Jónás 1
1 És lőn az Úrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván:
耶和华的话临到亚米太的儿子约拿，说：
2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe!
“你起来往尼尼微大城去，向其中的居民呼喊，因为他们的恶达到我面前。”
3 És felkele Jónás, hogy Tarsisba szaladna az Úr elől. Leméne azért Jáfóba, és talála ott egy hajót, a mely méne Tarsisba, és megadván a hajóbért, beszálla abba, hogy Tarsisba menne velök az Úr színe elől.
约拿却起来，逃往他施去躲避耶和华；下到约帕，遇见一只船，要往他施去。他就给了船价，上了船，要与船上的人同往他施去躲避耶和华。
4 Az Úr pedig nagy szelet bocsáta a tengerre, és nagy vihar lőn a tengeren, és a hajó már-már töredezik vala.
然而耶和华使海中起大风，海就狂风大作，甚至船几乎破坏。
5 Megfélemlének azért a hajósok és kiáltának, kiki az ő istenéhez, és a hajóban lévő holmit a tengerbe hányák, hogy könnyítsenek magukon. Jónás pedig leméne a hajó aljába, és lefeküdt és elaludt.
水手便惧怕，各人哀求自己的神。他们将船上的货物抛在海中，为要使船轻些。约拿已下到底舱，躺卧沉睡。
6 De hozzáméne a kormányos mester, és mondá néki: Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel, kiálts a te Istenedhez; hát ha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el!
船主到他那里对他说：“你这沉睡的人哪，为何这样呢？起来，求告你的神，或者神顾念我们，使我们不致灭亡。”
7 Egymásnak pedig ezt mondák: Jertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? És sorsot vetének, és a sors Jónásra esék.
船上的人彼此说：“来吧，我们掣签，看看这灾临到我们是因谁的缘故。”于是他们掣签，掣出约拿来。
8 Mondák azért néki: Kérünk, beszéld el nékünk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? Mi a te foglalkozásod és honnan jösz? Melyik a te hazád és miféle népből való vagy te?
众人对他说：“请你告诉我们，这灾临到我们是因谁的缘故？你以何事为业？你从哪里来？你是哪一国？属哪一族的人？”
9 És monda nékik: Héber vagyok én, és az Urat, az egek Istenét félem én, a ki a tengert és a szárazt teremtette.
他说：“我是希伯来人。我敬畏耶和华—那创造沧海旱地之天上的 神。”
10 És megfélemlének az emberek nagy félelemmel, és mondák néki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az Úr színe elől fut, mivelhogy elbeszélé nékik.
他们就大大惧怕，对他说：“你做的是什么事呢？”他们已经知道他躲避耶和华，因为他告诉了他们。
11 Mondák azután néki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjék ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedék.
他们问他说：“我们当向你怎样行，使海浪平静呢？”这话是因海浪越发翻腾。
12 Ő pedig monda nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek; mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok.
他对他们说：“你们将我抬起来，抛在海中，海就平静了；我知道你们遭这大风是因我的缘故。”
13 És erőlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra; de nem tudtak, mert a tenger háborgása növekedék ellenök.
然而那些人竭力荡桨，要把船拢岸，却是不能，因为海浪越发向他们翻腾。
14 Kiáltának azért az Úrhoz, és mondák: Kérünk Uram, kérünk, ne veszszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Uram, úgy cselekedtél, a mint akartad!
他们便求告耶和华说：“耶和华啊，我们恳求你，不要因这人的性命使我们死亡，不要使流无辜血的罪归与我们；因为你—耶和华是随自己的意旨行事。”
15 És felragadák Jónást és beveték őt a tengerbe, és megszűnék a tenger az ő háborgásától.
他们遂将约拿抬起，抛在海中，海的狂浪就平息了。
16 Azok az emberek pedig nagy félelemmel félék az Urat, és áldozattal áldozának az Úrnak, és fogadásokat fogadának.
那些人便大大敬畏耶和华，向耶和华献祭，并且许愿。
17 Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.
耶和华安排一条大鱼吞了约拿，他在鱼腹中三日三夜。
