János 8
1 Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.
Aru Jisu Oliv pahar te jai jaise.
2 Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala őket.
Ekdom phojurte Tai aru mondoli te ahise, aru sob manu khan ahise; Tai bohi kene taikhan ke sikhai thakise.
3 Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,
Titia niyom likha khan aru Pharisee khan pora ekjon mahila ke loi anise junke bebichari kaam te dhorise, aru taike taikhan majot te khara kori dise.
4 Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő.
Titia taikhan Jisu ke hudise, “Shika manu, etu mahila ke bebichari kaam te dhorise.
5 A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
Aru niyom te pathor pora eneka khan ke mari dibi koi kene Moses he hukum di rakhise; kintu Apuni ki kobo?”
6 Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék őt, hogy legyen őt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre.
Taikhan Jisu ke porikha lobole he Taike eneka hudise, kintu eku bhi nahuna nisena Tai niche jhuki kene anguli pora matite kiba likhi thakise.
7 De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.
Kintu taikhan hudi thakise, titia Tai sidha khara hoi kene koise, “Tumi laga majote kun paap kora nai, tai he sob pora poila pathor taike maribi.”
8 És újra lehajolván, írt vala a földre.
Tai arubi niche jhuki kene anguli pora matite likhi thakise.
9 Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.
Jitia taikhan etu hunise, taikhan majot sobse bura khan pora shuru kori kene ekjon pichete ekjon kori kene jai jaise. Aru ta te Jisu ekla thaki jaise, aru utu mahila jun majot te khara thakise.
10 Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
Aru Jisu sidha khara hoi kene taike koise, “Mahila, kot te ase tumike golti diya khan? Kunbi tumike golti diya nai?”
11 Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
Tai koise, “Kunbi nai, Probhu.” Jisu koise, “Moi bhi tumike golti nadibo. Jabi aru paap na koribi.”
12 Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
Titia Jisu taikhan ke koise, “Moi he duniya laga puhor ase; jun Ami laga picha koribo, tai andhera te najabo, kintu jibon laga puhor pabo.”
13 Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz.
Pharisee khan Taike koise, “Apuni nijorke sakhi di ase; Apuni laga sakhi hosa nohoi.”
14 Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek.
Jisu taikhan ke jowab di koise, “Jodi Moi nijor karone sakhi dile bhi, Moi laga sakhi hosa ase. Kelemane Moi kot pora ahise aru kot te jabole ase etu Moi jane, kintu tumikhan to Moi kot pora ahise aru kot te jabole ase najane.
15 Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.
Tumikhan to mangso hisab bisar kore; Moi kunke bhi bisar no kore.
16 De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem.
Jodi Moi bisar kore, Ami bisar kora hosa ase kelemane Moi ekla nohoi, kintu Moi Baba logote ase, jun Moike pathaise.
17 A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz.
Aru tumikhan niyom te bhi likha ase duijon laga sakhi to hosa ase koi kene.
18 Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem.
Moi nijorke sakhi di ase, aru Baba jun Moike pathaise Tai bhi Amike sakhi di ase.”
19 Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek.
Titia taikhan Taike koise, “Tumi laga Baba kot te ase?” Jisu koise, “Tumikhan Moike bhi aru Moi laga Baba ke bhi najane; jodi tumikhan Amike janile, Ami laga Baba ke bhi janibole asele.”
20 Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg őt, mert még nem jött el az ő órája.
Tai etu kotha mondoli ghor te bhandar jaga pora koi thakise, aru kun bhi Taike dhora nai kelemane Tai somoi puncha nai.
21 Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda.
Aru Tai taikhan ke koise, “Moi to jai jabo, aru tumikhan Moike bisaribo aru tumikhan nijor paap pora mori jabo. Moi kote jabo, ta te tumikhan ahibo na paribo.”
22 Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda?
Karone Yehudi cholawta khan koise, “Tai nijorke namorabo na? Etu karone Tai koi ase, ‘Kot Moi jabo tumikhan ta te ahibo na paribo’?”
23 És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való.
Karone Jisu taikhan ke koise, “Tumikhan to niche pora ase; Moi to upor pora ase. Tumikhan to etu prithibi laga ase; Moi etu prithibi laga nohoi.
24 Azért mondám néktek, hogy a ti bűneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bűneitekben.
Etu karone, Moi koise tumikhan nijor paap pora mori jabo. Kelemane MOI ASE etu koi kene tumikhan biswas nokorile, tumikhan nijor paap pora mori jabo.”
25 Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitől fogva mondok is néktek.
Titia taikhan Taike koise, “Apuni kun ase?” Jisu taikhan ke koise, “Ki Moi tumikhan ke shuru pora koise etu ase.”
26 Sok beszélni és ítélni valóm van felőletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tőle hallottam vala.
Moi bisi kotha kobole aru bisar kori bole ase tumikhan karone. Kintu Moike pathai diya to hosa ase; aru Tai pora Ami ki hunise, etu he Moi prithibi ke koi thake.”
27 Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik.
Taikhan bujhi bo para nai Tai Baba laga kotha taikhan ke koise koi kene.
28 Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok.
Titia Jisu taikhan ke koise, “Jitia tumikhan pora Manu laga Putro ke upor latkai dibo, titia tumikhan jani lobo MOI ASE, aru Moi nijor eku nakore, kintu jineka Baba he Moike sikhai, etu he Moi koi thake.
29 És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
Tai Moike pathaise aru Tai Moi logote thake, Tai Moike ekla nachare, kelemane Moi hodai Tai itcha he kori thake.”
