,

17 A kopasz hegytől fogva, a mely Szeír felé emelkedik, egészen Baál-Gádig, a Libanon völgyében, a Hermon hegye alatt; királyaikat pedig mind elfogá és megveré és megölé őket.

depuis la montagne nue qui s’élève vers Séïr jusqu’à Baal-Gad, dans la vallée du Liban, au pied du mont Hermon; il prit tous leurs rois, les frappa et les mit à mort.

18 Sok napon át viselt hadat Józsué mindezekkel a királyokkal.

Pendant de longs jours Josué fit la guerre contre tous ces rois.

19 Nem volt város, a mely békességre lépett volna Izráel fiaival, kivéve a Gibeonban lakó Khivveusokat; haddal vették azt meg mind.

Il n’y eut aucune ville qui fit la paix avec les enfants d’Israël, excepté les Hévéens qui habitaient à Gabaon; ils les prirent toutes par la force des armes.

20 Mert az Úrtól volt az, hogy megkeményítvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket; hogy ne legyen nékik irgalom, hanem hogy elpusztítsa őket, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.

Car c’était le dessein de Yahweh que ces peuples endurcissent leur cœur pour faire la guerre à Israël, afin qu’Israël les dévouât par anathème, sans qu’il y eût pour eux de miséricorde, et qu’il les détruisit, comme Yahweh l’avait ordonné à Moïse.

21 Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az Anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból és Júdának minden hegyéből, és Izráelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué.

Dans le même temps, Josué se mit en marche et il extermina les Enacim de la Montagne, d’Hébron, de Dabir et d’Anab, de toute la montagne de Juda et de toute la montagne d’Israël; Josué les dévoua par anathème avec leurs villes.

22 Nem maradtak Anákok Izráel fiainak földén, csak Gázában, Gáthban és Asdódban hagyattak meg.

Il ne resta plus d’Enacim dans le pays des enfants d’Israël; il n’en resta qu’à Gaza, à Geth et à Azoth.

23 Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, a mint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harcztól.

Josué s’empara de tout le pays, selon tout ce que Yahweh avait dit à Moïse; et Josué le donna en héritage à Israël, par portions, selon leurs tribus. Et le pays se reposa de la guerre.