János 6
1 Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
MAHOPE iho holo aku la o Iesu ma kela kapa o ka moanawai o Galilaia, oia o Tiberia.
2 És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
A nui loa na kanaka i hahai ia ia, no ko lakou ike ana i na hana mana ana i hana'i i ka poe mai.
3 Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
Pii ae la o Iesu ma Kekahi mauna, a noho iho la ilaila me kana poe haumana.
4 Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
A ua kokoke mai ka moliaola, he ahaaina na ka poe Iudaio.
5 Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
Alawa ae la ko Iesu mau maka, ike aku la i ka poe kanaka nui e hele mai ana io na la, ninau mai la oia ia Pilipo, Mahea kakou e kuai ai i berena e ai iho keia poe?
6 Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
O keia kana i ninau mai ai i mea e hoao ai ia ia; no ka mea, ua ike no ia i kana mea e hana mai ai.
7 Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
I aku la o Pilipo ia ia, Aole lakou e lawa i ka berena no na haneri denari elua, i pakahi ai ka apana uuku na lakou a pau.
8 Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
Olelo aku la ia ia kekahi o kana poe haumana, o Anederea, ka hoahanau o Simona Petero,
9 Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
He wahi keiki maanei, he mau popo berena bale elima kana, a me na ia liilii elua; a heaha la ia mau mea i keia poe nui?
10 Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
Olelo mai la o Iesu, E hoonoho i na kanaka ilalo. He nui no ka weuweu ma ia wahi. Noho iho la na kanaka, elima tausani paha.
11 Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
Lalau mai la o Iesu i na popo berena; hoomaikai aku la, a haawi mai la i na haumana, a o na haumana hoi i ka poe e nobo ana; pela no hoi na ia, a like ka nui me ko lakou makemake.
12 A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
A maona ae la lakou, i mai la ia i kana poe haumana, E hoiliili i na hakina i koe, i hoolei ole ia'i kekahi mea.
13 Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
Hoiliili iho la lakou, a piha na hinai he umikumamalua i na hakina o na popo berena bale elima i koe i ka poe i ai.
14 Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
Olelo aku la ka poe kanaka i ike i ka hana mana a Iesu i hana'i, He oiaio, o ke kaula keia e hele mai ana i ke ao nei.
15 Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
A ike iho la o Iesu, e kii mai ana lakou e lawe ia ia, i hoolilo ai lakou ia ia i alii, hele hou aku la ia ma kekahi mauna, oia wale no.
16 Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
A ahiahi ae ia, iho aku la kana poe haumana ma ka moanawai.
17 És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
Ee aku la lakou maluna o ka moku, holo aku la i kela kapa o ka moanawai ma Kaperenauma: a poeleele iho la, aole o Iesu i hiki mai io lakou ia.
18 És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
Oloku ae la ka moanawai i ka makani nui e nou mai ana.
19 Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
Hoe aku la lakou i na setadia he iwakalua kumamalima, he kanakolu paha, ike aku la lakou ia Iesu e hele mai ana maluna o ka moanawai, a kokoke ia ma ka moku: makau iho la lakou.
20 Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
I mai la oia ia lakou, Owau no keia; mai makau oukou.
21 Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
Alaila olioli lakou i kona ee ana iluna o ka moku; a hiki wawe aku la ka moku ma ka aina, kahi i holo ai lakou.
22 Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
Ia ia aku, o ka ahakanaka e ku ana ma kela kapa o ka moanawai, ike ae la lakou, aole moku e ae malaila, o ka mea wale no a kana poe haumana i ee aku ai, aole nae i ee pu o Iesu me kana poe haumana maluna o ka moku, o kana poe haumana wale no i holo;
23 De jöttek más hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
Aka hoi, holo mai la na moku mai Tiberia mai, kokoke ma kahi i ai ai lakou i ka berena, mahope iho o ko ka Haku hoomaikai ana'ku.
24 Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
A ike ae la ka ahakanaka, aole o Iesu malaila, aole hoi kana poe haumana, ee aku la lakou iluna o na moku, holo aku la i Kaperenauma e imi ana ia Iesu:
25 És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
A loaa ia lakou ia ma kela kapa o ka moanawai, i aku la lakou ia ia, E Rabi, inahea i hiki mai oe ia nei?