30 A mikor ezeket mondá, sokan hivének ő benne.
Jitia Jisu etu kotha koi dise, bisi manu Taike biswas kori loise.
31 Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;
Titia Jisu pora Taike biswas kori luwa Yehudi khan ke koise, “Tumikhan Ami laga kotha mani thakile tumikhan Ami laga hosa chela hoise;
32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.
aru tumikhan hosa ke jani lobo, aru hosa he tumikhan ke ajad kori dibo.”
33 Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?
Taikhan Taike koise, “Amikhan Abraham laga khandan ase, kitia bhi kun laga nokor thaka nai; kineka Apuni koise, ‘Tumikhan ke ajad kori dibo’?”
34 Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.
Jisu jowab dise, “Moi tumikhan ke hosa kobo, jun bhi paap te thakise tai paap laga noukar ase.
Aru noukar to hodai ghor te nathake, kintu Putro to hodai thake. (aiōn g165)
36 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.
Karone, jodi Putro pora tumikhan ke ajad kori dile, tumikhan hosa pora ajad hoise.
37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok.
Tumikhan Abraham laga khandan ase etu Moi jane, kintu tumikhan Moike morai dibole bisari ase, kelemane Ami laga kotha karone tumikhan monte jagah nai.
38 Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok.
Moi pora kowa kotha khan sob Moi laga Baba logote dikhise; karone tumikhan bhi tumikhan baba pora ki hunise, etu he koribi.”
39 Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
Taikhan Taike jowab dise aru koise, “Amikhan laga baba to Abraham ase.” Jisu taikhan ke koise, “Jodi tumikhan Abraham laga bacha khan hoile, tumikhan Abraham laga kaam khan koribi.
40 Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
Etiya tumikhan Moike morai dibole bisari ase, ekjon manu kun tumikhan ke hosa koi dise juntu kotha khan Moike Isor pora hunai se. Abraham tineka kora nai.
41 Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
Tumikhan to tumikhan baba khan laga kaam kori thake.” Taikhan pora Taike koise, “Amikhan bebichar kaam pora jonom luwa nohoi; amikhan Baba ekjon he ase; Isor.”
42 Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.
Jisu taikhan ke koise, “Jodi Isor tumikhan laga Baba hoile, tumikhan Moike morom koribo, kelemane Moi Isor pora ahise, Moi nijor pora aha nohoi, kintu Tai Moike pathaise.
43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
Kile tumikhan Ami laga kotha bujhi bo napare? Tumikhan Ami laga kotha nahuna nimite ase.
44 Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
Tumikhan to tumikhan baba, bhoot laga ase, aru tumikhan tai itcha he kori bole bhal pai. Tai shuru pora khun kora ase aru tai hosa te khara nathaka karone tai logote hosa nai. Kitia tai misa koi, tai nijor mon pora koi thake, kelemane tai misa ase aru misa khan laga baba ase.
45 Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.
Kintu, Moi hosa koi, tumi Moike biswas nakore.
46 Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?
Kun Moike paap laga galti dibo pare? Jodi Moi hosa koi, to tumikhan Moike kele biswas nakore?
47 A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.
Jun Isor pora ahise tai Isor kotha khan huni; kintu etu nimite tumikhan to taikhan laga kotha nahune, kelemane tumikhan Isor laga nohoi.”
48 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?
Titia Yehudi khan Taike jowab di koise, “Amikhan hosa kowa nohoi Apuni Samaria manu ase aru Apuni logote ekjon bhoot ase?”
49 Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.
Jisu koise, “Moi logote bhoot nai, kintu Moi Ami laga Baba ke sonman kore, aru tumikhan Moike bodnam kori ase.
50 Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli.
Kintu Moi nijor mohima nabisare; etu bisari thaka aru bisar kori thaka ekjon ase.
51 Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké. (aiōn g165)
Hosa pora Moi tumikhan ke kobo, jodi kunba Ami laga kotha hune, tai kitia bhi mrityu nadikhibo.” (aiōn g165)
52 Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké. (aiōn g165)
Titia Yehudi khan Taike koise, “Etiya amikhan jani loise, Tumi logote bhoot ase. Abraham aru bhabobadi khan bhi mori jaise; aru Apuni koise, ‘Jodi jun Ami laga kotha ke rakhi lobo, tai mrityu nadikhibo.’ (aiōn g165)
53 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat?
Apuni amikhan laga Baba Abraham kun mori jaise, tai pora dangor ase naki? Bhabobadi khan bhi mori jaise. Apuni nijorke kun koi kene bhabi ase?”
54 Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,
Jisu jowab dise, “Jodi Moi nijorke mohima korile, Ami laga mohima eku nai; kintu Moike mohima kora Ami laga Baba he ase- junke tumikhan Isor koi kene mate.
55 És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom.
Tumikhan Taike najane, kintu Moi Taike jane. Aru jodi Moi koi, ‘Moi Taike najane’, tumi nisena Moi bhi misa hoise, kintu Moi Taike jane aru Tai laga kotha mane.
56 Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.
Tumikhan laga baba Abraham to Moi laga din dikhi bole asha te anondo kori ase, aru Tai dikhi paise aru khushi korise.”
57 Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad?
Titia Yehudi khan Taike koise, “Apuni pachas saal bhi huwa nai, aru Apuni Abraham ke dikhise?”
58 Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.
Jisu taikhan ke koise, “Hosa pora Moi tumikhan ke kobo, Abraham age pora, MOI ASE.”
59 Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.
Titia taikhan Taike mari dibole pathor uthaise; kintu Jisu Tai nijor lukai kene mondoli pora bahar ulai jaise.
