János 9
1 És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől fogva vak vala.
Hagi anama Jisasi'a vugatereno nevuno, mago nera reranku'afinti avu asuhu'nea ne' kasente'nea omege'ne.
2 És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?
Agri'ma amage nentaza disaipol naga'mo'za antahige'za, Rempi hurami ne'moka (Rabbai) aza kumira hu'negeno ama avu asuhu nera kasente'ne, agra'afi nererapi nefa'e?
3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.
Hazageno Jisasi'a amanage huno kenona hu'ne, Ama ne'mo kumira osigeno, nerera nefa'a kumira osu'ne. Hu'neanagi e'i zama fore hu'neana Anumzamofo eri'zamo agripinti eriama hanigu e'inahu hu'ne.
4 Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.
Hunantege'na e'noa ne'mofo eri'zana, tagra zagema me'nesire Agri eri'zana erisune. Hanima esigeno'a mago vahe'mo'a erizana e'origahie.
5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.
Nagrama ama mopafima emani'noa kna'afina, Nagra ama mopafi vahe'mofo Tavire.
6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,
Anage Agra huteno, mopare avetu heno eri igri huno, higogna huteno, ana mopa tarega avure frenenteno,
7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.
amanage huno asami'ne, Vunka Siloamu tirupi ti omefro. (Siloamue hu'nea kemofo agafa'a, huntegeno vu'ne hu'ne.) Ana hutegeno vuno ti ome freteno, avurga hari higeno mika'zana negeno e'ne.
8 A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki itt szokott ülni és koldulni?
E'ina hige'za, ana ne'mofo tavaonte nemani'za vahe'mo'zane, ana ne'mo ke'zatino meme nehige'za negaza vahe'mo'zanena amanage hu'naze, Ama ne'mo mani'neno kezatino meme nehigeta negona nepi ru nere?
9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az.
Mago'amo'za anage hu'naze, Ama ana nere nehazageno, mago'amo'za hanaveti'za anage hu'naze, A'o agra ana ne' kna'nehie. Ana ne'mo huno, Nagra ana ne' mani'noe, huno zamasmi'ne!
10 Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?
Zamagra anage hu'za antahige'naze, Inankna hankeno kavurga eri hari hugante'ne? hu'za agenoka hu'naze.
11 Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.
Agra ana ke'nona anage hu'ne, Mago ne'ma Jisasi'e nehaza ne'mo, mopa erino tinuti eri igri huteno navurgare frenanteno, amanage huno nasmi'ne, Siloamu vunka tirupi omefro hige'na, vu'na tina ome frogeno, navu ragamo'a hari hige'na navua ke'noe.
12 Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.
Hige'za zamagra ana ne'ku anage hu'naze, Kavuma eri so'e hu'nea nera inantega mani'ne? Hazageno avuma azeri harima hunte'nea ne'mo'a, Nagra onke'noe hu'ne.
13 Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.
Hagi anama avu asu hu'negeno azeri hari hu'nea nera, avare'za Farisi vahete vu'naze.
14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.
Anankna mani fruhu kna (sabat) zupa Jisasi'a hapara erino avurga eri hari hu'negeze.
15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.
Anante Farisi vahe'mo'za mago'ene antahige'za, Nankna hankeno kavumo'a hari hu'ne hazageno, ana avuma eri so'e hunte'nea ne'mo anage huno zamasmi'ne, Agra hapa erino navure frenantege'na, ti ome frogeno navumo'a hari hige'na ke'noe.
16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük.
E'ina hu'negu mago'a Farisi vahe'mo'za anage hu'naze, E'i ana nera Anumzamo'a huntegeno ome'ne, na'ankure mani fruhu kna ana ne'mo'a kegava nosie. Hianagi mago'amo'za anage hu'naze, inankna huno kumi ne'mo'a amanahu kaguvazana erifore hugahie? Anage nehu'za keha're'za amu'nompinti vahera refko hu'naze.
17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.
Ana hute'za mago'ene avuma asu hu'negeno'ma, eriso'e hu'nea nera antahige'za, na'ane hunka kavurgama eriso'e hu'nea nekura nehane? Hazageno ana ne'mo'a huno, Agra kasnampa nere.
18 Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,
Jiu kva vahe'mo'za, avurga asu osu'nea neku nehaze, nehu'za zamentinti osu'za, ana ne'mofo nererane nefane zanagi hu'naze.
19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?
Zamagra nererane, nefane zanantahige'za avusuhunegeta kasente'noe huta huna'ana ama'i mofavrefi? Hanki inankna huno menina avua nege?
