Jónás 2
1 És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
et oravit Iona ad Dominum Deum suum de utero piscis
2 És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. (Sheol h7585)
et dixit clamavi de tribulatione mea ad Dominum et exaudivit me de ventre inferni clamavi et exaudisti vocem meam (Sheol h7585)
3 Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
et proiecisti me in profundum in corde maris et flumen circumdedit me omnes gurgites tui et fluctus tui super me transierunt
4 És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
et ego dixi abiectus sum a conspectu oculorum tuorum verumtamen rursus videbo templum sanctum tuum
5 Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
circumdederunt me aquae usque ad animam abyssus vallavit me pelagus operuit caput meum
6 A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
ad extrema montium descendi terrae vectes concluserunt me in aeternum et sublevabis de corruptione vitam meam Domine Deus meus
7 Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
cum angustiaretur in me anima mea Domini recordatus sum ut veniat ad te oratio mea ad templum sanctum tuum
8 A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
qui custodiunt vanitates frustra misericordiam suam derelinquunt
9 De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
ego autem in voce laudis immolabo tibi quaecumque vovi reddam pro salute Domino
10 És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
et dixit Dominus pisci et evomuit Ionam in aridam