26 Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
Olelo mai la o Iesu ia lakou, i mai la, Ke imi nei oukou ia'u, aole no ka hana mana a oukou i ike ai, aka, no ka oukou ai ana i na popo berena, a maona ae.
27 Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten. (aiōnios g166)
Mai hooikaika oukou no ka ai e pau wale, aka, no ka ai e mau ana a hiki i ke ola loa, ka mea a ke Keiki a ke kanaka e haawi ai na oukou: no ka mea, oia ka ka Makua ke Akua i hooiaio mai ai. (aiōnios g166)
28 Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
No ia mea, ninau aku la lakou ia ia, Heaha ka makou e hana'i, i hana aku ai makou i ua hana a ke Akua?
29 Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
Olelo mai la o Iesu ia lakou, i mai la, Eia ka hana a ke Akua, e manaoio mai oukou i ka mea ana i hoouna mai ai.
30 Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
Alaila ninau aku la lakou ia ia, Heaha ka hana mana au e hana mai ai, i ike ai makou, a i manaoio ai ia oe? Heaha kau e hana'i?
31 A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
Ai iho la ko makou poe kupuna i ka mane ma ka waonahele; e like me ka mea i palapalaia, Haawi mai la ia i ka berena mai ka lani mai e ai lakou.
32 Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
Olelo mai la o Iesu ia lakou, Oiaio, he oiaio ka'u e olelo aku nei ia oukou, aole o Mose i haawi mai na oukou i ka berena mai ka lani mai; aka, o ko'u Makua ke haawi mai nei na oukou i ka berena oiaio mai ka lani mai.
33 Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
No ka mea, o ka ke Akua berena, oia ka mea i iho mai mai ka lani mai, a haawi i ke ola no ko ke ao nei.
34 Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
I aku la lakou ia ia, E ka Haku, e haawi mau mai oe i keia berena na makou.
35 Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
Olelo mai la o Iesu ia lakou, Owau no ka berena e ola'i; o ka mea e hele mai io'u nei, aole loa ia e pololi; a o ka mea e manaoio mai ia'u, aole loa ia e makewai.
36 De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
A olelo aku la au ia oukou, ua ike no oukou ia'u, aole nae oukou e manaoio mai.
37 Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
O na mea a pau a ka Makua e haawi mai ai no'u, e hele mai no lakou io'u nei: a o ka mea e hele mai io'u nei, aole loa wau e kipaku aku ia ia.
38 Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
No ka mea, aole au i iho mai, mai ka lani mai e hana i ko'u makemake, aka, i ka makemake o ka mea nana au i hoouna mai.
39 Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
Eia ka makemake o ka mea nana au i hoouna mai, i ole e lilo aku mai o'u aku nei kekahi o na mea a pau ana i haawi mai ai ia'u, aka, e hoala mai au ia ia i ka la mahope.
40 Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon. (aiōnios g166)
No ka mea, eia ka makemake o ka mea nana au i hoouna mai, o na mea a pau e ike mai i ke Keiki, a e manaoio hoi ia ia, e loaa ia ia ke oia mau loa; a e hoala mai au ia ia i ka la mahope. (aiōnios g166)
41 Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
Ohumu iho la ka poe Iudaio nona, no kana olelo ana, Owau no ka berena i iho mai mai ka lani mai.
42 És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
Olelo ae la lakou, Aole anei o Iesu keia ke keiki a Iosepa? Ua ike no kakou i kona makuakane a me kona makuwahine; pehea la hoi ia i olelo mai ai, Ua iho mai au mai ka lani mai?
43 Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
Nolaila olelo mai la o Iesu ia lakou, i mai la, Mai ohumu oukou kekahi me kekahi.
44 Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
Aohe mea e hiki ia ia ke hele mai io'u nei, ke kauo ole mai ia ia ka Makua nana au i hoouna mai; a na'u ia e hoala mai i ka la mahope.
45 Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
Ua palapalaia e na kaula, E aoia lakou a pau e ke Akua. No ia hoi, o ka mea i hoolohe i ka ka Makua, a i aoia hoi, oia ke hele mai io'u nei.
46 Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
Aole ke kanaka i ike i ka Makua, o ka mea wale no no ke Akua mai, oia ka i ike i ka Makua.
