< Jónás 2 >
1 És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
Na rĩrĩ, Jona arĩ kũu nda ya thamaki ĩyo nene mũno akĩhooya Jehova Ngai wake.
2 És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. (Sheol )
Akiuga atĩrĩ: “Ndakaĩire Jehova ndĩ mĩnyamaro-inĩ, nake akĩnjĩtĩka. Ngĩhooya ũteithio ndĩ o kũu mbĩrĩra-inĩ kũrĩa kũriku, nawe ũkĩigua gũkaya gwakwa. (Sheol )
3 Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
Wee wathinĩkanirie nginya kũrĩa kũriku, o gatagatĩ ka iria rĩrĩa inene, naguo mũiyũro wa maaĩ ũgĩĩthiũrũrũkĩria; makũmbĩ maku mothe na ndiihũ cia maaĩ ikĩĩhubanĩria.
4 És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
Ngiuga atĩrĩ, ‘Ndĩ mũingate, ngeherio maitho-inĩ maku; no rĩrĩ, nĩngerorera hekarũ yaku theru hĩndĩ ĩngĩ.’
5 Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
Maaĩ macio maandigiicĩirie makenda kũnjũraga, nakuo kũu kũriku gũgaathiũrũrũkĩria; riya rĩa iria-inĩ rĩeohereire mũtwe wakwa.
6 A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
Ngĩrikĩra o nginya itina-inĩ cia irĩma; thĩ ya kũu rungu ĩkĩĩhingĩrĩria nginya tene. No Wee Jehova, Ngai wakwa, nĩwarutire muoyo wakwa kuuma irima rĩu.
7 Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
“Hĩndĩ ĩrĩa muoyo wakwa wathiraga, nĩndakũririkanire Wee Jehova, namo mahooya makwa magĩkinya o harĩwe, o thĩinĩ wa hekarũ yaku theru.
8 A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
“Andũ arĩa mahooyaga mĩhianano ya tũhũ, nĩmoragĩrwo nĩ ũtugi ũrĩa ũngĩkorwo ũrĩ wao.
9 De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
No niĩ-rĩ, ndĩrĩkũrutagĩra igongona ngĩinaga rwĩmbo rwa gũcookia ngaatho. Nĩngahingia mĩĩhĩtwa yakwa ĩrĩa niĩ ndanehĩta. Ũhonokio uumaga kũrĩ Jehova.”
10 És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
Nake Jehova agĩatha thamaki ĩyo nene, nayo ĩgĩtahĩka Jona thĩ nyũmũ.