20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:
Nererake, nefake kenona'a anage hu'na'e, Tagra antahi'no'e, ama tagri mofavre, avu asu hu'nea kasente'no'e.
21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.
Hianagi tagra antahita keta osu'none, menima avuma negea'zane, aza avua eri so'e hunte'neo ontahi'no'e. Agra ra vahe mani'neanki, antahigenkeno agra'a tamasamino.
22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből.
Nererake nefakea amanahu kema hu'na'ana, na'ankure Jiu mono kva vaheku koro huke anage hu'na'e. Na'ankure Jiu mono kva vahe'mo'za ke retro hu'za, mago'mo Jisasinku Kraisi'e huno, huama hanimofona, Jiu mono nompinti (Sinagog) ahe natigahune, hu'naze.
23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.
Ana ke agafare nererake nefakea huke, agra ra vaheki agri antahigeho hu'na'e.
24 Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.
Ete mago'ene, ko'ma avu asuhu'nea ne' agi hu'za asmi'naze, Anumzamofo avure tamage hunka huo, kavu eri hari hu'nea nera, kumi ne' mani'negeta tagra antahi'none.
25 Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.
Hazageno ana ne'mo'a anage hu'ne, nagra ontahi'noe Agra kumi ne' mani'neo, magoke'zama nagra antahi'noana, navua asu hu'neane, menina navu negoe.
26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?
Anante Farisi vahe'mo'za asami'za, Jisasi'a nankna'za kagrira hugante'ne? Inankna huno Agra kavurga eri hari hu'ne?
27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?
Avuma eri harima huntenea ne'mo anage hu'ne, nagra ko tamasmi'noanagi ontahi'nazo. Nahigetma ru'ene antahinakura nehaze? Tamagra nena Agri amage'ante disaipol naga maninaku nehazafi?
28 Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.
Zamagra ana kemofo nona'a knara kefinti fra vazinte'za, kagra Agri amage nentana disaipol ne' mani'nananki, tagra Mosese amage nentona vahe mani'none!
29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.
Anumzamo Mosesena kea humigeta tagra antahi'none, hianagi ama'i nera igati e'neo, tagra ontahi'none.
30 Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.
Ana ne'mo anage huno zamasmi'ne, Ama ruzahu'zama hu'nea nera, Agra igati eno, navurga eri hari hige'na ke'noe, tamagra ontahi'naze!
31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
Tagra antahi'none, kumi vahera Anumzamo'a antahi'nomie, hianagi iza'o mono hunenteno Agri amage' ante fatgo hani'mofona, Anumzamo antahiamigahie.
Mona mopa fore hu'nea knareti, avu asu hu'nea vahera mago ne'mo'e huno avurga eri hari hu'nea kea ontahi'none. (aiōn g165)
33 Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.
Hazageno ama ne'ma Anumzamofontegatima ome'nesuno'a, Agra mago'zana osugahie.
34 Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt.
Hige'za Farisi vahe'mo'za anage hu'naze, Kagrira miko kumi'zampi kasegante negenka, tagri rempi hurami'za nehano? Anage nehu'za Jiu vahe mono nompintira (Sinagog) avazu hu'za, atufe atrageno vu'ne.
35 Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?
Hagi ana ne'ma avazuhu megi atraze kea Jisasi'a nentahino, ome kefore huno Agra amanage hu'ne, Kagra Vahe'mofo Mofavrere kamentinti nehano?
36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?
Higeno ana ne'mo'a anage hu'ne, Agra iza'e ramoka, nagrama Agrite namentinti'ma hanuana?
37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az.
Jisasi'a anage huno asmi'ne, Kagra Agrira negane, e'i ana ne'mo kagri'enena keaga nehie.
38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt.
Avuma eri hari hu'nea ne'mo anage hu'ne, Ranimoka nagra namentinti hue, nehuno anante mono hunte'ne.
39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.
Jisasi'a amanage hu'ne, Vahe refko hunaku ama mopafina ermi'noe, e'ina hanugeno zamuma nonke'samo'za kesageno, zamuma negesa'mokizmi zamumo'a asu hugahie.
40 És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?
Mago'a Farisi vahe Agrane anante mani'namo'za, ana naneke nentahi'za anage hu'za Jisasina antahige'naze, Tagri tavumo'enena asu hu'nefi?
41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.
Jisasi'a anage huno zamasmi'ne, Tamavurgamo asu hu'neasina kumi'tmia omne sine, hianagi tamagra huta tavua negone nehazagu, kumi'mo'a tamagripina me'ne.