Oiaio, he oiaio ka'u e olelo aku nei ia oukou, O ka mea e manaoio mai ia'u, he oia mau loa kona. (aiōnios g166)
48 Én vagyok az életnek kenyere.
Owau no ka berena e ola'i.
49 A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
Ai no ko oukou poe kupuna I ka mane ma ka waonahele, a ua make lakou.
50 Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
O keia ka berena i iho mai mai ka lani mai; ina e ai kekahi i keia, aole ia e make.
51 Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért. (aiōn g165)
Owau no ka berena ola, ka mea i iho mai mai ka lani mai. Ina e ai kekahi i keia berena, e oia mau loa ia; a o ka berena a'u e haawi aku ai, o ko'u kino ia, ka mea a'u e haawi aku i oia no ko ke ao nei. (aiōn g165)
52 Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk?
Hoopaapaa iho la na Iudaio ia lakou iho, i ae la, Pehea la e hiki ai ia ia ke haawi mai i kona kino ia kakou e ai?
53 Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
Olelo aku la o Iesu ia lakou, Oiaio, he oiaio ka'u e olelo aku nei ia oukou, A i ai ole oukou i ke kino o ke Keiki a ke kanaka, a i inu ole hoi i kona koko, aole he ola iloko o oukou.
54 A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. (aiōnios g166)
O ka mea e ai i ko'u kino, a e inu hoi i ko'u koko, he oia mau loa kona, a na'u ia e hoala mai i ka la mahope, (aiōnios g166)
55 Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
No ka mea, he ai io ko'u kino, a he mea inu io ko'u koko.
56 A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
O ka mea e ai i ko'u kino, a e inu hoi i ko'u koko, ke noho nei ia iloko o'u, owau hoi iloko ona.
57 A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
E like me ka Makua ola, nana au i hoouna mai, a e ola ana au i ka Makua; pela hoi ka mea e ai mai ia'u, e ola no ia ia'u.
58 Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké. (aiōn g165)
O keia ka berena i iho mai mai ka lani mai; aole e like me ko oukou poe kupuna i ai ai i ka mane, a make aku la; o ka mea e ai i keia berena, e ola maa loa ia. (aiōn g165)
59 Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
Oia na mea ana i olelo mai ai iloko o ka halehalawai i ke ao ana ma Kaperenauma.
60 Sokan azért, a kik hallák ezeket az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
A lohe ae la na haumana ana he nui, i ae la lakou, He olelo paakiki keia; owai la ka mea e hiki ia ia ke hoolohe aku ia,
61 Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
A ike iho la o Iesu i ka ohumu ana o na haumana ana, no keia mea, i mai la oia ia lakou, O keia anei ka mea a oukou i ukiuki ai?
62 Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
Pehea la hoi, ina e ike oukou i ke Keiki a ke kanaka e pii hou aku ana iluna i kona wahi mamua!
63 A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
O ka uhane ka mea nana e hoola; aole ke kino he mea e pono ai; o ka olelo a'u e olelo aku nei ia oukou, he uhane ia a me ke ola.
64 De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
Aka, ua manaoio ole mai kekahi poe o oukou. No ka mea, ua ike no Iesu mai kinohi mai i ka poe maoaoio ole, a me ka mea nana ia e kumakaia aku.
65 És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
A i mai la ia. No keia mea ka'u i olelo aku ai ia oukou, aole e hiki i kekahi, ke hele mai io'u nei, ke haawi ole ia mai ia nana e ko'u Makua.
66 Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
Mai ia manawa, nui na haumana ana i hoi hope, aole hoi i hele pu hou me ia.
67 Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
Ninau mai la o Ieau i ka poe umikumamalua, O oukou anei kekahi i makemake e hele aku?
68 Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. (aiōnios g166)
I aku la o Simona Petero ia ia, E ka Haku, io wai la makou e hele aku ai? ia oe no ka olelo o ke ola inau loa. (aiōnios g166)
69 És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
A ua manaoio makou, a ua ike hoi, o oe no ka Mesia, ke Keiki a ke Akua.
70 Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
Olelo mai la o Iesu ia lakou, Aole anei au i wae ia oukou he umikumamalua, a o kekahi o oukou, he diabolo ia!
71 Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
Olelo mai la ia no Iuda Isekariota, ke keiki a Simona, kekahi o ka umikumamalua, nana ia e kumakaia aku.
