< Jónás 3 >

1 És lőn az Úrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván:
Nangngeg ni Jonas ti sao ni Yahweh iti maikadua a gundaway, kinunana,
2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked.
“Agrubbuatka, mapanka idiay Nineve, ti dakkel a siudad ket iwaragawagmo sadiay ti mensahe nga imbilinko kenka.”
3 És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld.
Nagrubbuat ngarud ni Jonas ket napan idiay Nineve kas panagtulnog iti sao ni Yahweh. Ita, ti Nineve ket nalawa unay a siudad, maysa a lugar a daliasaten iti tallo nga aldaw.
4 És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!
Rinugian ni Jonas a serreken ti siudad ket kalpasan ti maysa nga aldaw a pannagnana, nagpukkaw ket kinunana, “Uppat a pulo nga aldaw manipud ita, madadaelto ti Nineve.”
5 A niniveiek pedig hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének.
Namati iti Dios dagiti tattao ti Nineve ket inwaragawagda ti panagayunar. Nagkawesda amin iti nakersang a lupot, manipud iti katatan-okan agingga iti kanunumoan kadakuada.
6 És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba.
Nakadanon a dagus ti damag iti ari ti Nineve. Timmakder isuna iti tronona, inussobna ti pagan-anayna, nagkawes iti nakersang a lupot ket nagtugaw iti dapo.
7 És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak!
Nangiwaragawag isuna iti pakaammo a nagkuna, “Babaen iti turay ti ari ken dagiti opisialna iti Nineve, awan kadagiti tattao wenno ayup, wenno kadagiti taraken ti mangraman iti aniaman a banag ditoy Nineve. Saanyo ida a palubosan a mangan wenno uminom ti danum.
8 Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg kiki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, a mely az ő kezökben van!
Ngem masapul nga agabbong iti nakersang a lupot dagiti tao ken ayup ket masapul nga ipukkawda ti umawag iti Dios. Masapul a tallikudan ti tunggal maysa ti dakes a kababalinna ken ti kinaranggas dagiti imana.
9 Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!
Siasino ti makaammo? Mabalin a maasi ti Dios ket baliwanna ti pangeddengna ket saanen nga agpungtot tapno saantayo a matay.”
10 És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyről mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre.
Nakita ti Dios ti inaramidda, a tinallikodanda dagiti dakes a kababalinda. Isu a binaliwan ti Dios ti pangngeddengna maipanggep iti panangdusa nga imbagana nga aramidenna kadakuada ket saannan nga inaramid daytoy.

< Jónás 3 >